Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

305 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 306 kedési forrásokat, amelyekről az előadói beszédben szó volt, erről az oldalról is gyarapíthassuk. Ez nemcsak korlátozó tényező ma számunkra néhány vonatkozásban, hanem lendítőerő is. Ezért úgy gondolom, hogy a terv végrehajtása során a baráti országokkal és általában a gazdasági kapcsolatainkban keresni kell azokat a módokat és lehetőségeket, amelyekkel a gazdasági fejlődést még inkább megalapozhatjuk, természetesen saját erőfeszítéseink és eredményeink mellett. 26 hozzászóló mondta el véleményét a plénumban, és több tucat kérdést érintett. Ezért engedjék meg, hogy először is azt mondjam, tisztelt képviselőtársak, hogy a kormány két módon is kíván ezekkel foglalkozni. Az egyik — mint a beszámolóban is említettem — egy nagyon részletes intézkedési tervet dolgoztunk ki, a VI. ötéves terv végrehajtásának megindítására és megszervezésére. Ennek egy-két pontjánál — ahol ez szükséges — figyelembe fogjuk venni a vitában elhangzottakat. Másrészt — ahogy az lenni szokott máskor — a kormány külön tételesen megvizsgálja az elhangzott javaslatokat és a szakminisztériumok, illetve a miniszter elvtársak ezekkel külön is egyenként foglalkozni fognak. Mégis szükségesnek tartom, hogy néhány olyan kérdésről röviden szóljak, amely több oldalról került itt ma felvetésre vagy többen érintették őket. Ezek: a terv általános megítélése, az ipari és mezőgazdasági termelés, az életkörülmények egy-két kérdése. Ezekkel szeretnék foglalkozni és néhány gondolattal ide még visszatérni. Ügy gondolom, hogy a terv általános törekvése és jellege tekintetében egyetértés volt. Elhangzott két olyan megjegyzés, amelyre mégis szeretnék visszatérni. Az egyik a középtávú tervek szerepét érintette. Ügy gondolom, hogy az ezekről alkotott felfogásunk, mint sok minden más felfogás, fejlődött. Ezt el kell ismerni és a fejlődés együtt jár több irányú tényező kibontakoztatásával. Azt azonban, hogy egy középtávú terv szerepe nagyobb vagy kisebb, azt nem deklarációk döntik el — úgy gondolom —, hanem az, hogy milyen hatást tud gyakorolni a társadalmi folyamatokra, a gazdasági fejlődésre. Ez a lényeg! És ha egy terv jobban meg tudja tenni úgy, hogy kevesebb részletet határoz meg, de a fő kérdésekre irányítja a figyelmet és ebben nagyobb társadalmi egyetértést és erőt tud mozgósítani, akkor ne sajnáljuk a számokat. Ez volt a terv törekvése, és ha elfogadjuk azt, hogy ez a terv a minőségi fejlődést teszi a középpontba, akkor úgy gondolom, hogy ennek megfelelően szerepe a társadalmi fejlődésben nem kisebb, hanem nagyobb lehet. Azt persze figyelmeztetésként el kell fogadnunk, hogy ez csak akkor lesz így, ha ebben a szellemben viszszük végig a terv elgondolásait. A másik megjegyzés a gyorsabb ütem, meg a felkészülés egy ilyen ütemre. Ügy gondolom, hogy a mai helyzet reális megítéléséhez tartozik, hogy ennek a tervnek és a gazdasági irányításnak és a gazdasági egységeknek, a kormánynak is, a szövetkezeteknek, a vállalatoknak is sokkal nagyobb permanenciában kell lenniük, mint bármikor korábban. Ez ma az idők követelménye. A permanencia pedig kétirányú. Az egyik irányú az, hogyha netán néhány ponton a követelményeket meg kell újítani, más követelményeket kell magunk elé állítani, például rákényszerülünk arra, hogy azt a jó magyar szenet több helyen használjuk, többet tegyünk azért, hogy energiával takarékoskodjunk, mert még szorítóbbak lesznek a körülmények, akkor erre is fel kell készülni. És netán arra is, hogy ha jobban mennek a dolgaink, akkor hogyan tudjuk a gazdasági fejlődést előrelendíteni. Semmiféle egyirányú felkészülés ebben az ügyben — úgy gondolom — nem szolgálja a mai szakaszban a jó felkészülést, mert itt most minden erőt arra kell összpontosítani, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél, kormányzati területeken mit kell tenni azért, hogy a terv végrehajtása elinduljon azon a nyomvonalon, ahogy itt ma az Országgyűlés ezt meghatározza. Ma ne féljünk újabb nagy nehézségektől és ne álmodozzunk sokkal könnyebb helyzetekről. Ehhez a tervhez álljunk oda úgy, hogy mindaz, ami ma itt elhangzott, megvalósuljon. A másik kérdés az ipari és a mezőgazdasági termelés. Erről részletesebben is szólnék, az időkeret sürget, annyit azonban megjegyzek, hogy a mezőgazdasági termelés gondjai, eredményei mintha színesebben szerepeltek volna az ülésszakon, mint az ipari termelés ügyei, de majd a gyakorlatban — gondolom — ezt pótoljuk. Először a műszaki fejlesztésről szeretnék szólni. Teljesen egyet kell érteni azzal, hogy a kutatásnak, műszaki fejlesztésnek sokkal nagyobb szerepet kell adni az egész előrehaladásban, mint eddig. Itt egy nagy dolgot elértünk, hogy a kutatást és a műszaki fejlesztést sokkal jobban összehangoltuk a tervcélokkal. Ez most szinkronban van a munkát, a fővonalat illetően. Nem merem ilyen nagy eredménynek mondani, de le sem becsülném, hogy kutatásra és műszaki fejlesztésre a nehezebb körülmények ellenére tisztes összeg szerepel a tervben. Ebben nem léptünk vissza, még akkor sem léptünk vissza, tisztelt elvtársak, amikor az V. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelemnövekményünk a felére csökkent, mi akkor is a nemzeti jövedelem 3 százalékával szemben 3,2 százalékot fordítottunk kutatásra és műszaki fejlesztésre. Én tudom, hogy ennél sokkal többet is fel lehetne használni, de azért ezek az arányok valamilyen törekvést kifejeznek. Mindezt azért vagyok bátor mondani, mert ugyanakkor, amikor ennek a fontosságát hangsúlyozzuk — úgy gondolom —, hogy a kutatás sem, meg a műszaki '. fejlesztés sem január 1-én fog elkezdődni, hanem itt évek óta komoly munka folyt, vannak eredményeink. Ezeket kell sokkal jobban, okosabban, gyorsabban hasznosítani. E tekintetben, ebben a lépcsőben mi gyengébben állunk. Én három olyan területet látok, ahol tényleg sokkal jobban kellene integrálni a kutatást, műszaki fejlesztést és a gyakorlati döntéseket. Egyik a beruházások, ahol az élenjáró technológia bevitelét nem szabad kizárólag. a vállalatokra bízni, hanem más irányból is olyan szellemi impulzusokat kell adni, ajánlani, segíteni, ahol a beru-