Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1431 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1432 Az import fogyasztási cikkeket továbbra is elsősorban a szocialista országokból kívánjuk beszerezni, a középtávú beszerzési megállapodásokra alapozva. Mindamellett fontos a hosszú távra szóló gyártmányszakosítási egyezmények megkötése. Ezenkívül természetesen a fejlett tőkés és a fejlődő országokból is mind több árut szándékozunk vásárolni. A zökkenőmentes ellátás érdekében különös jelentősége van a szerződéses fegyelemnek és az ütemes szállításoknak. Nagy zavarokat okozhat, ha például a megrendelt játékok karácsony után, vagy ha a nyári ruházati és strandcikkek augusztus—szeptemberben, vagy a nyárra rendelt cement télre érkezik meg. Jelenleg is vannak olyan iparvállalatok, amelyek első negyedévi szállítási kötelezettségükből január—februárban csak 10—15 százalékot teljesítettek. A fogyasztók érdeke megkívánja, hogy az eddiginél szigorúbb követelményeket támasszunk mind a kereskedelmi, mind az iparvállalatokkal szemben. A mainál jobb igényfelmérésre, az áruk szezon előtti beérkezésére, bizonyos termékekben pedig a havi ütemezés megtartására van szükség. Azokat pedig, akik nem szállítanak ütemesen, vagy a megrendelt árukat nem veszik át, megfelelő szankciókkal kell sújtani. A szigorúbb intézkedésekre a módosított Polgári Törvénykönyv és az annak nyomán kiadott végrehajtási rendelkezések lehetőséget adnak. Élnünk kell a kezünkben levő eszközökkel. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását. Ugyancsak előírja azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és a forgalmazás egész folyamatában. Figyelemmel a forgalomban levő alkatrészigényes műszaki termékek sokaságára, kiemelkedő jelentőségűek azok az előírások, amelyek az alkatrészellátásról és a javító szolgáltatásról rendelkeznek. A vevők joggal kívánják, hogy a vásárolt termék, amiért pénzüket adták, használható legyen. Jogos bosszankodást okoz mindenkiben, ha a drága készülék egy-egy olcsó alkatrész hiánya miatt nem működik. A törvényjavaslatban megfogalmaztuk, hogy járműveket, a tartós fogyasztási cikkeket és más alkatrészigényes termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a termelők és a kereskedők gondoskodtak megfelelő alkatrész-ellátásról és a szakszerű javítás lehetőségéről. Természetesen a törvényi szabályozás önmagában nem elegendő, alá kell támasztani megfelelő ösztönző rendelkezésekkel és a szükséges kapacitások biztosításával. Fontosnak ítélem a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, hogy egyes termékek forgalmazását meg lehet tiltani, vagy más termékek árusítását el lehet rendelni. Azok a rendelkezések is lényegesek, amelyek megtiltják az egészségre ártalmas termékek reklámozását. A törvényjavaslatnak ezek a részei az árakkal, illetve a közgazdasági szabályozás mellett fontos elemei az egészségesebb fogyasztási szerkezet kialakításának. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat értelmében a belkereskedelem részét alkotják az idegenforgalommal, a turisztikával összefüggő sokrétű szolgáltatások is. Hazánk idegenforgalma és a belföldi turizmus az utóbbi másfél évtizedben jelentősen bővült. 1960-ban még csak félmilliórember látogatott hazánkba, 1977-ben pedig számuk már elérte a 12,5 milliót. A kiutazó magyar állampolgárok száma 1977-ben megközelítette a 4,5 milliót. Az idegenforgalomnak nagy szerepe van a népek közötti kapcsolatok fejlesztésében, valamint a szabad idő kulturált eltöltésében. Ugyanakkor nem lebecsülendő a gazdasági jelentősége sem. A helsinki értekezlet szelleméből kiindulva az utóbbi években sokat tettünk, nemzetközi fórumokon is kezdeményezőleg léptünk fel a ki- és beutazások feltételeinek megkönynyítéséért. Intézkedéseink sorából külön kiemelem azt a nemrég született kormányhatározatot, amelylyel 1978. január 1-től kezdve a nem szocialista országok beutazó állampolgáraira nézve is eltöröltük a valutabeváltási kötelezettséget. Az első hónapok tapasztalatai arra mutatnak, hogy a beutazások száma a tőkés országokból is növekedett. Reméljük, hogy devizabevételeink is számításaink szerint alakulnak majd. Az utóbbi időben a magyar állampolgárok kiutazásait is sokféle intézkedéssel könnyítettük meg. Idegenforgalmunk továbbfejlesztésének két alapvető feltétele van. Egyrészt szolgáltatásaink színvonalának növelése, másrészt fogadóképességünk fejlesztése. Arra törekszünk, hogy megszüntessük a kereskedelem, a vendéglátás, az utazási irodák egyes szolgáltatásainak még meglevő hiányosságait, hogy a hazánkba látogatók szívesen térjenek vissza hozzánk. Ezért mindenkivel szemben, aki kapcsolatban áll hazai és külföldi vendégekkel, nagyobb követelményekkel kell fellépnünk. A vendégek ugyanis mindenekelőtt az emberi felkészültség, magatartás, figyelmesség alapján minősítik idegenforgalmunkat. Fogadóképességünket befolyásolja szálláshelyeink száma és állapota. Jelenleg a fő idényben körülbelül 200 000 kereskedelmi szálláshely áll rendelkezésre, sajnos azonban ebből a szállodai helyek száma mindössze 30 000. Az ellátás javítására szaporítani kívánjuk szálláshelyeinket; jobban ki kell használnunk gyógyidegenforgalmi lehetőségeinket, fejleszteni szükséges az idegenforgalmi infrastruktúrát, a közlekedést, az egészségügyi ellátást és a kulturális lehetőségek megteremtését. Idegenforgalmunk fejlesztésében hazai erőforrásainkon túl kihasználjuk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket is. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság jó közérzetéhez a választékos áruellátáson, a termékek jó minőségén kívül az is fontos, hogy a vásárlók lakóhelyük közelében szerezhessék be a napi szükségleteiket, az üzletek, a vendéglátóhelyek ne legyenek zsúfoltak, a vevők megfelelő tájékoztatást kapjanak az árukészletről, az egyes áruk használati tulajdonságairól, szakszerű ki-