Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-34

3395 Az Országgyűlés 34. ülése, 1 ségessége két nagy, de mégsem egyenlő jelentőségű tényezőből fakadt. A növekedés visszafogása önmagában véve nem új fejlemény, amint azt már korábban is kifejtettem, de újszerű az a helyzet, hogy az egyensúlyhiány a külgazdasági szektorban jelentkezett. Ezért a mai külső és belgazdasági körülmények között az egyensúlyhiány nem szüntethető meg más módon, mint a magyar gazdaság, illetve a KGST-országok gazdaságainak exportoldalról történő beépülésével a világgazdaságba. Ez igen fontos új fejlemény, és mivel ebben nemcsak mi veszünk részt, hanem a többi KGST-ország is, ennek hatalmas világgazdasági és világpolitikai jelentősége lesz. E magatartás- és cselekvési rendszer rendkívüli jelentőségének, bonyodalmainak és nehézségeinek ismeretében is azt kell mondanom, hogy sorsunk és jövőnk alakulása szempontjából mégis az új fejlődési típus kialakításának van és lesz a legnagyobb jelentősége. E fejlődési típus kialakítása során a szocialista társadalom érdek- és értékrendszerét kell összeötvöznünk a világgazdasági korszakváltás követelményrendszerével. Ezen új gazdaságfejlődési típus kialakulása során — a valóságos és reális viszonyokból kiindulva, lehetőségeinket, képességeinket és korlátainkat mérlegelve — felül kell vizsgálnunk eddig kialakított céljainkat és koncepcióinkat, másrészt új célokat is kell kialakítani. Nem egyszerűen dinamikára lesz szükség, bár az a társadalom működésében nélkülözhetetlen, és mással nem pótolható tényező, hanem az értelem, az arányok és a célszerűség által meghatározott dinamikára. A költségvetési előterjesztés és a kiváló expozék egyaránt azt demonstrálják, hogy kormányzatunk helyesen fogja fel azon eseményeket, jelenségeket és tendenciákat, amelyek belső gazdaságunkban és társadalmunkban, valamint a világban vannak és munkálnak. Másfelől a költségvetési javaslat és expozék kormányzatunk azon szándékát is kifejezésre juttatják, hogy a jövőben határozottabban és következetesen kíván ezen az úton járni. Kormányzatoktól két olyan követelményt szoktak számon kérni, amelyek néha ellentétben állnak vagy látszanak állni egymással, de mégis kifejezésre juttatják azt, hogy az egyik a másik nélkül nem képzelhető el. Az egyik követelmény az, hogy lássanak messze előre és cselekedjenek a viszonyok szempontjából legkedvezőbb időpontban. A másik az, hogy cselekedjenek a tömegek, a többség akaratával és törekvéseivel megegyező módon. Az a benyomásom, hogy mai döntéseinkkel inkább az első követelményt elégítjük ki, és ez másképpen nem is lehetséges egy ilyen, példátlan gyorsasággal átalakuló világban, de mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a döntések megvalósulása és a folyamatok kibontakozása során minél több ember egyetértését biztosítsuk, hiszen ez nemcsak a politikai és a társadalmi egyensúly, hanem a gazdasági cselekvés előrehaladása szempontiából is döntő. Elismeréssel kell tehát adóznunk a cselekvési készségben és határozottságban rejlő kor9. december 21-én, pénteken 3396 mányzati szándékoknak, s reméljük, hogy ez a jó szellem nemcsak megmarad, hanem meg is erősödik. Ebben a reményben és a kormányzatunk iránti bizalom alapján a költségvetést elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Veisz Antalné képviselőtársunk. VEISZ ANTALNE: Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. évi népgazdasági terv fő gazdaságpolitikai célja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása volt. Veszprém megye a gazdasági építőmunkában elért eredményeivel jelentős mértékben járult hozzá a nemzeti jövedelem gyarapodásához, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Erőteljesen javult a gazdálkodó egységek jövedelmezősége. Az eredmény 35 százalékkal, a nyereség 27 százalékkal növekedett, miközben a nyereségtámogatás tartalma mérséklődött. A veszteség 57 százalékkal csökkent. A vállalatok és a szövetkezetek nettó befizetése több mint 20 százalékkal növekedett. Jelentős mértékben fejlődött az exporttevékenység. A népgazdasági célokkal összhangban a nem rubel elszámolású kivitel sokkal gyorsabban bővült, mint a szocialista export. A rubel elszámolású kivitel árbevétele 28 százalékkal, a nem rubel elszámolású 58 százalékkal több, mint 1978-ban. Számottevően javult az export gazdaságossága és jövedelmezősége. A fedezeti hányad a szocialista exportnál 4 százalékkal, míg a dollár elszámolásúnál 22 százalékkal lett nagyobb. Kedvezőbb, hogy a vállalatok rubel elszámolású kivitelüket 90 százalékban államközi egyezmények keretében bonyolítják le. Ezeket az eredményeket nem máról holnapra értük el, hanem több éve tartó tervszerű és folyamatos tevékenységgel. Jól bizonyítja ezt az a tény is, hogy a nem rubel elszámolású export 1979-ben 2,7iSzerese az 1975. évinek. Az eredmények eléréséhez jó feltételeket teremtett a megye iparának kedvező szerkezeti felépítése. A progresszív iparágak: vegyipar, alumíniumvertikum, gépipar, élelmiszeripar, gyors ütemben növekedett, fejlődött. Növekedett a feldolgozóipar részaránya. Ez hosszabb ideje tartó szelektív fejlesztés eredménye. Eredményeinket elsősorban úgy értük el, hogy megyénk párt-, állami és gazdasági vezetői, üzemi kollektívái megértették a népgazdasági tervből származó feladatokat és ennek megfelelően terveztek és cselekedtek. Jó eredményeket hozott az üzem- és munkaszervezésben a korszerű szervezési eljárások alkalmazása. A munkaidő jobb kihasználása érdekében a vállalatok intézkedéseket tettek az egész és több napi kiesések csökkentésére. A gazdálkodó egységek következetesebben számon kérték a munka- és technológiai fegyelem betartását. Előnyökkel jártak azok az együttműködések, amelyeket vállalataink a környező szocialista országok vállalataival alakítottak ki. Jó és sokrétű az együttműködés a Péti Nitrogénművek