Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-5
327 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 328 vény módosítására vonatkozó javaslatot fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz hozzászólásra nem jelentkezett senki. Kérem az Országgyűlést, hogy aki a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint áttérünk az interpellációkra. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán dr. Sándor Dezső képviselőtársunk a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény hatályba lépése előtt, alacsony összeggel nyugdíjba vonult régi bányászok, valamint az alapító termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendezése tárgyában nyújtott be interpellációt a munkaügyi miniszterhez. Dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter elvtárs írásban adott választ, képviselőtársaink között ezt a választ szétosztattam. Az ügyrend 48. §-ának (4) bekezdése alapján az interpelláló képviselőnek az írásban adott válasz esetében is viszontválaszra van joga. Ezért kérdem dr. Sándor Dezső képviselőtársunkat, hogy az írásban kapott válasszal egyetért-e? DR. SÁ NDOR DEZSŐ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A miniszter elvtárs által részemre megküldött, Apró elvtárs által kiosztott, interpellációmra adott válasszal egyetértek, azt elfogadom. Elfogadom azért, mert a VI. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényünk fő célja, hogy megőrizzük valóban az alacsony nyugdíjak vásárlóértékét, a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ellátását pedig szerény, mérsékelt módon emeljük. Ebben a körben értelmezi miniszter elvtárs az alacsony nyugdíjjal rendelkező bányászok körét, értelmezi az alapító termelőszövetkezeti tagok körét is. Az általános intézkedéseken belül szerepelnek, akiknek fog javulni anyagi helyzetük, a többi alacsony nyugdíjasokéval együtt. Megköszönöm a tett intézkedést. Köszönöm. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy az interpellációra adott és írásban kiosztott miniszteri választ tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni'. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Tarjányi Béláné interpellációja, Dunaharasztin új üzemanyagtöltő állomás létesítése tárgyában a nehézipari miniszterhez. Tarjányi Béláné képviselőtársunkat illeti a szó. TARJÁNYI BÉLÁNÉ: Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Elvtárs! A KPM Közúti Igazgatóságának határozata alapján, az ÁFOR Ásványförgalmi Vállalat rendelkezése szerint 1976. december 31-i hatállyal Dunaharasztin az 5l-es számú úton levő üzemanyagtöltő állomást — annak balesetveszélyessége és korszerűtlensége miatt — megszüntette és lebontatta. Választóim számára sérelmes, hogy az 1928 óta működött, Dunaharaszti nagyközséget és környékét ellátó és az átmenő jelentős forgalmat is kiszolgáló üzemanyagtöltő állomást megszüntették. Szeretném megjegyezni, hogy Dunaharaszti nagyközség a szükséges és megfelelő területet rendelkezésre bocsátja, az elektromos energia- és a közműves vízellátása is biztosított. Megkérdem Miniszter Elvtársat, hogy a lakosság állandó kérése alapján várhatjuk-e a VI. ötéves terv folyamán Dunaharasztin egy új üzemanyagtöltő állomás létesítését? ELNÖK: Az interpellációra dr. Simon Pál nehézipari miniszter elvtárs válaszol. DR. SIMON PÁL nehézipari miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársnő! A KPM határozat alapján megszüntetett benzinkút pótlására megépült és 1977. május 3-tól három műszakban dolgozik a megszüntetett kúttól hét kilométerre Pest irányában egy korszerű, az út mindkét oldalán öt kútfejjel fölszerelt üzemanyagtöltő állomás. Ugyancsak van Dunaharasztitól nyolc kilométerre, Alsónémediben üzemanyagtöltő állomás két kútoszloppal. Az ÁFOR 1979-ben megvizsgálta egy benzinkút telepítésének szükségességét a Dunaharaszti és Taksony közötti úton és arra a következtetésre jutott, hogy a forgalmi adatok nem indokolják új üzemanyagtöltő állomás létesítését. A Tarjányi elvtársnő interpellációjában javasolt, az 51. sz. út mentén megépülő új üzemanyagtöltő állomás vonatkozásában az tudom mondani, hogy a javasolt telepítés műszaki-gazdasági vizsgálatát elvégezzük és a vizsgálat eredményéről 1981 első félév végéig tájékoztatást adunk. Kérem a képviselő elvtársnőt és a tisztelt Országgyűlést, a választ szíveskedjenek elfogadni. ELNÖK: Kérdem Tarjányi Béláné képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? TARJÁNYI BÉLÁNÉ: Igen. A miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszem azzal, hogy nagyon kérem, hogy a miniszter elvtárs és a minisztérium kísérje figyelemmel azt, hogy a vállalati racionalizálás miatt a települések nem szenvedhetnek hátrányos helyzetet. Nagyon köszönöm. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a nehézipari miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Hárman.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ három tartózkodással az Országgyűlés elfogadta. Következik dr. Végh György képviselőtársunk interpellációja a mozgássérültek szervezett
