Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1957 Az Országgyűlés 27. ülése, lyezési gondját, vagy családjának lakásproblémáját oldja meg. Helyi tanácsaink igyekeztek a tervezőmunkájuk során a viszonylag szűkebb lehetőségeket javítani. Követelményként érvényesítették, hogy alapvető feladatok ellátása ne szenvedjen csorbát. Természetesen vannak olyan feladatok is, amelyeket csak a már kialakult, vagy esetleg attól alacsonyabb színvonalon tudunk megoldani. Ügy vélem, hogy lakosságunk ezeket a törekvéseket megértéssel fogadja, összefoglalva: megyénk törekvései a jelenlegi helyzetben is az ötödik ötéves terv alapvető célkitűzéseinek megvalósítására irányulnak. Ebben nem a nagyobb pénzeszközök megszerzését tartjuk feladatnak, hanem a rendelkezésre álló okosabb, hatékonyabb, arányosabb, takarékosabb felhasználását, a meglevő szellemi és anyagi tartalékok feltárását és jobb hasznosítását. Indokoltnak tartom a tervünk megvalósításának rendszeres, folyamatos ellenőrzését, amely lehetőséget ad időbeni beavatkozásokra, a tervezettől eltérő folyamatok helyes mederbe terelésére és újabb lehetőségek feltárására. A megyei képviselőtársaim véleményével egyezően úgy értékelem a kormány által beterjesztett 1979. évi terv költségvetése összhangban van a népgazdaság helyzetével, ezért azzal egyetértek, elfogadom és magam részéről a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Jávorfcai István képviselőtársunk. JÁVORKAI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A törvényhozás felelősségteljes munkája mellett mindig a legizgalmasabb tevékenység a Magyar Népköztársaság államháztartásának évenkénti felülvizsgálata, az elmúlt év számvetése és a következő év költségvetésének meghatározása. E feladat vizsgálata kevésbé látványos, mert a törvényhozó testületünk elsősorban nem érzelmi alapok viszonylatában vizsgálja a tartozik és a követel egyenlegét. A pénzügyi tárcánk vezetője pedig szigorú mércével mérve és országunk reális gazdasági potenciálja ismeretében szortírozza iparáganként, ágazatonként azokat a pénzeszközöket, amelyek társadalmunk építéséhez, fejlesztéséhez rendelkezésre állnak. A költségvetés tervezése nem népszerű vagy népszerűtlen törvények humánus fordulatokban gazdag eseménye. Véleményem szerint mégis humánummal telített, mert benne van a jövőnk egy darabja, legalábbis egy gazdasági évre vetített gazdaságpolitikája, művelődésének, oktatásának, védelmének, egyszóval a fejlett szocialista társadalmunk mindem ígérete. De hogy ez az ígéret valósággá váljon, dolgoznunk kell keményen. A törvényjavaslat indoklása önkritikusan számot ad az ország jelenlegi pénzügyi helyzetéről és az állami költségvetés várható alakulásáról. Nevezetesen arról, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült az 1978-as évben a népgazdasági egyensúlyi helyzetet kellően 978. december 20-án, szerdán 1958 megteremteni. De már konkrét elképzelések vannak arról is, hogy (miiként lehet a nehézségeket orvosolni. Ez a gazdiasági év, amely fordulatokkal és nem kívánt meglepetésekkel volt teihes, próbára tette kormányunk értékítéletét. Kormányunk azonban konkrét gazdasági döntésékkel megfelelt a fokozódó gazdasági követelményeknek és társadalmunk így töretlenül fejlődhet. Miután a miniszteri expozé és az előttem szóló elvtársak, képviselőtársak bőven szóltak a tervek, a hibák és a fogyatékosságok forrásairól, így ismétlésekbe nem bocsátkozom. Egyet azonban szeretnék elmondani, és azt hiszem, ebben egyetért velem minden becsületesen dolgozó ember ebben az országban, mégpedig abban, hogy sokkal többet kell tenni valamennyiünknek azért, hogy hatékonyabban dolgozzunk a fizikai és a szellemi alkotó munka területén. Mert a tartós egyensúlytalanság zavart okozhat nemcsak a gazdasági életben, hanem a szociális, kulturális szférában is, sőt visszaesést okozhat morális viszonylatokban is. Engedjék meg, hogy néhány mondatban Komárom megye gazdasági tevékenységéről beszéliek. Két hét választ el bennünket az év végétől. Az eddigi adatok ismeretében nyugodtan elmondhatom, hogy tanácsi és vállalati szerveink jól gazdálkodtak a rájuk bízott összegeikkel. A megyében folyó lakásépítés, szociális, kulturális, egészségügyi beruházások növelték a lakosság életszínvonalát. Az 1978. évi termelési céljainkat általában teljesítettük. Megyénk ipara a tervezett háromnégy százalék körüli mértékben fejlődött. Az építőipar tevékenysége az előző évhez viszonyítva 10 százalékos növekedést mutat. A bányaina rban a Dorogi és az Oroszlányi Szénbányák Válla lat tervét teljesíteni fogja. Tatabányán az ismert természeti katasztrófák miatti lemaradás csökkentésére óriási erőfeszítések, illetve szaba dnapi term élések folynak. Megyénk mezőgazdasága a tervezett termelési értéknövekedést mindkét szektorban túlteljesíti, összességében 8—9 százalékkal haladja meg az előző évit. Az eredmények értékét csak növeli, hogy az összfoglalkoztatottak számlának egvszázalékos növekedése ellenére a növekedés teljes mértékben a termelékenység növekedéséből származik. Tovább javultak 1978-ban a lakosság életkörülményei. Az ellátás viszonylag zavartalan volt. Sok lenne felsorolni, hogy megyénkben 1978-bam mi minden valósult meg. Költségvetésünkben az egészségügy 393 millió forintot használt fel. bővült 25 kórházi ággyal az ellátottság, 40 bölcsődei hellyel gyarapodtunk, létrehoztunk 4 öregek napközi otthonát. Tesszük ezt azért, mert az öregekkel legalább annyira akarunk törődni, mint a felnövekvő nemzedékkel. Kul+urális költségvetésünk összege 540 millió forint volt. Négyszáz férőhellyel gvarapodott az óvorl^i férőh^lvek száma, 40-nel nőtt a középiskolai diákotthoni férőhelyek száma és lehetne tovább sorolni az eredményeket. A megyei eredményékhez hasonlóan fejlő-