Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

543 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 544 ző, hamarabb szerezhetik meg a munkavégzés folyamán oly elengedhetetlen sikerélményeket. Befolyásolja letelepedésüket az a tény is, hogy ezek a gazdaságok családjuk szociális és lakáskö­rülményeit alacsonyabb színvonalon tudják kielé­gíteni. E területekre a tanácsi lakásépítési pénz­eszközökből kevesebb jut. Az üzemek gazdálkodási eredményeiből adódóan a szakemberek számára nem tudnak lakást biztosítani. Éppen azért megnyugtató, hogy kormányza­tunk tovább kívánja e területek támogatását növel­ni, mint ahogy az az előzőekben már itt is elhang­zott. Megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a tárca vezetése erre a fontos tényezőre kiemelten fi­gyelmet fordít a jövőben és a szakember-kihelyezés feltételein igyekszik a beruházási támogatások ko­ordinálásával javítani. Előreléptünk az elmúlt időszakban a termelési szerkezet javítása, a költségtakarékos gazdálkodás mellett az ipari tevékenység fejlesztésében. A mező­gazdasági ipari tevékenységnek jelentős szerepe van, nemcsak a nyereséges gazdálkodásra való tö­rekvésben, hanem a foglalkoztatás színvonalának emelésében is. Jó irányú változást értünk el az itt élő emberek szemléletében. Nő az igényesség önma­gunk munkája és környezetük iránt is. Engedjék meg, hogy röviden hivatkozzam munkahelyemre, a Délborsodi Termelőszövetkezet konfekcióüzemére, ahol mint művezető dolgozom. Munkatársaimmal együtt évente több alkalommal veszünk részt a mezőgazdasági termékek betakarí­tásában, segítve ezzel az ott munkacsúcsokon ki­alakuló munkaerőhiányt, megértve azt, hogy csak közös összefogással oldhatjuk meg feladatainkat, növelhetjük gazdaságunk eredményeit. Az üzemünkben képződő nyereség, mint ahogj' az máshol is így van döntő része a mezőgazdasági termelés tárgyi feltételeinek javítására szolgál. Jól megfér egymás mellett mezőgazdaság és ipar. Táj­egységünk további feladatai között szerepel a talaj adottságok javítása, a termelési szerkezet ra­cionális változtatása, az áru-növénytermelés foko­zása és a minőségi munkavégzés minden területen. Csak helyeselni tudjuk a megkülönböztetett köz­gazdasági szabályozást, érezte azt, hogy gazdasá­gaink munkájára, termelésére továbbra is nagy szüksége van népgazdaságunknak. Kedvező változást varunk a meliorációs tevé­kenység szélesebb körű támogatásától, a gabonafé­lék kiemelt ártámogatásától, valamint a szakember­ellátottság emelését elősegítő támogatási alap nö­vekedésétől. Nagy fejlődési lehetőséget látunk az erős mezőgazdasági üzemek gyengéket támogató társítási programjában, természetesen a kölcsönös előnyök alapján. Az új szabályozók és támogatások bevezetése után azt reméljük elérni, hogy az alacsony haté­konyságú üzemeink felfejlődjenek, legalább az át­lagos szintre. Nagy figyelmet kell fordítanunk az emberi tényezőkre. Választókerületem e területén élő emberek semmivel sem tesznek kevesebbet, mint a más tájegységeken kedvezőbb körülmények kö­zött gazdálkodó üzemek dolgozói, sőt időnként még keményebb, áldozatosabb munkával végzik tevé­kenységüket. Csak így érhetik el céljaikat. Ezek az emberek is jogosan tartanak igényt munkájuk el­ismerésére, anyagi, erkölcsi megbecsülésre. Az érdekeltségi rendszer ésszerű változtatása tovább ösztönöz az alkotó közösségi munkára. Cél­jaink azonosak népgazdasági és szövetkezeti szin­ten egyaránt. Kérésünk a tárca vezetéséhez, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítsanak a kedvezőt­len termőhelyi adottságú üzemek tevékenységére, mert az itt dolgozók munkájukon keresztül jelen­tősen hozzájárulnak ágazatunk VI. ötéves tervfel­adatának teljesítéséhez, melyről meggyőződésem, hogy társadalmi összefogással és mezőgazdasági dolgozóinknak már annyiszor bizonyított aktív hozzáállásával teljesíthető. Az előterjesztett beszá­molót és a miniszter elvtárs expozéját elfogadom, képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Köszö­nöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kasó József képviselőtársunk. KASÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Ván­csa Jenő miniszter elvtárs beszámolója reális képet ad a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelenlegi helyzetéről és 1972-től végbement fejlődéséről. Felszólalásomban röviden foglalkozni szeretnék megyénk, Baranya megye mezőgazdaságának, élel­miszeriparának helyzetével, gondjaival, problémái­val, és kilátásaival. Teszem azt azzal a szándékkal, hogy ezzel is segítsem megyénk további fejlődését. Baranya az ország össz-szántóterületének 4,6 százaléka, termeivényei az ország egészének ennél lényegesen nagyobb hányadát teszik ki. így búzá­ból 6,5—7,2 százalékát, vágómarhából 6,0 százalé­kát, tejből 5,6 százalékát adják az országos terme­lésnek. Jelentős az élelmiszeriparunk termelése, amely meghaladja az országos átlagot. így a barom­fifeldolgozó ipar 8,2 százalékát teszi ki az országos termelésnek. Sajnos azt kell mondanom, hogy eredménye­ink ellenére a legfontosabb termelési feltétel, a termőföld javítására, a meliorációra a VI. ötéves tervben megyénk nem részesül olyan támogatás­ban, ahogy azt szeretnénk, vagy indokoltnak tar­tanánk. Ugyanakkor bizonyított, hogy az eddigi meliorációs beruházások jól realizálódtak megyénk­ben. S ezen kívül megfelelő kivitelezési kapacitás áll rendelkezésünkre. A többi melioráció kivitelezé­sét is jó minőségben, időben el tudnánk végezni. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel olvastam a mi­niszter elvtárs beszámolójában az agrokémiai társu­lásokról szóló részt.,Jónak tartom, hogy a minisz­ter elvtárs 150 tárház-központ építését tartja szük­ségesnek a VI. ötéves tervben. 1973-tól kezdve ve­szek részt egy működő agrokémiai központ munká­jában és irányításában Szigetvár térségében. Ennek kapcsán elmondhatom, hogy a kemikáliák árnöve­kedése általában igen erőteljes volt 1976-tól. Ezek közül is a műtrágyáké átlagosan elérte a 48 százalé­kot. Ugyanakkor a növénytermesztési felvásárlási árak növekedése ennél lényegesen alacsonyabb, lassúbb, így például kukoricánál 17 százalék, cukor­répánál 16 százalékos volt 1976-tól kezdve. A kemi­káliák áremelkedése jelentős költségnövekedést je­lent a termékek előállításában, ezért fokozottan in­dokolt a nagy költségeket képviselő anyagok leg­hatékonyabb felhasználása. Ezt lenne hivatva megoldani az agrokémiai tárház-központok további fejlesztése. Ez minden­képpen érdeke az építőüzemnek, és ezért, úgy ér­zem, áldozatot is kell vállalni azoknak. Azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom