Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1603 Az Országgyűlés 23. ülése, 1 hasznosítására vonatkozó eléggé negatív maga­tartást. Ma örömmel szólhatok arról, hogy Ko­márom megyében, ahol élek és dolgozom, két új bánya nyitásának nagy munkái folynak és továbbiak előkészületei vannak folyamatban, így arról szólhatok most, hogy a XI. kongresz­szus határozatában foglaltak és az 1975-ben el­hangzott miniszteri programbeszéd tartama a megvalósulás útján halad. Jó lett volna és len­ne a jövőben, ha ilyen fontos döntések végre­hajtása nagyobb egyértelműséggel párosulna. Megyénk bányavállalatai jól felkészültek e nagy munka elvégzésére. Kár, hogy a megyén kívüliek kevésbé, s mindez komoly erőfeszítést és gondot okoz. De nem kisebb erőfeszítést je­lent a kimerülő régi aknák mintegy négy évre elegendő szénvagyonának nehéz geológiai viszo­nyok között való kitermelése, felszínre hozása sem. Szükségesnek látnánk, hogy a kivitelezés­ben részt vevő vállalatok felkészítése az illeté­kes szervek részéről nagyobb figyelmet kapjon. E néhány felsorolt nehézség ellenére me­gyénkben és a megye bányászai körében jó politikai légkör van. Ezt a légkört erősítette a XI. kongresszus említett határozata is. Ha ez a beruházás, amely a megyénket érinti, úgy valósul meg, ahogy a népgazdaság érdeke azt megkívánja, akkor természeti kin­cseink hasznosításában, népgazdaságunk fejlesz­tésében — azaz céljaink eléréséhez — közelebb jutottunk. Ez is elősegítheti a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. De mindez eredményezheti azt is, ami a megye lakossága számára érthető módon nem közömbös, hogy tudniillik Tatabánya, amely gazdag munkásmozgalmi és bányászhagyomá­nyokkal rendelkezik, szénre épült város volt és az lesz a jövőben is. Meglevő természeti kin­cseink feltárásával együtt megőrzi a szénbá­nyászkodás nemes tradícióit, a munka nehézsé­géből fakadó gazdag emberi értékeket, az össze­fogást, a szakmaszeretetet, az áldozatvállalást, s mindezt párosítja az új, korszerű technika al­kalmazásának készségével, sőt az új követelmé­nyekhez való átalakításának emberi igenlésé­vel. Mindez forintokban nem kifejezhető értéke népgazdaságunknak, ami figyelmet és megbe­csülést érdemel. Egyetértve a kormány beszámolójában fog­laltakkal, értve annak útmutatásait, készek va­gyunk minden erőnkkel a gondok megoldása érdekében munkálkodni. Azon leszünk, hogy megyénk földrajzi adottságait, természeti kin­cseit, munkásaink, bányászaink hagyományos szakmaszeretetét, a rendre, fegyelemre, áldozat­vállalásra irányuló készségét, politikai elkötele­zettségét az ügy szolgálatába állítsuk. A Minisztertanács beszámolóját elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra aján­lom. (Taps.) 1978. július 6-án, csütörtökön 1604 (Szünet: 13.51—15.00 — Elnök: RAFFAI SAROLTA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Németh Károly képviselőtár­sunkat illeti a szó. NÉMETH KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Képviselőtár­saim! A Minisztertanács — amint azt a beszá­moló tükrözi — eredményesen hajtotta végre az Országgyűlés csaknem három esztendeje jóváhagyott munkaprogramját. Lázár elvtárs szólt arról, hogy a kormány munkájának érté­keléséhez, a feladatok kijelöléséhez jó alapot szolgáltatott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága áprilisi ülésének határoza­ta. A beszámolóban adott elemzés csakúgy mint a kijelölt feladatok, összhangban vannak a Köz­ponti Bizottság értékelésével, társadalmunk va­lóságos helyzetével. A Központi Bizottság átfo­góan megvizsgálta, hol tartunk a XI. kongresz­szus határozatainak megvalósításában. E mér­legkészítés méltán került egész társadalmunk figyelmének középpontjába, hiszen a nép érde­keit kifejező, a nép által támogatott politika va­lóraváltásától függ gazdasági, szociális, kultu­rális előrehaladásunk üteme, az életszínvonal alakulása. Hozzáfűzöm, hogy a Magyar Népköz­társaság, hazánk nemzetközi megítélése, tekin­télye a világban szintén népünk teljesítményei­vel arányos. A Központi Bizottság jó érzéssel állapíthatta meg, hogy a kongresszus határoza­tai, a programnyilatkozat az ötödik ötéves terv irányelvei általános egyetértésre és támogatásra találtak, amiről mindenekelőtt országunk fejlő­dése tanúskodik. A párt számvetése reális, be­vált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. Központi Bizottságunk nagy elismeréssel álla­pította meg, hogy a kommunisták és a párton­kívüliek együttműködéséből, együttes erőfeszí­téseiből jelentős eredmények születtek, de mun­kánk gyengéi felett sem hunyt szemet. Felelős­sége tudatában kritikusan és önkritikusan szólt az irányítás, a végrehajtás gyenge pontjairól, arról a nem is kevés nehézségről, amely részben rajtunk kívül álló okokból, de tekintélyes rész­ben munkánk fogyatékosságaiból eredően aka­dályozta, s bizonyos mértékben ma is fékezi a gyorsabb előrehaladást. Természetesen a fejlő­déssel együttjárnak problémák, megoldást sür­gető ellentmondások is. Pártunk a nép érdekeit szolgáló politikájának és munkastílusának meg­felelően feltárta a gondokat, ellentmondásokat, és mindent elkövetünk a helyes megoldás érde­kében. Ilyen szellemű a kormány beszámoló­ja is. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt időszak tapasztalatai ismételten megmutatták, hogy reá­lis céljaink, feladataink megvalósításában biz­ton támaszkodhatunk a párt, a kormány, az egész nép egységére. Munkásosztályunk megfe­lelően tölti be történelmi küldetését; politikai öntudatának, szakmai felkészültségének, társa­dalmi aktivitásának növekedése, helytállása a termelőmunkában arról tanúskodik, hogy a ve­zető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Időtakaré­kosság céljából megértést kérek a következő tervhez. Ebédszünet következik most, de a meg­szokott másfél órás ebédszünet helyett 70 per­ces ebédszünetet javaslok. Ha nincs ellenvetés, akkor 3 órakor folytatjuk a munkát. Az első felszólaló Németh Károly képviselőtársunk lesz. Az ülést 15 óráig felfüggesztem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom