Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1879 Az Országgyűlés 26. ülése, vényben levő jogszabályok felülvizsgálata megtörtént azzal a céllal, hogy az esetleges ellentmondások, jogszabályi ütközések orvosolhatók legyenek. Ennek a munkának a tanulságait a közeljövőben rendezzük. Egyetértve Schnitzler József képviselő elvtárs javaslatával és igényével, feladatunknak tekintjük az érvényes jogszabályok egybefoglalását, kiadását, hogy azok, akik a napi munkában a jogszabályokat alkalmazzák, pontosan és gyorsan eligazodjanak. A képviselő elvtárs a mulasztások esetében a felelősségre vonás gyengeségét kifogásolja, illetőleg az ellenőrzések rendszeresebbé, szakszerűbbé tételét hangsúlyozza. Szükségesnek látszik megjegyezni, hogy a hangsúly inkább a megelőzésen van, ez a fontosabb, de ahol szükséges, a mulasztásért az elmarasztalás sem késhet. A hivatal eleget kíván tenni annak a feladatának, hogy komplex környezetvédelmi ellenőrzéseket kezdeményezzen és szervezzen, de az ellenőrzést általában is fokozni kell, igaza van Schnitzler elvtársnak. Ami a felelősségre vonást vagy a bírságolást illeti, meg kell jegyeznem, hogy a közelmúltban a Minisztertanács szigorította a szennyvízbírság szabályait. Az is kifejezi a szükséges fellépés súlyát, hogy az új büntetőtörvényre vonatkozó javaslat indokolt esetekben új és szigorú előírásokat tartalmaz. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek mellett hangsúlyozni szeretném a társadalom aktivitásának, felelősségének szerepét. Ma még a közfelfogásban nem mindig érezhető, és sokunk magatartásában sem, hogy amikor környezetünket óvjuk, akkor önmagunk és jövőnk érdekében és javára cselekszünk. Lényegében önvédelemről van szó, az egész ország lakossága érdekelt. A társadalom körében, a Hazafias Népfront, a szakszervezeti mozgalom, az ifjúsági szervezetek, az MTESZ, a Vöröskereszt és más szervezetek és fórumok megnyerése a közös ügymunkára, szinte mindennél fontosabb. Óriási a felelőssége a közfelfogás alakításában a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak, ahonnan a környezetvédelem ügye eddig is sok figyelmet és támogatást kapott. A képviselő elvtárs türelmetlenségét jogosnak érzem, interpellációjában az Országgyűlés nyilvánossága előtt megerősítette a teendők jelentőségét. Tudom, hogy sokan és egyre többen gondolkodnak hasonló módon. Sokan, de még nem elegen. Ezért is kell nagy figyelmet fordítani arra, hogy a társadalom felelőssége erősödjön, és ennek megfelelően éljünk, gondolkodjunk és cselekedjünk. A hivatal szoros együttműködésben az érdekelt minisztériumokkal és főhatóságokkal, azon fog dolgozni, hogy élve hatáskörével, pontosan értelmezze felelősségét, elősegítse környezetünk védelmét, környezetünik értékeinek megóvását. Kérem a képviselő elvtársat és a tisztelt országgyűlést, válaszomat fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Kérdem dr. Schnitzler József képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? DR. SCHNITZLER JÓZSEF: Nagyon köszönöm az államtitkár elvtárs válaszát, amely rendkívül megnyugtató volt. 78. október 27-én, pénteken 1880 ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy az államtitkár elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nem.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy az államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Simon Ernőné képviselőtársunk interpellációja az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, a zártkertekben létesíthető építmények alapterületének növelése tárgyában. Simon Ernőné képviselőtársunkat illeti a szó. SIMON ERNŐNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Miniszter Elvtárs! Kérdezem, hogy az ágazat vezetése a közeljövőben tervez-e jogszabályi változtatást az üdülőhelyeken kívüli zártkerti ingatlanokon felépíthető felépítmények tárgyában, nagyságában. Kérdésem felvetését röviden az alábbiakkal indokolom: Az Országos Építésügyi Szabályzat 1974. első kötet, 2. fejezet 10. §-ának B pontja rendelkezik a mezőgazdasági területeken való építkezések lehetőségeiről. Ezt a rendelkezést a 8/1978. VII. 24. ÉVM sz. rendelet módosította, de a zártkertben felépíthető épület továbbra is 12 négyzetméter nettó alapterület maradt. Az a tapasztalat, hogy zártkertjeinkben, ahol korábban az intenzív hasznosítás volt jellemző, a gazdasági épület ilyen minimális alapterületében történt megállapítása a művelési kedvet jelentősen visszaveti. Főként ott, ahol a régi épületek elavultak. A régi épületek többsége 25—28 négyzetméter alapterületű volt, mivel bizonyos művelési ágakban ilyen nagyságrendű épületre van szükség a szerszámok, a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, kisgépek és a termés tárolására. A mostani szabályozás szerint csak 12 négyzetméter alapterületet lehet építeni, amelyben az előbb említett eszközöket nem lehet elhelyezni. Éppen ezen ok miatt a tulajdonosok vagy parlagon hagyják a művelésre alkalmas területeket, mert nem építhetnek megfelelő méretű gazdasági épületet, vagy a kötöttségek ellenére is vállalják a nagyobb épület építését és ennek jogi következményeit. A közvélemény szerint választókerületemben, a nagyatádi járásban, de a megye más részeiben sem — kivéve az országos jelentőségű balatoni üdülőkörzetet — áll fenn annak veszélye, hogy a zártkertekből kommunális szempontból ellátatlan üdülőövezet alakuljon ki. tgy az említett alapterületet meghaladó, 30 négyzetméter körüli, tájba illő épület létesítésének engedélyezése indokolt. Ügy gondolom, sürgeti ezt az a kiemelt népgazdasági érdek is, hogy minél kevesebb művelésre alkalmas föld maradjon elhagyottan, műveletlenül. Az elmondottak figyelembevételével tisztelettel kérem a miniszter elvtársat, hogy az említett jogszabályt vizsgálják felül és a szükséges módosítást eszközöljék. ELNÖK: Az interpellációra dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszol. DR. ÁBRAHÁM KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláció tárgya egyszerű-