Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1597 Az Országgyűlés 23. ülése, De változik az itt dolgozók tudata, gondolkodása is. A közel 4000 olajbányász bekapcsolódott Szeged politikai, gazdasági, kulturális életébe. A felépített ezer lakás, a hozzátartozó szociális, oktatási létesítménéyek, a fejlődő város szerves részesei lettek. Nagyot fejlődött a megye földgázellátása is. A lakások 81 százaléka vezetékes vagy palackos gázzal van ellátva. A megye földgázfelhasználása évi 210 millió köbméter, amelynek 65 százaléka ipari, 32 százaléka lakossági és kommunális, és csak 3 százaléka mezőgazdasági rendeltetésű. A gázellátás tekintetében azonban vannak még kihasználatlan lehetőségek, a meglevő gázvezetékek mentén. A megye városaiba, községeibe telepített gyárak, üzemek mint ipari fogyasztók az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mint mezőgazdasági fogyasztók jelentkeznek. A gázszolgáltató vállalat megfelelő bekapcsolási tervvel rendelkezik, amelynek engedélyezési, pénzügyi, kivitelezési munkái a következő évek feladata. Hasonlóan az épülő lakások és közintézmények bekapcsolása a gázszolgáltatásba. A forrásoldal a megyében alacsony nyomású földgázból biztosított. A múlt évben is közel 300 millió köbméter földgázt komprimáltunk magasabb nyomásra, amelynek költsége 25 millió forint volt. Közeli hasznosítás esetén e költségek elmaradnak, hasonlóan megtakaríthatók más energiafajtáknak a megyébe történő szállítási költségei is. Megvizsgálandó tehát a különböző energiafajták koordinált felhasználása az ágazati és területi szempontok egyeztetésével, úgy, hogy az energiafelhasználás növekedése kisebb legyen, mint a nemzeti jövedelemé. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság olaj- és földgázszükségletének kielégítésére a kormány, a Nehézipari Minisztérium eddig is nagy gondot fordított. A növekvő igények kielégítésére azonban további erőfeszítések szükségesek. A hazai készleteink csökkenése, az importnehézségek további összehangolt intézkedéseket tesznek szükségessé. Ezek közül emelnék ki néhányat. Tovább kell növelni a hazai kőolaj- és földgázkutatást és a megtalált készleteket mielőbb termelésbe kell állítani. A kutatás világviszonylatban is a nagy mélységekre, 4500—5000 méter felé irányul. A nagy mélységű kutatás hazánkban a műszaki és technológiai lehetőségek függvényében tervszerűen halad. Az eddigi mélyfúrások eredményei az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt biztatóak voltak. Számolni kell azzal, hogy geológiai adottságaink miatt több, de kisebb kőolaj- és földgázmezőt találtunk, illetve találunk. Ezek üzembe helyezését gyorsítani kell és nem lehet 2—3 évet várni a különböző engedélyezési, tervezési, pénzügyi, kivitelezési feladatok elvégzésére. A meglevő készleteink minél nagyobb százalékban történő kitermelésére fokozni kell az úgynevezett harmadlagos művelési eljárásokat. Elsősorban az oldószeres módszerek kidolgozásával, a kihozatali 13—15 százalékkal emelni lehet. 2978. július 6-án, csütörtökön 1598 A hazai termelés szinten tartása a következő években jól átgondolt beruházásokat és rekonstrukciókat igényel. Ezek még mindig gazdaságosak lesznek, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg a hazai kőolaj 750 forint/tonna, a földgáz pedig 350 forint/ezer köbméter önköltségű, míg az importból származó szénhidrogének ára ennek négyszerese. A földgáz felhasználásánál és feldolgozásánál az a célunk, hogy olyan értékes termékeket állítsunk elő, amit a vegyipar igényel. Ilyen például az etán, izobután, pentán kinyerése. Ezen feladat a meglevő technológiák kisebb mértékű átalakításával megvalósíthatók. Hazánkban elég nagy készletek vannak az úgynevezett inert, vagy más szóval kevert gázokból. Ezek széndioxid- vagy nitrogéntartalmú földgázok 3000 kalóriás, de még éghető gázok. Megvizsgálandó ezek célfogyasztásra való hasznosítása vagy dúsítása, esetleg szűrése. A hazai erőfeszítéseink azonban nem tudják fedezni a szükségleteinket. Jelenleg kőolajból behozatalra szorulunk, mint ahogy ez ismert, zömében a Szovjetunióból. A Barátság olajvezetékből évi 7 millió tonna nyersolaj érkezik, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az ország legnagyobb olajmezője. Épül az adriai kőolajvezeték, ez évben már üzemben lesz, ami lehetővé teszi a KözelKeletről érkező import kőolaj gazdaságos szállítását. Olajfinomítóink 1980-ra 11,2 millió tonna évi nyersolaj feldolgozására készülnek fel. A földgázellátásunk biztosítását szolgálja a hazai 6 milliárd köbméter éves termelés mellett a szovjet import gáz. A Testvériség és az orenburgi gázvezeték üzembe helyezésével 1980-ra összesen 3,8 milliárd köbméter földgázimportunk lesz. így a földgázfelhasználás 10 milliárd köbméterre emelkedik, és az energiamérlegünkben a szénhidrogének aránya eléri a 63 százalékot. A földgáz szezonális felhasználása azonban további hazai feladatokat igényel. A téli és a nyári időszakban az ország földgázigénye és -felhasználása 50—55 százalékban változik. A téli csúcsigények biztosítására föld alatti gáztárolókat kell létesíteni, ahová a nyári időszakban az egyenletesen érkező import gáz egy hányada, valamint a hazai termelésből kisebb mennyiség „elraktározásra" kerül, míg télen a csúcsfogyasztáskor a fogyasztók rendelkezésére áll. Ezért már folyamatban van a hajdúszoboszlói, évi 400 millió köbméter mobil készletű föld alatti gáztároló, amely 1979 nyarán már üzembe lép az orenburgi gáz tárolására. Ezekben a napokban kezdődik Kardoskúton az algyői gáz tárolása, egy 150 millió köbméter évi kapacitású letermelt földgázrétegbe. A Dunántúlon, Pusztaedericsen pedig már üzemel is egy hasonló kapacitású föld alatti gáztároló. így 700 millió köbméter gáztárolásra készülünk, ami 8,5 millió köbméter napi termeléssel a csúcsigé, nyék 20 százalékát biztosítja. A hajdúszoboszlói föld alatti tároló beruházásai kiemelt jelentőségűek, megvalósításában a Nehézipari, a Külkereskedelmi, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól további segítséget várunk. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még egy 4 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ