Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

15ÍM) Az Országgyűlés 23. ülése, energiaforrásunkról említést tenni, amelyben Csongrád megye különösen gazdag: ez pedig a termálenergia. Megyénkben 75 termálkút van, amelyből 42-őt a mezőgazdaság használ 35 hektár üvegház és 70 hektár fóliás terület üzemeltetésére, míg 25 kút ivóvízellátási, ipari, lakásés kórházfűtési célokat szolgál. A felhasználás általában egylépcsős, a kutak kihasználása elég alacsony, éves szinten 23 százalékos. A további hasznosításra nagy lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, a telepszerű többszintes lakótelepek lakásainak fűtésére, meleg vízzel való ellátására. Az eddigi vizsgálatok alapján termálvizeink gyógyászati szempontból való hasznosítása is célszerű lenne. A mozgásszervi, nőgyógyászati és más betegségek gyógyításában megfelelő kórházi háttérrel nagy jelentőségű lehet. E téren megyénkben lassúbb az előrehaladás más megyékkel szemben. A termálenergia hasznosításában ki kell alakítani egy komplex szemléleti módot, a többlépcsős felhasználást. Egyeztetni kell az országos és a területi fejlesztési elveket, célokat és a lehetőségeknek megfelelően biztosítani kell a pénzügyi fedezetet. Az energiaellátás biztosítása országos jelentőségű. A fejlesztési irányok meghatározásával, lehetőségeink felmérésével feladataink egyértelműek. A megvalósításukban közösen kell együttműködnie mindenkinek a maga munkaterületén. A hazai szénhidrogén-bányászat dolgozóinak legfőbb törekvése, hogy a hazai kutatás ményességét növeljék. A korszerű kőolajés földgáztermelési, valamint -feldolgozási eljáok bevezetésével megtartjuk azt a rugalmas>t, amely alkalmassá tette az ágazatot arra, hogy ne csak egyik termelő bázisa, de olyan tartaléka is legyen az országnak, amelyhez gyorsan és biztonsággal lehet energiáért fordulni. Ehhez kérjük továbbra is a megszerzett bizalmat, amelyet eddig is megkaptunk. Az elmúlt két és fél évben 130 ezer tonnával több kőolajat, 1,5 milliárd köbméterrel több földgázt, és 160 ezer tonnával több gázterméket állítottunk elő, termeltünk, mint amit a terv előírt. Ezzel csökkenthető volt a tőkés import, de olyan termékekből, amelyekre nem volt itthon piac, 100 millió dollár túlteljesítést értünk el. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, akik a kőolaj- és földgázbányászatban dolgozunk — közöttük mintegy 4000 Csongrád megyei — továbbra is megtisztelőnek tartjuk a reánk eső feladatok elvégzését, és mindent megteszünk azok végrehajtásáért. Mindenkinek, aki az ország energiaellátásának biztosításáért dolgozik, kívánok erőt, egészséget és az ismert bányászköszöntéssel jó szerencsét. (Taps.) ELNÖK: Salamon Hugóné képviselőtársunk felszólalása következik. SALAMON HUGÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! A Minisztertanács írásos és szóbeli beszámolóját reálisnak, átgondoltnak, a problémákat látónak, és a meg1978. július 6-án, csütörtökön 1000 oldás irányában előremutatónak tartom, azt elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A beszámolóval kapcsolatosan két tevékenységi területhez szeretnék a teljesség igénye nélkül hozzászólni: a kormányzati munka fő vonásaival kapcsolatos megyei tapasztalatokról, és megyénk erőfeszítéseiről, amelyeket gazdasági céljaink elérése érdekében fejt ki. Elsőként a kormányzati munka fő vonásaival kapcsolatos megyei tapasztalatokról szeretnék röviden szólni. Mind a XI. kongresszus határozatai, mind a Minisztertanács 1975-ben jóváhagyott munkaprogramja egyértelműen megfogalmazta, hogy erősíteni kell a központi és a helyi államigazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A minisztériumokban és az állami irányítás minden lépcsőfokán erősíteni kell az eszmei, politikai' és cselekvési egységet. Azon kell munkálkodni, hogy a szűk tárcaszemlélet helyett a népgazdaság egészének érdekei kerüljenek jobban előtérbe. A fentiek megvalósítása érdekében számos törekvést, egyre tudatosabb munkát tapasztaltunk. A mi megyénk is azon megyék közé tartozott, amelyek munkájukról beszámoltak a Minisztertanács előtt. A beszámoltatás tapasztalatai egyértelműen kedvezőek. A számos pozitív tapasztalatból csak néhányat szeretnék hangsúlyozottan megemlíteni. Mindenekelőtt az a tény érdemel említést, hogy erősödött a tevékenység kapcsán is a kormánynyal való munkakapcsolat, hiszen a beszámolást széles körű, és többségében a helyszínen történt tájékozódás előzte meg. E gyakorlat számos pozitív tanulságáról, úgy gondolom, szükségtelen szólnom. Számunkra sok hasznos tapasztalat összegyűjtésére és alkalmazására nyílt e gyakorlat kapcsán lehetőség, és e módszer is elősegítette a kívánt szemléletformálást, azaz a helyi és a népgazdasági érdekek egyeztetését. Helyesnek tartjuk, hogy a Minisztertanács akkor, amikor meghatározza a megye feladatait, megteszi az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek irányában is, ezzel is elősegítve a népgazdaság céljainak elérését, az eszmei, politikai és cselekvési egység erősítését. Jó gyakorlatnak tartjuk a kihelyezett miniszteri értekezletek rendszerét, amelyek egyegy ágazat munkájának mélyreható és sokoldalú elemzését szolgálják. Különösen eredményesnek tartjuk azokat a megbeszéléseket, amelyek üzem- és intézménylátogatásokkal, az adott terület munkásaival való eszmecserével, megbeszélésekkel gazdagodnak. Helyesnek tartjuk, hogy a döntések előkészítése során kikérik véleményünket, s a vitát annak minősítik, ami, az ügy iránti felelősség megnyilvánulásának. Abban a törekvésében szeretnénk erősíteni a kormányt, hogy a fenti gyakorlatot folytatva, a még itt-ott fellelhető formális elemek kiküszöbölésével — amivel Cservenkáné elvtársnő is foglalkozott, így részletezni nem kívánom — to-