Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-4
233 Az Országgyűlés 4. ülése, 1980. december 17-én, szerdán 234 szövetkezetek vállalkozói magatartásától, azonosuló szándékától függ. Eddigi eredményeinket sem érhettük volna el a mezőgazdaság fejlesztését segítő társadalmi összefogás nélkül. A jövőben is így lesz ez. Nélkülözhetetlen, hogy javuljon az összhang a gazdaságirányításban, valamint az operatív irányítás gyakorlásában egyaránt. Napjaink kormányzati döntései, az ipari minisztérium létrehozása és hasonlók bizonyítják, hogy felismertük: gazdasági életünk irányítási és vállalati keretei, ennek szervezeti és érdekeltségi rendszere túlhaladott egy sor területen. Fölismertük azt is, hogy a szervezeti központosítás több helyen meghaladta a termelőerők koncentrációját. Nem szentségtörés már szót emelni az ellen sem, hogy több szakágazatban egészségtelen monopolhelyzetek hátráltatják előrehaladásunkat. Gazdasági irányításunk ma már nemcsak felismerte ezeket a gátló tényezőket, hanem bátran válaszol is a gazdasági demokrácia kérdéseire. Nem elsősorban szorult gazdasági helyzetünkből fakad ez, hanem gazdaságunk intenzív szakaszának követelményeiből. Tisztelt Országgyűlés! A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport is megvitatta az Országgyűlés elé kerülő javaslatokat. Képviselőtársaim egyetértettek abban, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások felelős számbavételével határozza meg a terv a következő öt év gazdasági törekvéseit. Ezek megvalósításához legfőbb erőforrásunk saját munkánk továbbfejlesztése a termelés, az irányítás minden területén és szintjén. Helyeslésre talált, hogy növeljük a vidéki települések megtartó képességét. Nem titok, hogy igények is megfogalmazódtak. Például a megye úthálózatának korszerűsítése, az állategészségügyi helyzet javítását célzó beruházás megvalósításának gyorsítása, a lakásépítés- és elosztás feltételeinek finomítása — de sorolhatnám. Mivel képviselő társaimmal a VI. ötéves tervet elfogadásra javasolva szilárd meggyőződésünk, hogy jó úton járunk az új helyzetnek megfelelő gazdaságfejlesztési koncepció meghirdetésével. Ha a végrehajtás során válaszolunk az első problémákra, ha következetesen ragaszkodunk a kijelölt gazdasági irányítási, tudatformálási irányvonalhoz, akkor tovább szilárdíthatjuk eddigi gazdasági és társadalmi vívmányainkat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is kívánja ezeket a sikereket. Érdekképviseleti és mozgalmi eszközeinek gazdag tárházával azon lesz, hogy mozgósítson a program végrehajtására. Köszönöm a figyelmüket ! (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Ladányi József képviselőtársunk. DR. LADÁNYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Amikor választópolgáraink, a Borsod megyei képviselőcsoport nevében és megbízásából szót kértem, az a cél vezérelt, hogy közös dolgainkról," szűkebb pátriám , közösségének véleményét tolmácsoljam. Megítélésünk szerint a népgazdaság VI. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat reális, megalapozott. Ugyanakkor megvalósítása mindannyiunktól rugalmasabb és igényesebb munkát, a körülményekhez jobban igazodó magatartást kíván. A jövőben fokozottabban kell számítani az emberi tényezőkben, a társadalmi összefogásban rejlő tartalékokra, ésszerű takarékosságra kell törekednünk az élet valamennyi területén. A most megvitatásra kerülő törvényjavaslatot illetően jó érzés így nyilatkozni róla, hogy gazdasági gondjaink ellenére az infrastruktúrában a fejlesztési források nem csökkennek lényegesen. Én a lakossági infrastruktúrával kapcsolatos kérdésekről szeretnék szólni A javaslat tartalmazza a társadalmi konfliktusok, feszültségek megoldásának irányvonalát. Gondolok itt a lakásépítésre, az egészségügyi és az oktatási feltételek javítására. Az utóbbi évek során közgondolkodásunkban örvendetes fejlemény, hogy ezeknek az ágazatoknak, intézményeknek szerepe, jelentősége egyre nagyobb elismerést kap. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy amíg az általános életszínvonal esetében a szintentartás lehet csak a cél, a lakosságot szolgáló intézményhálózatok egyes kiemelt elemeinél a szerény mértékű előrelépés is megfogalmazódik. Megyénk VI. ötéves tanácsi fejlesztési elgondolásai közül alapvető célunknak a településhálózat kiegyensúlyozottabb fejlődését tekintjük. Elgondolásunk találkozik a központi célkitűzésekkel, hogy a gyorsabb ütemű városba áramlást visszafogjuk, és növeljük a községek népességmegtartó képességét. Ugyanis a mi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a munkahelyek térbeli átrendeződésének folyamata jelentősen lelassul, és így a népesség belső vándorlásának fő okává az egyes térségek ellátásában meglevő nagy különbség válik. Fejlesztéseinknél oda kívánunk hatni, hogy a városi és községi ellátás színvonala legalább az alapellátás terén közelebb kerüljön egymáshoz. Ha nem ezt tesszük, a meglevő aránytalanságok és azok feszültségkeltő hatása a jövőben csak erősödne. Közbevetőleg: Miskolcon egy család letelepedésének társadalmi költségei megközelítik az 1 millió forintot, s miközben a miskolci lakásigénylők száma a nagyarányú lakásépítés ellenére nő, megyénk falvaiban csak az elmúlt öt évben 7 ezer lakás üresedett meg. Hozzátarto-zik a képhez, hogy megyénk munkásságának körülbelül 55 százaléka községi lakos és mintegy 100 ezren ingáznak naponta nehéz körülmények között. Fejlesztéspolitikánk a központi elképzelésekkel összhangban, a községek fokozott előtérbe helyezésével az eddigitől kiegyensúlyozottabb területi fejlődést kíván elérni. Mindez természetesen nem jelenti a városok fejlődésének a visszafogását, sőt a községek népességmegtartó képességének növelésével a városokba való beáramlás csökken. így városaink fejlődése harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb lesz. A harmonikusabb fejlődés biztosításának fontos : . eszköze az erőforrások már említett területi arányváltása mellett az egyes ágazatok 10*
