Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-4
235 Az Országgyűlés 4. ülése. 1980. december 17-én, szerdán 236 közötti arányok változása is. így például az állami lakásépítés volumene megyénkben mérséklődik, de a lakásépítés súlya, jelentősége nem csökken. Ezt a lakossági erőforrások fokozottabb bevonását ösztönző kedvezményes telekjuttatásokkal, illetve a meglevő lakásállomány mobilitásának ösztönzésével kívánjuk ellensúlyozni. A Miskolc körül kialakuló agglomerációs térségben jelentős kedvezményekkel kívánjuk ösztönözni a magánlakásépítést. A városkörnyéki, illetve városiasodó nagyközségekben szándékozunk megépíteni a telepszerű lakások több mint egyötödét. Ezzel is csökkentve a városokra nehezedő bevándorlás folyamatát. Jelentősen növeljük néhány olyan ágazat fejlesztését, amelyet az elmúlt időszakokban kissé háttérbe szorultak. Ilyenek például az egészségügy, az oktatás, és nem utolsósorban a kereskedelem. Anyagi ráfordításainkat tekintve a legjelentősebb változást az egészségügyi szolgáltatások terén tervezzük. Ahol több mint 70 százalékkal növeljük fejlesztési előirányzatainkat, az ágazaton belül a fekvőbeteg-ellátás javítását tartjuk fő célnak, mérsékelve az országos átlagtól való elmaradásunkat. Az általános iskolai ellátás gondjait az újonnan belépő mintegy 450 tanteremmel és a tanulócsoportok átlagos létszámának kismértékű növelésével lényegesen mérsékeljük. A legjelentősebb előrelépés azonban az óvodáskorúak elhelyezésénél lesz, ahol ellentétben az általános iskolás korcsoporttal, sajnos a demográfiai folyamatok alakulása is segít az igények jobb kielégítésében. öt év múlva az ellátandók mintegy 90 százalékának tudunk elhelyezést biztosítani. Ezzel igen régi gondjaink egyikének teljes megoldásához jutunk elérhető közelségbe. A víz, csatorna, közműellátásnál meglevő viszonylagos elmaradottságunk mérséklését a VI. ötéves tervben is a súlyponti feladatok közé soroljuk. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném néhány adattal azt is alátámasztani, hogy tervjavaslatunkban az ellátóképesség javításánál igyekeztünk messzemenően figyelembe venni a meglevő létesítményekben rejlő kihasználatlan lehetőségeket is. Ezek a bővítések, az átalakítások, az átszervezések. És ilyen megoldások révén fogjuk a fejlesztés eredményeként elérni a bölcsődei férőhelyek 12 százalékát, az óvodai férőhelyek 25 százalékát, a szociális otthoni férőhelyek 67 százalékát, az általános iskolai tantermek 43 százalékát. Természetesen tudjuk, az elkövetkezendő öt évben sem oldódik meg teljesen minden problémánk. Aprófalvaink lakosságának ellátásában nem tudunk látványos fejlődést biztosítani, még mindig mintegy 130 településünkön a kisgyermekek számára fóliás vízellátást kell alkalmaznunk, áthidaló megoldásként. A miskolci szennyvizek megfelelő kezelését sem tudjuk biztosítani, de említhetném a kulturális intézményhálózat hiányosságait, a nem alapellátást szolgáló kereskedelmi létesítmények viszonylag alacsony színvonalát, a városi tömegközlekedés, intézményeink, állami épületeink állagmegóvásával kapcsolatos gondjainkat. Mégis úgy vélem, hogy lehetőségeink a gazdasági realitásoknak megfelelnek, s lakosságunkkal, gazdasági szervezeteinkkel szorosan együttműködve, helyi lehetőségeink mind teljesebb feltárásával, tervezett céljaink megvalósításával pozitív választ tudunk adni napjaink, s a közeljövő legtöbb aktuális gondjára. A terv végrehajtását a meglevő létesítmények, lehetőségek jobb kihasználása mellett számos olyan kezdeményezéssel szeretnénk segíteni, amelyek csökkentik a beruházások pénzügyi szükségleteit. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy tanácsaink a társadalmi munka szervezésében akkor érték el a legjobb eredményeket, amikor a célok az egész község, város lakosságát megmozgatták. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználását azonban sokszor rontja a szervezetlenség, ezért fontosnak tartjuk és a helyi tanácsaink figyelmét arra külön is felhívtuk, hogy már a középtávú tervezés időszakában gondolják végig, hogy egy-egy konkrét létesítmény építésénél milyen részfeladatok valósíthatók meg társadalmi munkával, s az erre történő mozgósítás is időben, jóval az építési munkák indulása előtt megkezdődjön. A jó tapasztalatok alapján az új tervciklusban is folytatjuk a helyi gazdálkodó szervekkel az együttműködést, sőt azt újabb területekre kívánjuk kiterjeszteni. Ilyen lehetőséget látunk például a községi kereskedelmi alapellátást szolgáló üzletek, az iskolai tanmedencék, a lakótelepeken a kulturált szabadidő eltöltését segítő egyszerűbb létesítmények megvalósításánál. Ügy gondoljuk, hogy ezáltal azon szolgáltatások színvonalát is emelni tudjuk, amelyekre az állami források önmagukban szűkösebb lehetőséget nyújtanának. Jogszabályi rendezetlenségek mellett elsősorban szemléleti problémák akadályozzák közhasznú épületeink több célú hasznosítását. Városaink új lakótelepein, pénteken általában, de szombaton déltől hétfő reggelig lakat alatt vannak az új iskolák nagy aulái. Ugyanakkor panaszkodnunk, hogy nem tudnak hol összejönni különböző kulturális rendezvények megtartására. Ezek használatára művelődési szerveink sem készültek fel eddig megfelelő mértékben. Tisztelt Országgyűlés! Terveink, céljaink döntő próbája csakis az lehet, hogy mennyire képesek az emberek őszintén magukénak érezni és természetesnek tekinteni a végrehajtásában való részvételt. A képviselő-választásokat megelőző jelölő gyűléseken, választói és falugyűléseken megyénk lakossága kifejezésre juttatta, hogy egyetért pártunk politikájával, s kész a Hazafias Népfront által meghirdetett program végrehajtására. Örömmel tapasztaltam, hogy a törvénytervezet magasabb országos szinten ötvözi magába azokat a javaslatokat, amelyet választóink Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megfogalmaztak. A javaslat reálisan számolt lehetőségeinkkel, elérendő céljainkat ezek figyelembevételével tűzte ki. Ezért a népgazdaság VI. ötéves tervének törvényjavaslatát elfogadom, és azt a Borsod megyei képviselőcsoport megbízásából elfogadásra javaslom. (Taps.)
