Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-9
531 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án csütörtökön 532 intézmények felé. Ennek alapján például a MÉM, PM, OVH, de más szervek is az utóbbi időben jól segítik a megye kedvező adottságainak feltárását, a termelés hatékonyságának növelését. A fent említett határozatok alapján felgyorsult a megye komplex meliorációs programja, melynek eredményeként ma már ebben az évben például Battonya és környékén a végrehajtott meliorációs program után 60 métermázsa búzát, közel 90 mázsa kukoricát takarítanak be hektáronként mezőgazdasági üzemeink. Az elmondottakra alapozva reméljük, hogy a VI. ötéves tervben a megye meliorációs programja tovább fejlődik. De bízunk abban is, hogy kedvezőbb segítséget és támogatást kapunk a mezőgazdasági termékek raktározási és tározási kapacitása fejlesztéséhez. Kérésünk támogatását indokolja az is, hogy megyénkből az elmúlt 10 év alatt közel kétszer annyival több takarmányt takarítottunk be, mint amennyivel a tároló területet növelni tudjuk. A megyében elért eredményeket nagyra értékeljük, de azokat nem becsüljük túl. Tudatában vagyunk, hogy még mindig jelentős tartalék van a megye mezőgazdaságában. Például indokolatlanul nagy szóródások vannak az üzemek között, amelyekben nem mindig a termőföld minősége közötti különbség az okai, hanem a vezetésirányítás nem megfelelő színvonalában keresendő. Továbbá figyelembe véve, hogy a mezőgazdasági termelésben a gazdaságosság, a hatékonyság kiemelt feladatot jelent, a tett intézkedéseink ellenére a fejlődés lassú és vontatott. Nem megoldott a mezőgazdaság szakemberellátottsága a megyénkben. A hiba nem az, hogy nincs elegendő szakemberünk, hanem az, hogy a szakembereknek jórésze nem a termelésben, vagyis nem ott helyezkedik el, ahol legnagyobb szükség volna rá. De sorolhatnánk tovább tennivalóinkat és feladatainkat. Az elmondottakból kitűnik, hogy mezőgazdaságban is bonyolultak, nehezebb külső és belső körülmények között, de szerényebb beruházások és fejlesztések mellett kell újabb sikereket és eredményeket elérni. Ez csak úgy lehetséges, ha a vezetésirányítás minden szintjén magasabb követelményeket állítunk magunk elé. Mezőgazdasági üzemeink ennek tudatában készülnek a soronlevő mezőgazdasági munkák jövő évi termés megalapozásához, valamint a VI. ötéves terv feladatainak sikeres, eredményes végrehajtásához. A beszámolót a megyei képviselőcsoport nevében elfogadjuk és az országgyűlésnek elfogadásra ajánljuk. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat 15 óráig felfüggesztem. (Szünet : ANTAL 13.26-15.02.) Elnök: APRÓ ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szabó István képviselőtársunkat illeti a szó. SZABÓ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A miniszteri beszámoló méltán minősítette eredményesnek mezőgazdaságunk utolsó évtizedét. Megalapozottan nyilvánítja sikeresnek termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, élelmiszeriparunk és irányító szervezeteink tevékenységét. Egyetértek azokkal a követelményekkel is, amelyeket Váncsa Jenő elvtárs a tapasztalatok és a mai gazdasági helyzet ismerete alapján megfogalmazott. Népünk javuló élelmezését, a kivitel növelését, a nagyüzemek fejlődését igazoló adatok egybeesnek a dolgozók mindennapos tapasztalataival és így nem szorulnak különösebb bizonygatásra. Ezért mindössze három dologra kívánok utalni. Először : Ebben az évtizedben jutottunk el oda, hogy az életviszonyokat oly mindennaposán és oly közelről érintő agrártermelésben tartós biztonságérzet alakult ki. Élelmiszer-ellátásunkra, eltekintve az egyre ritkuló kivételektől, a kínálat vagy az egyensúly vált jellemzővé. Eközben a fizetőképes kereslet mennyiségben meghaladja, minőségben és összetételben pedig megközelíti a fogyasztás biológiailag indokolt szintjét. Az elért színvonal politikai rendszerünk stabilitásának egyik tényezőjévé vált. A társadalom legszélesebb rétegeinek kritikai beállítottsága megváltozott. Ha nem is fordult át valamiféle zajos elismerésbe, erre nincs is ok, sem szükség, manapság már megelégedéssel veszi tudomásul agrártermelésünk teljesítményeit. Másodszor : Űgy gondolom, az is nagy jelentőségű, hogy ez az évtized végképp megérlelte parasztságunk azonosulását az agrártermelés szocialista rendjével, formáival és módszereivel. Történelmi jelentőségű, hogy az elmúlt években a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási ellátása a társadalom többi dolgozójával közel azonos színvonalra került. Kiegyenlítődött a nyugdíjkorhatárban meglevő különbség, összeszűkült az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme közötti színvonalkülönbség. Harmadszor : Az utóbbi tíz év hozta meg az állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink — mint vállalati kollektívák — nagykorúvá válását és integrálódását a népgazdaság egészébe. Megteremtette az egyenjogúság és alapjaiban egységes követelményrendszer alkalmazásának feltételeit az agrártermelés egész területén. A miniszteri beszámoló szerintem helyesen jelölte meg az eredmények forrásait. Ezek közt jó okkal szólott elsőként agrárpolitikánkról. Én is ehhez kívánok kapcsolódni. A maradandó értékek, a nagy ívű fejlődés elsődleges forrása az az elveiben szilárd agrár- és szövetkezetpolitika, amely az utóbbi több mint két évtizedben hazánk és abban a mezőgazdaság lehetőségeivel reálisan és gyakorlatiasan számolt, a magyar valóság mély ismeretére alapozott. Kidolgozása, elfogadtatása, a politikából fakadó gyakorlati teendők végrehajtása nem volt mindig vitamentes és nyilván nem is lesz a jövőben sem. Voltak vitáink a megelőző fejlődési szakaszokban. Amikor például az élőmunka dominált a termelésben, ilyen volt a készpénzfizetés, a részesmúvelés, a teljesítmény szerinti díjazás, az anyagi érdekeltség színes formáinak elfogadtatása. Itt említem meg az állami gazdaságok elsődlegességének vagy az élelmiszeripar és a felvásárlás elhivatottságának az integráció irányításában való túlhangsúlyozását. Ide sorolhatók a háztáji gazdaság szerepének, mértékének megítélése, valamint a tsz-ek, állami gazdaságok ipari és melléktevékenysége körüli nézeteltérések is. Pártunk az elmúlt negyedszázadban mindig következetesen vállalta a vitát. Eddig még mindig sikerült a bajok bekövetkezte előtt érvényre jut22 ORSZÁGGYŰLÉSI «RTESlTO