Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1959 Az Országgyűlés 27. ülése, 1978. december 20-án, szerdán 1960 dött, gyarapodott megyeszékhelyünk, Tatabá­nya is. összességében az 1978. évi fejlődési üte­münk megfelelt a követelményeknek. Természe­tesen megyénk gazdasági fejlődése sem volt egy­értelműen mindig jó és zavartalan. Bőven van tennivalónk a hatékonyság növelése, a gazdasá­gosabb termékszerlcezet kialakítása terén, vi­szont tudjuk, hogy a jövő évi feladatainkat csak jobb, több és fegyelmezett munkával val ásíthat­juk: meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom to­vábbi részében a bányászat konkrét kérdéseivel kívánok foglalkozni. Megyénkben a nehéziparon belül meghatározó szerepe van a szénbányászat­nak. Megyénk bányászai nagyon keményen dol­goznak azért, hogy megfeleljenek a népgazdaság elvárásainak, emellett az eocénprogrammal kap­csolatos beruházásokat is elvégezzék. Szénme­dencéinkben a szénvagyon ki fogyóban van. Üj bányáik még nincsenek feltárva. A tataibányai bányászok az egyensúlyi helyzet stabilizálása ér­dekében ma csak azt tudjak tenni, hogy ere­jük megfeszítésével a kimerülő tatabányai szén­medencéből minél több szenet termeljenek. Ezzel egyidejűleg építik az eocénprogram keretébe tartozó bányákat is. Az 1976-ban kidolgozott eocénprogram vég­rehajtása azonban nem zökkenőmentes. E prog­ram (keretében Tatabányához két nagy kapacitá­sú bányaüzem építése tartozik. A program vég­rehajtása azonban a tervéktől eltérően alakult. A két bánya közül csaik a nagyegyházi bánya­üzem beruházási javaslata került jóváhagyásra. ennek a bányának az építése nagy lendülettel folyik. A mányi bányaüzem beruházási javasla­tának jóváhagvása késik. így a bányaépítési munkák érdemben még nem kezdődhettek meg. Ez a tény az egységes egészet képező eocén­program részekre szakadásának veszel vét vetíti előre. Az e helyzet állt elő. hogy a meglevő ta­tabányai bányákban a már nagyon kevés szén­vagvon lefejtése az eredetileg tervezett, ütem­ben folyik, míg az új bánvák építése a tervek­től eltérő, lassúbb ütemben. így határozott in­tézkedésiek nélkül a tatabányai meglevő szénvar­gvon hamarabb merül ki. mint az új bányák fOkészülnek. Ez a medence bányászkodásának foly.-: kérdésessé teszi. Tisztelt Kér> viselőtársaim! Az energiahely­ink is ismert. Az olaj pozíciói nem a mi ke­zünkben vannak, ezért elsősorban csak a saját erőforrásainkra támaszkodhatunk. A tatabányai bánvászok készen állnak arra, hogv ió minősé­mi széntermeléssel álljanak a néo^a^da^á^ ren­delkezésére az energiaigények kielégítése céljá­ból. Ehhez viszont folvarmtosan termelő, korsze­rű, nagy kanárit ású bányaüzemekre van szük­ség. A hazai erőforrások, ezek közül nem utolsó­sorban a szén nagyobb mértékű kiaknázása, je­lentősen hozzájárulhat a népgazdaság fizetési mérlege egyensúlyának javításához. A szénter­melés adottságainknak megfelelő fokozása im­port :arítással járhat. Ezéri is fontos az •nprogram egészének az eredeti ütemezés szerinti megvalósítása. A tatabányai szénnuedencét úgy kell elkép­zelni, mint egy nagy hegyet, amelynek mélyén bányászkodunk. Ennek a hegynek a kincsét több mint 80 év alatt 'kitermeltük, és a szénvagyon tartópillérei vannak még itt-ott. Ezeket a pillé­reket igyekszünk ellopni még a természettől, több-kevesebb sikerrel. A leművelt, illetve fella­zított telepek mintegy irritálják a mészkőben megbúvó, nagy mennyiségű víztömegek felsza­badulását, a gázfejlődés növekedését, az óriási nyomásviszonyok kialakulását. Az energiaellátásunk nehéz helyzetét a ta­tabányai bányászok saját lehetőségeiken belül úgy kívánják enyhíteni, hogy szellemi és fizi­kai erőkifejtést nem kímélve megkísérlik a nagyegyházi bányaüzem tervezettnél gyorsabb termelésbe állítását. Az ország gazdaságos energiaellátása és a tatabányai bányászkodás folyamatosságának fenntartása égetően szükségessé teszi, hogy a mányi bánya mihamarabb az 1976-ban született ÁTB-határozatnak megfelelően kerüljön végle­ges jóváhagyásra, és 1979-ben intenzíven indul­jon meg a bányaépítés. Csak ez esetben állhat helyre a -régi és az új területek harmonikus cse­réje, a termelés nagy ingadozásitól mentes, fo­lyamatos vitele. Amikor a mányi beruházást sürgetem tisz­tában vagyok azzal, hogy a beruházási vásárló­erő túlszaladásának megakadályozása alapkér­dés, mert a túlfutás visszahathat a fogyasztásra, a külkereskedelemre, és az élet minden területére. Tudom, hogy a költségvetés nem vágyakra épül. mégis kérem a kormányt, hogy indokaim alap­ján javaslatomat vegye fontolóra. Vizsgálja meg a kialakult helyzetet, és megfelelő intézkedé­sekkel szerezzen érvényt az eredeti eocénprog­raim folyamatos végrehajtásáwak. A szénbányá­szok a legnehezebb helyzetben is helytálltak, el­kötelezték magukat a szocializmus építése mel­lett. Rendelkezzenek velük. Biztosíthatom önö­ket, hogy méltók a kölcsönös bizalomra. Tisztelt Országgyűlés! Ezekkel az észrevéte­lékkel a költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyetértek, azt elfogadom és a tisztelt Orszáff­gyülésnek elfogadásra javaslom. Köszönöm a fi­gyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Legény Béláné képviselőtársunk felszólalása következik. LEGÉNY BÉLÁNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok feladatai az Országgyűlés által 1971­ben P!fogadott tanácstörvény hatályba lépését követően lényegesen megnövekedtek. Az egyes minisztériumok fokozatosan egyre több hatás­kört adtak át a különböző tanácsszervek részé­re Ezzel biztosítva lett az önkormányzati elo­mek bővülése. A tanácsi hatáskörök bővülésével együtt növekedett az ellátandó feladat és a fele­lősség az igénvek kielégítésében. A folyamato­san jelentkező felad átok megoldása, a növekvő iménvek kielégítése a területen élő lakosság ér­dekein túl nagyon fontos a termelő szervezetek számára is. Egyrészt a lakosság kommunális, szségügvi. szociális, 'kulturális gzüfcsétrtetefit kell kielégíteni úgy, hogy ezáltal a gazdálkodó

Next

/
Oldalképek
Tartalom