Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1961 Az Országgyűlés 27. ülése, 1978. december 20-án, szerdán 1902 szervek munkaerő-ellátását megfelelően segítsék a hatósági eszközökön túlmenően is. A másik lé­nyeges követelmény, hogy a terület település­fejlesztésének komplex eszközeivel a gazdálko­dó szerveik bővítésének feltételei is megterem­tésre kerüljenek. Ezért a tanácsi feladatok megoldása a la­kossági és a gazdálkodó szervek aktív részvéte­le és együttműködése nélkül elképzelhetetlen. E területen igen kedvező eredményekről lehet számot adni. Ugyanakkor a gondok, problémák, az akadályozó tényezők száma sem kevés. Tisztelt Országgyűlés! Szolnok megyében a társadalmi összefogás, a társadalmi munkaszer­vezés szervezettebbé és eredményesebbé tétele érdekében külön érdekeltségi rendszer került kidolgozásra, lamelyben az elszámolás is egysé­ges elvek alapján történik. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján úgy ítéljük meg, hogy a ki­alakított érdekeltségi és elszámolási rendszer jól szolgálja a tanácsi feladatok megoldását, a taná­csi pénzalapok 'kiegészítését. A 'tanácstípusonként kialakult jutalmazás, a többletfejlesztési lehetőség biztosítása ösztönző­leg hatott a társadalmi munka megszervezésé­re. Az érdekeltségi rendszer a helyi tanácsok szintjén is kialakításra került az egyes tanácsta­gi körzetek között. Az éves társadalmi munka értékelésénél a vállalati, szövetkezeti kollektívák által végzett társadalmi munka is számításba van véve. Szolnok megyében ennek alapján öt év alatt több, mint négyszeresére növekedett a teljesített társadalmi munka, amelynek értéke 1977. év­ben elérte a 356 millió forintot. Ebből 248 millió forint költségvetési, és 108 millió forint fejlesz­tési feladatok megoldását segítette. Jelentős volt az elmúlt években az egyes gazdálkodó szervek részéről a különböző fejlesz­tésekhez történő hozzájárulás összege is, bár itt nagyok az eltérések. A gazdálkodó szervektől átvett pénzeszközöknek csupán egyötöde segítet­te közvetlenül a tanácsi feladatok megoldását. A többi koordinációs beruházások fedezetét képez­te, mely a gazdálkodó szervök feladatainak meg­oldását szolgálja. A táraadalrni munka szervezésére, fokozásá­ra, nagyobb eredmények elérésére kedvezőtlenül hatnak azok az akadályozó tényezők, amelyek­ről néhány gondolatban szeretnék szólni. Elsőként említem, hogy a különböző beru­házásoknál, felújításoknál a kivitelező szervek nem szívesen veszik a társadalmi munka végzé­sét, saját munkájuk akadályozó tényezőjének tekintik, holott az egyes beruházási, felújítási feladatok megvalósításának átfutási ideje és költ­ségei lényegesen csökkenthetők lennének jól szervezett társadalmi munkával. A kielégítésre váró igényekhez viszonyított szűkös anyagi le­hetőségek pontosan a gyorsabb és olcsóbb fel­adat-megvalósítást, a nagyobb összefogást köve­telnék. A kivitelező vállalatok, szövetkezetek egyál­talán nem érdekeltek abban, hogy a munkavég­zésbe társadalmi munkások is bekapcsolódjanak, mivel ez részükről magasabb munkaszervezettsé­get, körültekintőbb irányítást és fokozottabb el­lenőrzést követel. Célszerű lenne központilag is keresni e sajátos érdekeltség kialakítása megte­remtésének lehetőségét. A gazdálkodó szervek szemléletében más ol­dalról is jelentkezik gond. Különböző intézmé­nyek közös létesítése és fenntartása egyre nehe­zebben megoldható feladat. A tanácsok és a gaz­dálkodó szervek között létrejött korábbi megál­lapodásokat az utóbbi időben egyre több gaz­dálkodó szerv bontja fel. A közös fenntartás megszűnése anyagilag a tanácsokat kétszere­sen sújtja. Az üzemi fenntartású gyermekintézmények létesítésére még tanácsi segítségnyújtás mellett sem vállalkoznak a gazdálkodó szervek, néhány minisztériumi vállalat kivételével. A közös ér­dekeltség alapján célszerű lenne keresni ennek szélesebb "körű megvalósítási lehetőségét, tekin­tettel arra, hogy a tanácsok jelenlegi pénzügyi gazdasági körülmények között nem képesek a jelentkező igényeket maradéktalanul 'kielégíteni. Érdekeltté kellene tenni a megfelelő nagyságú üzemeket saját gyermekintézmények létesítésé­ben, illetve általában a közös fenntartásban, a jelenlegi szabályozó célszerű módosításával. Ezt indokolja az óvodás korúak növekvő száma is. Az eredmények fokozása érdekében a taná­csi szerveknek is több területen előre kell lépni. Egyrészt időben szükséges biztosítani teljes kö­rűen a társadalmi munkalehetőségek ismerteté­sét a tanácstagokkal, a vállalati, a szövetkezeti kollektívákkal. Ez még nem minden tanácsnál megy zökkenőmentesen. Ezúton is kérem képvise­lőtársaimat, hogy választókerületükben segítsék a társadalmi munkát. Tovább szükséges fokozni a szervező, előké­szítő munkát a társadalmi munkavégzés zavar­talan feltételeinek megteremtése érdekében. A társadalmi munka szervezésénél jobban figye­lemmel kell lenni arra, hogy azdk az éves terv­ben rögzített feladatok gyorsabb, magasabb szín­vonalú megoldását szolgálják, ne pedig terven kívüli feladatokra irányuljanak, amelyek fenn­tartása a következő években többletigényként jelentkeznek. Ügy ítélem, hogy az ismertetett néhány probléma a tanácsok jobb szervező tevékenysé­gével és központi intézkedésekkel megoldható, vagy legalább az előrelépés segíthető. A társadalmi összefogás további lehetősege­ket biztosít a feladatok eredményesebb megol­dásában és ennek kihasználása a nehezebb gaz­dasági körülmények között nem közömbös, sem a jelenleg még kielégítetlen igények csökkenté­se, sem a megoldott feladatok ellátási színvonala szempontjából. Az együttműködés további fokozása a ta­nácsok és a lakosság, valamint a gazdálkodó szei'vek között mindenképpen szükséges a köl­csönös érdekekre alapozva és azok összehango­lásával, illetve kihasználásával. Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. évi költség­vetést elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. (Taps.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom