Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

311 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 312 nek és a bejelentett módosításnak megfelelően fogadják el a törvényjavaslatot, és még egyszer köszönöm a törvényjavaslatnak nyújtott támogatást és figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A terv- és költségvetési bizottság kinyomtatott és képviselőtársaim között szétosztott jelentésében módosító javaslatokat terjesztett elő a törvényjavaslathoz. Kérem, hogy akik a bizottság módosító javaslatait elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, az Országgyűlés a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett módosító javaslatokat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A vitában Orlovácz György képviselőtársunk is nyújtott be módosító javaslatokat, melyeknek sokszorosított példányát az Országgyűlés tagjai között ugyancsak szétosztottam. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik a törvényjavaslat 50. §-ának (7) bekezdéséhez benyújtott módosító javaslatokat elfogadják, a Faluvégi Lajos elvtárs által történt kiegészítéssel, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, az Országgyűlés a törvényjavaslat 50. §-ának (7) bekezdéséhez benyújtott módosító javaslatot elfogadta. Kérdem az Országgyűlést, hogy a népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is elfogadja-e? Aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés a népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. DR. HETÉNYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A kormány az 1981. évi költségvetést a VI. ötéves terv céljaival összehangoltan, azok szolgálatában terjeszti elő, és a költségvetés figyelembe veszi az 1981. évi éves terv előirányzatait is. Figyelembe vettük továbbá az ez évi várható gazdasági folyamatokat, és a gazdálkodás jövő évi várható körülményeit. Már csak néhány nap van hátra ebből az évből, de azt már úgy gondolom, joggal megállapíthatjuk, hogy ez az év is sikeres abból a szempontból, hogy a gazdálkodás fő feladatát teljesítjük, a külgazdasági egyensúly javul, a külkereskedelmi mérleg hiánya ebben az évben várhatóan kisebb lesz a tervezettnél és a tavalyinál. Ez a javulás ugyanakkor a tervezettnél alacsonyabb növekedés mellett valósul meg, a nemzeti jövedelem ebben az évben várhatóan 1 százalékkal emelkedik. Ennek fő oka az, hogy az ipari termelés ebben az évben kissé a tavalyi szint alatt fog maradni. E hazánkban szokatlan jelenségnek több magyarázata van. Egyrészt a belső piac a tervezettnél kevesebb árut igényelt, másrészt a kibontakozó energiatakarékosság révén a villamos energia iránti igény és a kőolajfeldolgozás teljesítménye elmarad attól, amelyre számítottunk. Emellett azonban a vegyiparban, a könnyűiparban és a gépiparban egy sor igényt nem sikerült teljesen kielégíteni a gazdaságban, miközben ezek az ágazatok komoly erőfeszítést tettek a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, csökkentésére is. Ügy vélem, hogy nagyobb lehetett volna mindemellett az idei ipari termelés, ha a feldolgozó iparban több vállalat újítja meg gyorsabban a termelés szerkezetét, áll elő új, korszerűbb termeléssel exportcélokra és választékosabban elégíti ki a hazai felhasználók igényeit. A mezőgazdasági termelés az elég szeszélyes időjárás ellenére négy-öt százalékkal növekszik ebben az évben, s a mezőgazdasági dolgozók jól szervezett, sokszor áldozatos munkája eredményeként ezt jó teljesítménynek könyvelhetjük el. A lakosság fogyasztása hasonló mértékben növekszik ebben az évben, mint a nemzeti jövedelem. Az egy főre jutó lakossági jövedelem a tavalyi szinten marad. A társadalmi juttatások összege emelkedett mind értékben, mind reálértékben: a reálbér a múlt évinél átlagosan kisebb, az 1979. év második feléhez képest azonban nem változott. A beruházások 7—8 százalékkal csökkennek a tavalyi színvonalhoz képest. Valamelyest javult a belső piacok kiegyensúlyozottsága is. Ez vonatkozik a fogyasztók ellátására, az építési kereslet és kínálat viszonyára. Csökkent az üzemek kielégítetlen munkaerőigénye is. A gazdasági helyzet ez évi alakulása tehát szerves folytatása az 1979. évinek. Ebben a célratörő politikai munka és gazdaságirányítás, valamint a gazdálkodás javulása mellett a közgazdasági szabályozók néhány lényeges változása is szerepet játszik. Az év elején bevezetett új árrendszer és ármechanizmus az iparágak többségében a korábbinál szervesebb kapcsolatot teremt a külső piaci árak és a belföldi árak között. Ez kedvező hatást gyakorol a termelés és az értékesítés szerkezetére. Kezdetben elég sok gond volt az új árakra való áttéréssel. Elég sok bizonytalanságot tapasztalhattunk. A vállalatok, de maguk az irányító szervek is ismerkedtek az új árakkal és költségviszonyokkal. Idő kellett az újszerű és nem mindig túlzottan egyszerű árképzési szabályok megismeréséhez, még inkább az alkalmazásához, és menet közben kellett szabályozni néhány korábban előre nem látott kérdést is. Egészében véve azonban örvendetes, hogy a vállalatok e nem könnyű feladat ellenére egyre nagyobb számban és mértékben élnek az új árrendszer adta pozitív lehetőségekkel. A reálisabb árviszonyok nyomán lehetővé vált, hogy az egyedi pénzügyi elvonások és támogatások jelentősége csökkenjen, a vállalati érdekeltség jobban a létrehozott nyereséghez kapcsolódjék. Végül is a vállalatoknál realizált nye-