Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-6

341 Az országgyűlés 6. ülése, 1981. április 16-án, csütörtökön 342 lakosság ügyintézési terheit is, s ezáltal fokozták a bizalmat az igazgatási tevékenység iránt. De ugyanilyen pozitív előjellel kiemelhetem a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területét is, ahol e széles körű, a lakosság jelentős rétegeit érintő tevékenység eljárási szabályait főként olyan irányban korszerűsítettük, amely lehetővé tette az egyszerűbb és bürokráciamentesebb, ezzel pedig a gyorsabb és a hatékonyabb ügyintézést. Örömmel mondhatjuk, hogy ez a lehetőség ma már sok tekintetben valósággá is vált. Jól tudjuk természetesen, hogy a bürokratizmus elleni harcban még sok a teendőnk, s azt is tudjuk, hogy ez a harc csak akkor lehet sikeres, ha nem jelszószerűen folyik, hanem megpróbálunk a bürokrácia gyökereihez is lehatolni. A Kormánynak ezért az a véleménye, hogy a közigazgatásban jelentkező bürokratizmust csak úgy lehet véglegesen leküzdeni, ha folyamatosan korszerűsítjük és egyszerűsítjük az államigazgatás működését és szervezetét, a feladat- és hatásköröket pontosan, a modern irányítási és vezetési elveknek megfelelően úgy állapítjuk meg, hogy az érdemi ügyintézés minél közelebb kerüljön a lakossághoz, az államigazgatás létszámviszonyait ezt követően, és ennek megfelelően alakítjuk ki. Biztos, hogy ily módon nagyobb eredményeket érnénk el a létszámok további mérséklésében is, továbbá ha a már említett döntési ós felelősségi rendszerünkön a szükséges kiigazításokat elvégezzük, a bürokratizmust növelő jogszabályi vagy jogi jellegű előírásokat pedig megszüntetjük. A bürokratizmus elleni harc sikere természetesen sok mindenben múlik az igazgatási apparátusok dolgozóin is. A többségben levő jók példája mutatja, hogy a kellő felkészültséggel és hivatástudattal végzett munka a bürokratizmus ellen is hat, a gyenge minőségű és lélektelen ügyintézés viszont csak növeli a bürokráciát. Emiatt is törekszünk arra, hogy a közigazgatásban a reális szükségletekhez igazodó létszámú és kiválóan felkészült gárda dolgozzék, s ezért vizsgáljuk igen gondosan ennek olyan fontos feltételeit, mint az államigazgatás képesítési és ösztönzési rendszerének továbbfejlesztése. Végül a bürokratizmus ellen ható tényezőnek tekintjük azt is, ha tovább javítjuk a közigazgatás információrendszerét , szükség esetén kidolgozzuk annak új modelljét, és ha határozottan tovább lépünk az igazgatási munkafolyamatok gépesítésében, valamint a korszerű munkamódszerek elterjesztésében, az ügyvitelben és az érdemi ügyintézésben egyaránt. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben a bürokratizmus visszaszorításának és felszámolásának tennivalóiról szóltam, s közben tulajdonképpen olyan feladatokat említettem meg, amelyek egyben az egész államigazgatási tevékenység színvonalasabb végzésének is előfeltételei. E célkitűzések megvalósítását tehát emiatt is igen fontos feladatunknak kell tekintenünk. A következőkben, tisztelt elvtársak néhány gondolat erejéig közigazgatásunknak, mindenekelőtt a helyi igazgatásnak egy kialakulóban levő új vonásáról beszélnék, nevezetesen arról, hogy a lakosság igényeinek, szükségleteinek mind színvonalasabb kielégítése érdekében a jövőben erősíteni kell az igazgatás szervezési, szolgáltató jellegét. Az ezzel kapcsolatos konkrét teendők közül most csupán két kérdést emelnék ki. Az egyik a közigazgatás koordináló, összehangoló szerepének és tevékenységének fejlesztése, amely biztosítéka lehet valamenynyi helyi erőforrás összefogásának, ésszerű és leghatékonyabb hasznosításának, s ennek révén annak is, hogy a terület- és településfejlesztési célok mihamarabb megvalósuljanak, a lakosság szociális, kulturális és egyéb igényei pedig mind jobb színvonalon kielégítést nyerjenek. Úgy vélem, hogy népgazdaságunk jelenlegi helyzetében, amikor az észszerű takarékoskodás az élet minden területén alapvető követelmény, s ez kihat az igazgatás rendelkezésére bocsátott pénzeszközök mértékére is, e koordináló, összehangoló tevékenységgel bővíthetők a lehetőségek a lakosság közérzetének javításában. Ennek pedig elsőrendű politikai jelentősége van. Itt tartom szükségesnek megemlíteni azt is, hogy a közigazgatási határok sem lehetnek akadályai az ésszerű, kölcsönösen hasznos, közös tevékenységnek. Az ezt ösztönző szervezeti, jogi és gazdasági keretek kialakításával is érdemes lenne a jövőben behatóbban foglalkozni. A másik kérdés, amelyet e körben kiemelnék, a hatósági ügyintézés. E munka ma sok vonatkozásban eléggé bonyolult, és még nem vált olyan szolgáltatássá vagy szolgálattá, amely minden idegszálával az össztársadalmi, a lakossági érdekek szem előtt tartásával dolgozik, éspedig úgy, hogy minél kevesebb legyen e tevékenység idő- és költségráfordítása, s a hatósági ügyintézésben érintett állampolgárok és állami, gazdálkodó szervezetek zavarása. Mindennek megváltoztatásában sokat segíthet majd a most módosításra kerülő államigazgatási eljárási törvény s azoknak a jogi előírásoknak — például a hatósági engedélyezési rendszer szabályainak — a felülvizsgálata is, melyek a hatósági ügyintézés milyenségét, illetve minőségét jelentősen befolyásolhatják. Hangsúlyoznám természetesen, hogy a hatósági ügyintézés ilyen jellegének kialakítása nem vezethet valamiféle elvtelen, következetlen, elnéző, az össztársadalmi érdekeket figyelmen kívül hagyó, a kötelezettségek számonkérését mellőző jogalkalmazói gyakorlathoz, ellenkezőleg: igazgatási szerveinknek úgy kell a lakosság, a társadalom és a gazdaság szolgálatában dolgozniuk, hogy tevékenységük erősítse az állami és az állampolgári fegyelmet, a törvények tiszteletét, a törvényesség érvényesülését. S itt egy pillanatra megállnék, hogy elmondhassam : valakitől valamit követelni csak úgy lehet, ha ehhez a megfelelő erkölcsi alapunk is megvan. Ezt az erkölcsi alapot pedig a közigazgatás akkor mondhatja a magáénak, ha saját tevékenységében, az ügyek intézésében következetesen érvényesíti a törvényességet, és maradéktalanul biztosítja a közéleti tisztaságot. Ezért a határozott fellépés minden olyan jelenség ellen, amely ez ellen hat, nélkülözhetetlen eleme az állampolgári bizalom és tisztelet megtartásának, de az állami és az állampolgári fegyelem megszilárdításának is. Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elmondottakból azt hiszem világosan kitűnik, hogy pártunk politikájának megfelelően a Kormány milyen nagy jelentőséget tulajdonít az állami élet további fejlesztésének, közigazgatásunk korszerűsítésének. Ezt bizonyítja az is, hogy a Minisztertanács az elmúlt