Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1945 Az Országgyűlés 27. ülése, 1978. december 20-án, szerdán 1946 tehát a készletezőknek négy darab magyar gyűrűt kell eladni ahhoz, hogy az egy, importból származó gyűrű bevételét elérje. Vagy nézzük a Kantakta Alkatrészgyár termelési gondjait. Elsősorban a megfelelő mennyiségű és minőségű anyagellátás hiányát keli említenem. A hazai alapanyagok választéka szűkül. A szelektív iparpolitikát érvényesíteni kell, ez igaz. Az eredeti céllal azonban már ellentétes az a törekvés, hogy számos szocialista országból beszerezhető anyagok köre is csökken, s a korábbi szállításokat tőkés importból pótolják. Például a Csepel Fémmű által az előző években szállított sárgaréz szalag egy részét a Kontaktának 1978ban tőkés behozatallal kellett helyettesítenie. Az alapanyag, a félkész termékek és alkatrészek ellátásának gondjai egyrészt a vállalatok közötti szerződési fegyelem lazulásából fakadnak. A szállítási határidőket általában késve igazolják vissza, és szinte szokássá vált, hogy a negyedévekre igényelt anyagokat csak későbbi időpontra fogadják el. Természetesen ebben a helyzetben ütemesen termelni, készletekkel hatékonyan gazdálkodni nem lehet. E példákkal is szerettem volna alátámasztani, hogy nekünk népgazdasági szintű tervezéssel is biztosítani kell a gazdaságosan, jól működő termelővállalatok biztonságát, azt, hogy rövid és hosszabb távon is beszerezhessék a folyamatos termelésükhöz szükséges alapanyagokat, alkatrészeket. A jövő évben a vállalati munkában rejlő tartalékok mozgósítása döntő tényező gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában. Ismert, mondhatnám azt is, hogy sokat ismételt feladatókról van szó : a munkaszervezésről, a munkafegyelem erősítéséről, az ösztönző belső érdekeltségi rendszer 'kialakításáról. Megkérdezhetik, hogy mindezt miképp gondolom, vagyis konkrétam a vállalatok hogyan szolgálják a népgazdaság érdekeit; úgy például, ahogy az Építőipar-gépesítő Vállalatnál tették, illetve, ahogy a terveiket formálják az 1979-es esztendőre. A vállalat, amely az országban a toronydaruk legnagyobb gazdája, az építőipariszerkezet-építésben meghatározó. A daruk jobb kihasználására, teljesítményük és hatékonyságuk gyorsabb növelése erdőkében a vállalat vidéki, regionális egységeket hoz létre. Ezek a bázisok a daru munkájához szükséges kezelő, szerelő és javító tevékenységet együtt, összpontosítva végzik. Csökkentik tehát a szerelésből, a javításból és az átirányításból adódó kieső időt. De ez csak az egyik oldal, s mellé a másik; 1979. április 1-től az eddig órabérben foglalkoztatott darulkezeiőknél teljesítményen alapuló bérrendszert vezetnek be. A gépekezelők és az építőbrigádok érdekeltsége tehát közös alapokra kerül. Talán nem kell külön hangsúlyoznom az intézkedések várható kedvező hatását a beruházások meggyorsításában. Számomra ezekből a példákból az a leglényegesebb, hogy a vállalati munkának egy-egy részterületét érintve döntő lépés lehet az országos érdekeket szem előtt tartva közvetlenül így is lehet a népgazdasági célokat megvalósítani, teljesíteni. Tisztelt Országgyűlés! A főváros V. ötéves fejlesztési terve a megvalósulás útján halad. Az első három év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a terv fő céljai nagyrészt időarányosan teljesültek és minden reményünk megvan arra, hogy néhány kivételtől eltekintve 1980ig egészében is megvalósuljanak. Az építőipainéhány területen pótolta a lemaradását 1978ban. Ugyanakkor továbbra is feszültségek vannak a'kapcsolódó létesítmények határidőre történő átadásában, például a tervezettnél kevesebb tanterem épült és sOk a gond a kereskedelmi hálózat fejlesztésében is. A beruházások szervezettsége, koncentráltsága, előkészítettsége kívánnivalót hagyott maga után. Meggyőződésünk, hogy az említett területeken az eddigieknél fegyelmezettebb munkával, szigorúbb ellenőrzéssel és irányítással, ha kell, szankciókkal jelentékeny tartalékok szabadíthatók fel. Az eredményesebb munka feltételei adottak, . hiszen pártunk és kormányunk döntése 1979-ben is kedvező lehetőségeket teremt Budapest fejlesztésére, a lakosság ellátásának javítására. Ez bizonyítja, hogy jövőre az 1978. évinél mintegy 10 százalékkal többet fordíthatunk beruházásokra, és szinte ugyanennyivel többet költségvetési intézményeink működtetésére, fenntartására. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy a jövő évi fejlesztési céljainkat eredeti, az V. ötéves tervünkkel összhangban állítsuk össze. Jóleső érzéssel látjuk, hogy a Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács továbbra is fontos feladatának tekinti a kerületek között ma még meglevő színvonalbeli különbségek fokozatos megszüntetését. A gyors és állandó gyarapodás a főváros XX. kerületének az elmúlt esztendőkben minden korábbi időszakot meghaladó, soha nem látott dinamikus fejlődését tette lehetővé. Az eredményeket kerületünk lakossága is méltányolja, és elismeréssel szól az előrelépésről. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy ma már a kerület lakosait, dolgozóit bátran lehet mozgósítani feladataink megvalósítására, hiszen saját szemükkel látják erőfeszítésük, támogatásuk gyümölcsét. Kerületünk fejlődését reprezentálja a városközpont kialakítása és a jó ütemben épülő dél-pesti kórház, amelynek jelentőségéről, azt hiszem, nem szükséges szólni, hiszen jól ismerjük a fővárosi helyzetet. Dicséret illeti az építők munkáját, és reméljük hasonló elismerést vívnak ki a szakipari munkások is azzal, hogy 1980-ban a kórházat átadhatjuk a gyógyítás céljának. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1979-es gazdasági tervek megvalósítása új szabályozókat, intézkedéseket igényeltek. Az eredményesebb munkához azonban fazonigazítást kell végeznünk a szemléletünkben is. Ehhez az igazításhoz ugyan nem lehet mechanikusan dolgozó ollót kapnunk, de tudjuk és pontosan ismerjük, hogy mindenekelőtt a vezetői, az állampolgári fegyelem és felelősség terén min és miképpen kell változtatnunk. Állítom, hogy a fejekben rejlő hallatlanul nagy« tartalékok feltárásával, a cselekvési egység megteremtésével juthatunk