Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1877 Az Országgyűlés 26. ülése, Dr. Schnitzler József képviselőtársunkat il­leti a szó. DR. SCHNITZLER JÓZSEF: Tisztelt Or­szággyűlés! A környezetvédelemről szóló törvé­nyünk pozitív irányban változtatta meg társa­dalmunk dolgozóinak és köztük ifjúságunknak szemléletét. Ennek egyik kifejezője az, hogy össztársadalmi üggyé vált a környezetvédelem és szellemének megsértése társadalmunk széles rétegeiben felháborodást kelt. Mély meggyőződésem és személyes tapasz­talatom, hogy a környezetvédelmi törvény pár­tunk politikájának szellemében fogant, és a Központi Bizottság és kormányunk dédelgetett kedvence. Kifejezi ezt az is, hogy a környezet­védelemnek van elnök-államtitkára, akihez most szerencsém van ezt az interpellációt irá­nyítani. Azzal is tisztában vagyok, hogy a jó vég­rehajtás nemcsak hozzáállás kérdése, azért, mert ma még anyagi lehetőségeink nincsenek szinkronban a feladatokkal. Szeretném hangsú­lyozni, hogy egyes helyi szervek konkrét intéz­kedésekkel, sokszor passzivitásukkal megsér­tik a törvény szellemét, szűk napi érdekek vagy prakticista szempontok előtérbe helyezésével, sőt késleltetik a környezetvédelem átfogó ren­dezését és végrehajtását. A környezetvédelemnek ezek a vonatkozá­sai nem kerülnek pénzbe. Nagyon jól tudom, hogy a sok milliárdos költségekre, amelyeket be kellene fektetnünk a környezetvédelemre, a kü­lönböző rontások helyrehozatalára, megvan a komoly tervezet, hogy mikor, milyen ütemben hajtsuk ezt végre. Különösen pregnánsan mu­tatkozik ez a vízügy vonatkozásában, mint itt az Országgyűlés színe előtt többször kaptunk erről tájékoztatást. A pénzügyi vonatkozású dolgok talán olyan szempontból is érdeklődést kelthetnek, hogy meggyőződésem és ezt választópolgáraimnak is hangsúlyozni szeretném: egyenes függvényei annak, hogy munkánk, gazdasági viszonyaink miképpen alakulnak,, miképpen tudjuk javítani munkamódszereinket, miképpen tudunk ará­nyosabban és jobban gazdálkodni. Amennyiben ezt keresztül tudjuk vinni, akkor a környezet­védelemben történő erélyesebb és átfogóbb elő­relépése is várható. Meg szeretném említeni, sok helyütt olyan tapasztalatok mutatkoznak, hogy hanyagságból eredően szörnyű levegőszennyeződések vannak, Például a gépkocsik vonatkozásában. Azonkívül a természetvédelmi területek, kirándulóhelyek es a városi utcák szeméttel való elárasztása, egyes mezőgazdasági területek szélén levő fa­sorok vagy erdősávok, vagy csenderesek feles­leges kiirtása, esetenként zöldövezetek beépíté­se, erdők kiirtása árán, sokszor ipari üzemek betelepítésével is, úgymond hatósági segédlet­tel vagy az illetékes szervek megalkuvásával is történik, gyakran indok nélkül vagy erősen vi­tatható indokok alapján. Igen tisztelt Államtitkár Elvtárs! Kérdé­seim tehát a következők. Mit kíván tenni a kor­mány a környezetvédelmi törvény eredménye­sebb végrehajtása ügyében? Tervezi-e végre­78. október 27-én, pénteken 1878 hajtási utasítás kiadását? Tervezi-e külön utasí­tással a rendelkezések kódexszerű összefoglalá­sát? Tervezi-e a rendeletek megtartásának meg­javítását, a hatósági ellenőrzés rendszeresebbé és szakszerűbbé tételét? Köszönöm. ELNÖK: Az interpellációra dr. Gonda György elvtárs, államtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke válaszol. DR. GONDA GYÖRGY: Tisztelt Ország­gyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! Mint is­meretes, az Országgyűlés 1976-ban, két és fél esztendővel ezelőtt alkotott törvényt a környe­zetvédelemről. Az ipar, a közlekedés, a mező­gazdaság fejlődése és hatásai, a gyorsuló váro­siasodás és sok más tényező erre az időre ná­lunk is megkövetelte, hogy a környezetvéde­lemről törvényt alkossunk. Schnitzler képviselő elvtárs interpellációjára azzal válaszolok, hogy röviden jelzem, milyen fontosabb intézkedések történtek és készülnek a törvény végrehajtásá­nak szolgálatában. Az előkészítés időszakában volt napiren­den az V. ötéves terv kidolgozása, amelyben a korábbiakhoz képest már erőteljesebben kifeje­zésre jutottak a környezetvédelem követelmé­nyei. Kiegészült a beruházások gazdasági, mű­szaki előkészítésének rendje, különös tekintet­tel a környezetre gyakorolt hatásokat illetően. Létrejött a környezetvédelmi alap, amely öt év­re 500 ^millió forintot tartalmaz, és mintegy 2 milliárd forint értékű beruházási, fejlesztési fel­adat megvalósítását teszi lehetővé a jelzett fel­adatok körén belül. Bővült a természetvédelmi értékek megóvására tett intézkedések-sora. Ma már három nemzeti parkunk van, és az or­szágban máshol is javultak a természeti értékek védelmének feltételei. A kormány egy évvel ezelőtt létrehozta a Környezet- és Természetvédelmi Tanácsot, mint olyan felelős testületet, amely ennek a szerteágazó feladatnak a koordinációját és a szükséges intézkedések kezdeményezését, támo­gatását garantálja. Úgyszintén létrejött az Or­szágos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. A tanácsnak és a hivatalnak viszonylag még ke­vés a tapasztalata, de azzal a felelősséggel kí­ván eljárni — és ezt a tanács elnöke nevében is mondhatom —, mint amelyet az ügy társa­dalmi fontossága megkövetel. A hivatal jelenleg egyik legfontosabb fel­adatának a VI. ötéves terv előkészítését, az elő­készítésben történő közreműködést tekinti. A tervben anyagi feltételeinktől függően fonto­sabb helyet követelnek azok az intézkedések, amelyekkel a korábban bekövetkezett kedve­zőtlen hatásokat csökkenteni lehet, és a jövőt illetően fokozatosan előbbre tudunk jutni. Mivel a környezetvédelem egyes részterületei hatás­kör és felelősség szempontjából rendezetlenek, a helyzet megoldására a közeljövőben előter­jesztést készítünk a Minisztertanács számára. Ez elősegíti majd, hogy az irányítás és a felelősség egyértelmű legyen. A törvény megjelenését követően az ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom