Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1895 Az Országgyűlés 27. ülése, ebben az évben. Az előirányzatok szerint 1979ben az állami költségvetés bevételei az előző évihez képest 23,7 milliárddal növekedve 407,2 milliárd forintot tesznek ki. A kiadások összege 410,8 milliárd forint, a 3,6 milliárd forint hiány az ez évivel majdnem azonos és azt hitelforrásból fedezzük. Most a költségvetést meghatározó jelentős előirányzatokat és a költségvetés szerkezetére ható fontos tételeket emelem csak ki. A költségvetés bevételeit legnagyobb mértékben a vállalatok és szövetkezetek befizetéseinek köszönhetjük. Erre a termelés és forgalom terjedelmének, szerkezetének változásán túl a szabályozók ismertetett módosításai is hatnak. A vállalatok nyereségadó-emelés miatt nyereségük nagyobb részét fizetik be a költségvetésbe, a nyereségadó 83 milliárdról 91 milliárdra nő. A mérséklő intézkedések ellenére — és ezt nem hallgathatjuk el — 1979-ben többet kell fordítanunk támogatásukra mint a megelőző évben a termelés és a forgalom bővülése miatt. A támogatások azonban kevésbé nőnek mint a befizetések, mert arra számítunk, hogy a termelés és az értékesítés szerkezete előnyösen változik majd. A behozatalhoz- kapcsolódó ártámogatások összege 3 milliárd forinttal, 25 százalékkal nő, jóllehet néhány termék ártámogatását csökkentjük. Ennek az az oka, hogy a világpiaci árak tartós változását még mindig nem követjük kielégítően: bizonyos termékekben a behozatal mennyisége is bővül. A kőolajnak, gázolajnak, földgáznak, vegyipari benzinnek, a szénnek, koksznak és a fehérjetakarmánynak az ártámogatását kénytelenek vagyunk tovább növelni. Gondoskodunk azonban arról, hogy ez exportkalkulációnkat azért ne torzítsa. Ezek az előirányzatok figyelmeztetnek arra, hogy az árrendszer tökéletesítése már csak az importanyagokkal való fokozott takarékosság érdekében is sürgető feladat, hiszen a legutóbb kapott hírek szerint nem várhatjuk, hogy a világpiacon kedvezőbbre fordulnak a kilátások. A lakosság befizetései 1979-ben kereken 1,2 milliárd forinttal haladják meg az ez évit. Ebből 800 millió forint társadalombiztosítási járulék, 150 millió forint gépjárműadó és ugyanannyi az illeték. A lakossági befizetések a költségvetési bevételeknek csupán 5 százalékát teszik ki. Az adózási rendszerben változtatásokat nem tervezünk, az illetékrendszert igyekszünk igazságosabbá tenni, kevesebb illetéket fizet majd az, aki lakást örököl, a hagyatékok illetékét mérsékeljük és egyszerűsítjük az eljárást. Fogyasztói ártámogatások címén is 2,5 milliárddal, 6 százalékkal többet folyósítunk, mert a támogatott termékek és szolgáltatások forgalma bővül. A fogyasztói árkiegészítéseknek több mint a fele az élelmiszerek forgalmával és a személyszállítással kapcsolatos. Ez az előirányzat összhangban van életszínvonal-politikai céljainkkal. A költségvetés kiadásaiból felhalmozásra, majdnem teljes egészében beruházásra, kereken 74 milliárdot fordítunk; A ráfordítások 3 milliárdos többletére a megkezdett fejlesztések folytatásához és befejezéséhez van szükség. Különösen számottevőek az energiaipari beruhá978. december 20-án, szerdán 1896 zások. Ezek között is kiemelkedően fontos a paksi atomerőmű. Ugyancsak jelentősek a kohászati és vegyipari beruházások; nagy összeget költünk a budapesti Metróra, 1979-ben megkezdi a termelést egyebek között a Hajdúsági Cukorgyár, a Tiszai Kőolajfinomító, a Bélapátfalvái Cementgyár, megindul a földgázszállítás a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszán. A jövő esztendőben 90 ezer lakást kívánunk megépíteni, állami és magánerőből. Ennek pénzügyi forrása 24 milliárdot meghaladóan az állam költségvetése. 14—15 milliárd építési hitelt adunk a lakossági betétekből, és 11—12 milliárdot az építő családok fedeznek. Az országgyűlési bizottság ajánlásával egybehangzóan az ez évinél 15 százalékkal nagyobb összeggel rendelkeznék a tanácsok arra a célra, hogy a lakásokat felújítsák, fenntartsák. A középtávú terv szerint folytatódik az iskolák építése és az egészségügyi intézmények elkerülhetetlen felújítása is. Bizonyos területeken azonban kénytelenek vagyunk az ötödik ötéves tervben elképzeltnél kevesebb beruházást előirányozni; a tanácsok és a minisztériumok állami beruházásainak felső határát szintén korlátozni kellett. A már megkezdett beruházások finanszírozására mindenütt biztosítjuk az anyagi fedezetet, de az új elgondolások egy részéről le kell mondani, vagy megvalósításukat késleltetni kell. Emiatt néhány tárca kénytelen lesz felülvizsgálni beruházási programját. A költségvetés kiadásaiból 40 százalékot, kereken 165 milliárd forintot az úgynevezett társadalmi közkiadásokra, azaz a költségvetési intézmények fenntartására és bővítésére és a társadalombiztosítás kiadásaira fordítunk. A népgazdaság helyzete szükségessé tette, hogy a társadalmi közkiadások növekedésének üteme a korábbi évekénél mérsékeltebb legyen. Ebből azért elláthatók a legfőbb feladatok, fenntarthatók, működtethetők a költségvetési intézmények, de további fejlesztést csak fokozatosan, mértéktartó ráfordításokkal és megfontolt sorrendben valósíthatók meg. Minden bizonnyal ezzel az irányzattal néhány évig meg kell barátkozni ezen a területen. A társadalmi közkiadásokból a központi és tanácsi költségvetési szervek kiadásaira 105 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Társadalombiztosításra pedig 60 milliárd forintot fordítunk. Társadalmi intézményeink színvonalát és a költségvetés kötelezettségeit mutatja, hogy 1979-ben egy lakosra számítva társadalombiztosítás címén 6 ezer forint, egészségügyi és szociális ellátásra 1700 forint, kulturális és oktatási kiadásként 2900 forint, kommunális célokra 1800 forint jut az állami költségvetésből. Az egészségügyi és szociális feladatokra másfél milliárd forinttal, 10 százalékkal költünk többet 1979-ben, mint a megelőző évben. Ennek egyharmadára az orvosok és más egészségügyi dolgozók már végrehajtott bérrendezése miatt van szükség. A többletforrások kétharmadát, a fekvő- és járóbeteg-intézményekben az ellátás javítására összpontosítjuk. Jobbítjuk az újszülöttek és koraszülöttek ellátásánál a szív- és baleseti sebészetek működésének a feltételeit. Bővítjük a mentőállomásokat, megérő-