Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-34

3397 Az Országgyűlés 34. ülése, 1979. december 21-én, pénteken 3398 és a környező szocialista országok hasonló profilú műtrágyagyárai között. Az építőipar hatékony fejlesztése és a kapacitásgondok enyhítésére építőipari gazdasági társaságot alakítottunk, amelyben 32 vállalat, szövetkezet tevékenykedik. A szervezet működésének tapasztalatai kedvezőek. Megyénkben erőteljes volt a törekvés a konvertibilis exportárualapok bővítésére, a beruházások nagy része ezt a célt szolgálta. A 45 milliárd forintos hitelkeretből megyénk gazdálkodó szervei eddig ötmilliárd forint értékű beruházásra vállalkoztak. E fejlesztések 75 százaléka az iparban, 21 százaléka a mezőgazdaságban valósul meg. Az 59 beruházásból eddig 33 készült el és kezdte meg a termelést. A gazdasági munkában fontos szerepet kapott az anyag- és energiatakarékosság, különösen az importból származó anyagok, alkatrészek felhasználásának csökkentése. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk mezőgazdasága az elmúlt időszakban az intenzív iparágak fejlesztéséhez hasonló hangsúlyt kapott az irányításban. Bár szövetkezeteink 33 százaléka kedvezőtlen adottságú, a termelés növekedése dinamikus, és a tervidőszak egészében töretlen. Az idei évi gyengébb növénytermesztési hozamok ellenére is, az állattenyésztés eredménye a terv szerint alakul, 3 százalékos a növekedés. Szövetkezeteink többsége gazdaságilag stabil, biztonsági és tartalékalapjaik megközelítik az éves nyereség 40-45 százalékát. Évek óta alig van pénzügyi hiánnyal záró szövetkezetünk. Kedvezően érződnek a koncentráció hatásai a termelés fejlesztésében, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtésében, a hatékonyságban. Természetesen az elért eredmények nem elégítenek ki bennünket, hiszen azok mellett jelentős gondjaink is vannak. Nálunk sem sikerült kellően előrelépni az erőforrások koncentráltabb felhasználásában, a gazdasági együttműködésben, a költségtakarékosságban, az ágazatok területén — a sertéstenyésztésben, a rétes legelőgazdálkodásban, vagy az abraktakarmány felhasználásában. Erőfeszítéseink ellenére nincs még a helyén a mezőgazdasági és ipari melléktermék hasznosítása. Ezek jelentik jövőbeni feladatainkat. Tisztelt Országgyűlés! A vaszari Hunyadi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet — amelynek tagja vagyok — közel 16 ezer hektár területen gazdálkodik. Nagyságrendjében nem tekinthető átlagosnak, de tevékenységében a népgazdasági követelményekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodásban követendő példa lehet. A termelőszövetkezet gazdálkodási tapasztalatai igazolják, hogy megfelelő színvonalon végzett vezetői munkával az ilyen nagy szövetkezet is napra készen irányítható. Nagy lehetőségeket biztosítanak a termelés fejlesztésében, a jobb élet- és munkakörülmények megteremtésében. Gazdaságunk fejlődése bizonyítja, hogy az erőforrások összefogott, ésszerű felhasználásával a növekvő követelmények mellett is képesek szövetkezeteink a további gyors fejlődésre. Hozamaink ma erőteljesen növekednek, magas szintű a műszaki színvonal. Az ipari környezetben nincsenek alapvető munkaerőgondjaink, tagságunk fiatalodik. Termelőszövetkezetünkben kiemelkedő a fejlődés a szarvasmarha-tenyésztésben, a tejtermelés és a tehénlétszám növekedésében. A tejirányú szakosítással állattenyésztésünket erre alapoztuk. A tervidőszak eltelt négy évében beruházásaink is ezt a célt szolgálták. Saját tervezésű, hazai alapanyagból olcsón, 10 hónap alatt kivitelezett 1008 férőhelyes szakosított tejtermelő tehenészeti telepünkön magas tenyésztési értékű, holsteinfríz törzsállományt helyeztünk el. Az egy férőhelyre jutó beruházási költség 45,184 forint volt, ami az országos átlaghoz viszonyítva mintegy 50 százalékos költségmegtakarítást jelent. A magas termelésű, igényes állatok igen jól érzik magukat ebben a környezetben, amit a tejtermelés eredményei is igazolnak. A laktációs termelés meghaladja a 6500 litert. Az elért eredmények egy újabb szakosított tejtermelő tehenészeti telep felépítésére biztattak bennünket, amelyet még rövidebb idő alatt, még olcsóbban, az előző beruházás tapasztalatait hasznosítva, valósítottunk meg. Ezen a telepen egy férőhely beruházási költsége 40 ezer forint. Telepeink komplex gépesítése, a takarmánytermelés, az állomány növekedésével arányos és összehangolt. Nem feledkezünk meg a felszabaduló hagyományos istállók kihasználásáról sem, azokat az erőteljesen növekedő juhállománnyal hasznosítjuk. A törzsállomány részére pedig a szarvasmarhatelephez hasonlóan igen rövid idő alatt, 45 nap alatt olcsó, korszerű, ötezer férőhelyes telepet építettünk. Tovább keressük a lehetőségeket, és ezért elhatároztuk, hogy a meglevő két, 1000 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet a járulékos költségek megtakarításával további 500-500 férőhellyel bővítjük. Fejlesztéseink következtében 1980-ban várhatóan 11 millió liter tejet adunk az ország lakosságának. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakkal kívántam bemutatni, hogy megyénk ipara, mezőgazdasága, azon belül termelőszövetkezetünk eddig is, a nehezedő körülmények között is meg fogja találni az eredményes gazdálkodás és a támasztott népgazdasági igények teljesítésének lehetőségét. Az 1980. évi költségvetésről szóló tervjavaslatot elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: S. Hegedűs László képviselőtársunk következik szólásra. S. HEGEDÜS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az 1980. évi népgazdasági terv és az előterjesztett költségvetés fő erénye a változásokra való határozottabb törekvés és az az elhatározás, hogy ezen az úton tovább haladunk. A párt töretlen és bevált politikája ehhez megfelelő alapot ad, a társadalom pedig támogatja a határozottabb kormányzati vezetést, amely szabadabb pályát nyit az igyekvőknek és gátat szab a jól fizetett semmittevésnek. Én ezt