Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1881 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1882 nek látszik, a valóságban jelentős és komplikált. Lehet, hogy ehhez a komplikáltsághoz mi is hozzájárultunk. Az alapvető cél világos. A földtörvényből kiindulva a parlagon heverő földek művelés útján való hasznosításáról van szó. A 12 négyzetméteres gazdasági épület kikötésének az volt a célja, hogy elejét vegyük a funkcióváltozásnak, annak, hogy a föld megművelése helyett az üdülési funkció lépjen előtérbe. Vizsgálataink igazolják, hogy ilyen tendencia érvényesült és érvényesül. Területrendezési terveinktől eltérően rendezetlenül, gazdaságtalanul üdülőtelepek kialakultak zártkertekben is, természetesen infrastruktúra nélkül és ezt követően az érdekeltek felléptek az ellátás, a villany-, a víz-, a csatorna- és az úthálózat igényével. Problémát okoz ez a kérdés az előbbi interpellációval összefüggésben a környezettel kapcsolatban is. Ma a Magyar Hírlapban a földtörvény végrehajtásával kapcsolatban olvastam: A földhivatal keresi azt a formát, hogy a zártkertek összevonásával miként lehet a földművelést jobban megoldani. Ezt az összevonást a beépítés nyilvánvalóan nehezíti vagy lehetetlenné teszi. Ez a kérdés egyik oldala. A kérdés másik oldalát, amit a képviselő elvtársnő felvetett, én elfogadom. Tizenkét négyzetméternél nagyobb épületben kulturáltabban lehet tartózkodni és [|yen beépítés esetén a termelést is kulturáltabban lehet folytatni. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy több jelzés alapján is foglalkozunk ezzel a kérdéssel és az Országos Építésügyi Szabályzatot az érdekeltekkel egyeztetve differenciáltan módosítani fogjuk. Ennek során e kérdésben a megyei tanácsok hatáskörét és szerepét növelni kívánjuk. A differenciálásnál figyelembe akarjuk venni az interpellációban is érintett azon kérdéseket, hogy a zártkert hol helyezkedik el, Mekkora a területe és csak bizonyos művelési formáknál indokolt a nagyobb gazdasági épület létesítése. Foglalkozunk azzal is, hogy egyidejűleg °lyan kikötést is tegyünk, hogy a művelés elmulasztása esetén vagy az infrastrukturális l

8ény fellépésekor az érdekeltek felelőssége egyértelműen kidomborodjon. Azt hiszem, az interpelláció szellemének eleget tudunk tenni es a kifogásolt rendelkezésen a földvédelmi törvénnyel összhangban célszerű változtatnunk. Az interpellációval összefüggésben én még szóvá teszem azt: nem lehet egyetérteni azzal, hpgy az állampolgárok a jogaikat tartalmazó torvényeink betartását igénylik, ugyanakkor azonban a kötelezettségeket, tilalmakat tartalmazó rendeleteket nem tartják be. Nem helyes ez az állampolgári felfogás. Mindannyiunknak biztosítanunk kell, hogy törvényeinket, rendelteinket az állampolgárok és a szervezetek fgyaránt tiszteletben tartsák. Ha egy jogszabály módosításra szorul, akkor azt módosítani kell. Tisztelt Országgyűlés és tisztelt Simon Ernoné képviselőtársnő! Kérem, hogy az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Kérdezem Simon Ernőné képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? SIMON ERNÖNÉ: Igen, a válasszal egyetértek és kíváncsian várjuk a módosítás időpontját. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik a szavazás.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodik valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik dr. Szabó József képviselőtársunk interpellációja a nehézipari miniszterhez a közüzemi szolgáltatások: villamos energia, gáz, hő stb. mérésének, lakossági számlázásának, díjbeszedésének tárgyában. Dr. Szabó József képviselőtársunkat illeti a szó. DR. SZABÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt miniszter elvtárs! Azzal a kérdéssel fordulok a miniszter elvtárshoz, hogy az illetékes országos hatáskörű szervekkel együttműködve, milyen intézkedéseket terveznek tenni azért, hogy az olyan közüzemi szolgáltatások, mint például a víz, gáz, hő és a többiek mérése, lakossági számlázása és díjbeszedésének rendszere korszerűbb, és ezzel együtt egyszerűbb is legyen. Kérdésemet — röviden — a következőkkel indokolom: Megyénkben szerzett tapasztalataim szerint a jelenlegi elszámolási és befizetési rendszerünk nagyrészt korszerűtlen: sok munkával jár, nagy létszámú munkaerőt köt le. A fogyasztás leolvasásához, a díjbeszedésekhez egyre kevesebb munkaerő áll rendelkezésre. Az egyre növekvő számú fogyasztó lakására járás nem mindig eredményes, több zaklatást, összeütközést vált ki, amelyet célszerű lenne csökkenteni. A különböző vállalatoknál levő saját vagy bérelt számológépeket célszerűbben lehetne felhasználni, foglalkoztatni. A sok előkészítő munka alakulása, a számítógép-kapacitások összehangoltabb, ésszerűbb kihasználása se lehet számunkra közömbös. Az utóbbi években tett kedvezőbb intézkedések, azok hatásai nem elég széles körben érvényesülnek. Például a Budapesten létrehozott Díjbeszedő Vállalat tapasztalatai az Országos Takarékpénztárnál létesített átutalás, betétszámlák rendszere a vidéki városokban kevésbé érvényesülnek. A községekben is nő az igény és a lehetőség a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos gyakorlat korszerűsítésére és célszerű bevezetésére. Ismeretem szerint a többi szocialista országban az utóbbi években jelentős intézkedéseket tettek ezekkel összefüggésben. Talán célszerű lenne ezeket is megismerni és azok tapasztalatait nálunk is hasznosítani. Végezetül megjegyzem, hogy a minisztériumhoz tartozó vállalatok és a lakosság részéről is a korszerűsítés érdekében nemcsak az igény, hanem a cselekvő, a kezdeményező, tá-