Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-23
1605 Az Országgyűlés 23. ülése, szocializmus építéséből reá háruló feladatokat. A szövetkezeti parasztság is helytáll, megtanult élni a kollektív gazdálkodás lehetőségeivel és mindjobban kihasználja azokat. Munkásosztályunk oldalán, vele szövetségben eredményesen veszi ki részét a termelőerők gyarapításából, szocialista társadalmunk fejlesztéséből gazdagításából. A munkásságnak és a szövetkezeti parasztságnak egyenrangú társa a létszámban és tudásban egyaránt gyarapodó értelmiségünk, amely odaadóan támogatja országépítő céljainkat, felelősen kiveszi részét a gazdaság, a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészetek, az egészségügy fejlesztéséből, népünk szocialista tudatának alakításából. Méltán emelte ki debreceni beszédében Kádár János elvtárs, hogy a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető minden, amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elértünk. Legyünk tudatában, hogy pártunk, kormányunk és népünk egysége a szocialista célokban a legfőbb előrevivő erő, eddigi eredményeinknek a forrása, s további sikereinknek is a záloga. Nagy vívmányunk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésén, a kölcsönös bizalom jegyében egymást megbecsülve és segítve, jó egyetértésben, közösen munkálkodnak a különböző világnézetű emberek, a kommunisták, és pártonkívüliek, a nők és a férfiak, a Magyar Népköztársaság nemzetiségi állampolgárai, a szocializmust építő dolgozók. A bővülő és szilárduló szocialista nemzeti egységet megtestesítő alkotó összefogás ez, amelyet őrizni és tovább erősíteni fontos feladatunk. A közös munka eredményeit, a kormánv beszámolóiában is felsorolt, a társadalom fejlődését jellemző tényeket nagyra kell értékelnünk. Mindenekelőtt azt. hogy a fejlődés az ismert nehézségek ellenére nem torpant meg. anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyarapodott az ország, javultak népünk életkörülményei. Kiegyensúlyozott a politikai légkör, mind teljesebben bontakozik ki a szocialista demokrácia. Fokozódott a társadalmi aktivitás, a közösségi felelősségérzet, erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Mindezek alapján érzékelhetően még szilárdabbá vált a népi hatalom. Méltán lehetünk büszkék népünk munkáiára, helytállására. Igaz. nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. Munkánk soksok gyengéje, vezetési hibák, következetlenség, fegyelmezetlenség is közrejátszott ebben. Nem volna helyes, ha kisebbítenénk eredményeinket vagv hibáinkat. De az sem. ha bármelyiket felnagyítanánk. Felelősségünk egyetlen szemléletet enged meg számunkra: a reális szemléletet. Ez viszont arról győzhet met? mindenkit — orszámink lakóit csakúgy mint határainkon túli barátainkat, de a tőkés világ rólunk véleményt formáló embereit is —. hogy országunk előrehaladt ebben az időszakban is nénünk alkotó légkörben, biztonságban él és dolgozik. Építőmunkánk eredményei különösen értékesek, mivel népünk azokat számunkra sok tekintetben kedvezőtlen külső gazdasági feltételek és kiéleződött nemzetközi ideológiai harc közepette érte el. Munkánk szempontjából ugyan1978. július 6-án, csütörtökön 1606 akkor az a legfontosabb, hogy a nemzetközi életben változatlanul az enyhülés, a békés egymás mellett élés a fő tendencia. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a béke és a társadalmi haladás ellenségei ellentámadásba lendültek, s a „szovjet fenyegetésről" szóló régi hazugságok felújításával, a fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják kényszeríteni az emberiséget. A jövőben is azért dolgozunk, hogy az enyhülési folyamatot ne lehessen viszszafordítani, sőt a politikai enyhülés terjedjen ki katonai térre is. Népünk sorsáért érzett felelősségtől indíttatva támogatjuk a Szovjetunió újabb konstruktív, az egész emberiség érdekeit szem előtt tartó javaslatait, a fegyverkezési verseny megfékezésére. Külpolitikánk változatlan alapelve, hogy erősítjük internacionalista együttműködésünket, barátságunkat és szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival, a testvéri szocialista országokkal. Szolidárisak vagyunk a nemzetközi munkásmozgalom harcával, támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a békés egymás mellett élés elvei alapján korrekt, partneri kapcsolatokra törekszünk a tőkés országokkal. A világ minden békeszerető emberével együtt továbbra is minden tőlünk telhetőt megteszünk egy termonukleáris katasztrófa elkerülése, a világbéke megőrzése érdekében. A hazai és a nemzetközi munkánk tapasztalatait összegezve joggal mondhatta ki a párt Központi Bizottsága, hogy bevált politikánkon, a XI. kongresszuson kitűzött célokon nem kell változtatnunk. Népünk akaratával is egyezően, az eddigi úton, az eddigi bel- és külpolitikát következetesen folytatva fogunk előrehaladni. Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójának középpontjában a gazdasági és a kulturális építőmunka kérdései állnak. Ez természetes, hiszen a szocializmus építésének jelenlegi időszakában ez a két legfontosabb, egymással szorosan összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feladat. A népgazdaság fejlesztésének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években voltak. Lázár elvtárs méltán emeli ki, hogy ötéves tervünk időarányos céljait, legfőbb előirányzatait elértük, illetve megközelítettük. Így van ez annak ellenére, hogy az 1976-os és 1977-es esztendő két, gazdasági szempontból eléggé eltérő év volt. Míg az első esztendőt viszonylag lassú fejlődés jellemezte, a második évben szándékainknak megfelelően az ütem felgyorsult. Más szempontból míg az első évben az ország külgazdasági egyensúlya részben a nemzetközi cserearányaink némi javulása következtében valamelyest kedvezőbbé vált, a második esztendőben e folyamat megtorpant, a külkereskedelmi mérleg hiánya növekedett. A két esztendő összesített mérlege minden esetre a terv eredeti számaihoz közel áll. Népünk életkörülményei a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is javultak, bár az életszínvonal emelkedésének ütemét a reális lehetőségekhez igazodva valamelyest mérsékelnünk kellett. Nem csökkentettük, ellenkezőleg növeltük a lakásépítést, a kommunális beruházásokat, javítottuk az áruellátást. Ismerjük a több területen jelentkező, ma