Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1897 Az Országgyűlés 27. ülése, 1978. december 20-án, szerdán 1898 sítjük a családi és nővédelmi tanácsadói és szociális gondozói hálózatot. A kulturális és oktatási feladatok ellátására egymilliárd 400 millióval fordíthatunk többet. Az általános iskoláktól az egyetemekig együttesen több mint másfél millió fiatal tanul. Bővülnek a diákotthonoknak adott szociális juttatások. A napközis tanulók száma mintegy 23 ezerrel növekedik. A szakmunkásés középiskolai tanulók számára nő a diákotthoni helyek száma. Az általános iskolák alsó tagozatán az új tantervek bevezetése miatt adódó óraszámtöbblet költségeit tartalmazza a költségvetés. Űj gyakorlóiskolákkal tovább javítjuk a tanítóképzés körülményeit. A tudománypolitikai irányelvek szellemében fokozott támogatást kapnak az egyetemi kutatóhelyek, hogy nagyobb részt vállalhassanak a kutatási programokban és jobban segíthessék azok gyakorlati megvalósítását. Az igazgatási feladatok előirányzata az átlagosnál kisebb mértékben nő. Az igazgatási és az adminisztratív ügyviteli létszámgazdálkodás szabályozásairól szóló rendeletekben előírt 5 százalékos létszámcsökkentési kötelezettségnek a minisztériumok és a tanácsok többsége 1980 helyett már 1978 végéig eleget tesz. Ennek eredményeként az igazgatásban a jóváhagyott létszám mintegy kétezerrel csökken. A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az államigazgatási munka korszerűsítésének helyzetét és eredményeit, napirenden tartja a jogszabályok rendezésének és a munkaszervezés javításának az ügyét, s ezzel kapcsolatban igyekszik a szemléletet megfelelően formálni az igazgatásban és a társadalomban. A tanácsok 1979. évi összesített költségvetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata 33 milliárd forint. Ezek 6—6 százalékkal haladják meg az 1978. évit. A Pénzforrások bővülésének üteme lassúbb, mint az előző években és azzal is számot kell vetni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek az új gazdálkodási feltételek közepette legalább kezdetben nem tudnak olyan mértékű anyagi segítséget nyújtani a tanácsoknak, mint korábban. Mindezért a tanácsi gazdálkodásban megnőnek a gondok és nagyobb lesz a felelősség, hogy jól szervezett gazdálkodással, okos város- és községpolitikával formálják közösségük életét. Célszerű, ha a terven felüli többletbevételeket elsősorban a bölcsődékre, óvodákra, iskolákra, valamint a kommunális ellátás javítására, az út-, a víz- és a csatornahálózatra fordítják. A tanácsi költségvetések számításba veszik azt az előrehaladást, amely a településhálózat korszerűsítésében esedékes ebben az esztendőben. 1979-ben 9 új városunk lesz, továbbá 9 járás megszűnik és 31 új közös községi tanács Jön létre. Város környéki községgé nyilvánítanak újabb 52 települést. Ezekkel a településszervezési intézkedésekkel kedvezőbb lesz a városi és a nagyközségi térségekben az összehangolt fejlesztés lehetősége. Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Gazdaságunk kívánatos fejlesztése, egyensúlyi állapota nem érhető el rövid idő alatt, a minőségi fejlődés követelményei tartósak, feladataink megnőnek. Érthető, hogy már az országgyűlési bizottságok vitáiban is sok szó esett az újszerűen megfogalmazott feladatokról és megvalósításuk módjairól. Űjra meg újra felvetődött az a kérdés, hogy vajon mi a biztosíték arra, hogy terveink és elgondolásaink megvalósuljanak. A tapasztalatok tükrében ez az aggodalom jogos kérdésként merül fel. A tervet és a költségvetést előkészítő munkában arra törekedtünk, hogy a feladatok és a végrehajtást szolgáló eszközök között a korábbinál szorosabb összhangot teremtsünk, de ez önmagában nem elég, a kijelölt célok eléréséhez a feltételeket folyamatosan, a gyakorlati munka menetében kell megteremteni. Ebből a szempontból a következőket tekinthetjük a legfontosabbnak. Először is, hogy a vállalatok vezetői a népgazdaság mai helyzetéhez igazodva folytassák tevékenységüket, vagyis fő erejüket a hatékonyság növelésére, ne pedig a könnyebb utak keresésére összpontosítsák. Döntéseikben számolniok kell azzal, hogy termelésük, jövedelemnövelésük, fejlesztésük anyagi forrásait maguknak kell megteremteniök úgy, hogy eközben hozzájáruljanak a társadalmi közös alapok bővítéséhez is. Ismereteink szerint a jó vezetők — és ilyenek sokan vannak — gyorsan és jól tudnak alkalmazkodni a módosult követelményekhez, egyesíteni tudják a munkások, a műszakiak, a közgazdászok, a szervezők, az értékesítéssel foglalkozók erőfeszítéseit és gyakorlati értelmet adhatnak ennek. Az ilyen vezetőket kell megbecsülni, mert az ő munkájuk alapján egyre több vállalat és szövetkezet felelhet meg az új feladatoknak. Másodszor: a vezetésnek olyan_feltételeket kell teremtenie mindenütt, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó kollektívák minden tagja tevékenyen hozzájárulhasson a gazdálkodás hatékonyságának javításához. Ennek fontos eszköze a munka verseny-mozgalom, az újítómozgalom és mindenekelőtt a munkaidőalap jobb kihasználása. Felelős és biztató az a felhívás, amelyet a SZOT és a KISZ bocsátott közre az elmúlt napokban a munkaverseny-mozgalom 1979. évi folytatására, mert ennek zászlaján most már a hatékonyság és a minőség a lelkesítő jelszó. Harmadszor: az irányítás minden szintjén legyen következetesebb az elgondolásában. Ez az eddigiekkel szemben egyebek között azt követeli, hogy a feltételeket, ahol ez indokolt, minden vállalatnál egyforma szigorúsággal érvényesítsük és ne vállaljuk a nem gazdaságos vállalatok egyedi gondjait, a gyenge munka mentegetését, ne oldjuk meg ezeket központi intézkedésekkel, ellenben bátorítsuk és erősítsük azokat, akik maguk is megmutatják a készséget és az erőt, hogy hozzájáruljanak az új követelmények teljesítéséhez. Végül negyedszer: a közvélemény aktívan támogassa az olyan értékrend kialakulását, megerősödését, amely a megnövekedett követelmények teljesítésére ösztönöz. A közgondolkodás és a cselekvés horizontját ki kell tágítani. Olyan társadalmi közegre van szükség, amely-