Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1869 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1870 Az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepcióban a kormány időben, és amint azóta beigazolódott, alapvetően helyesen fogalmazta meg a közlekedés fejlesztésének irányelveit. A szállítási ágazatok közötti munkamegosztás aránya a motorizáció térhódításának megfelelően a közúti szállítás javára megváltozott. Ennek ellenére a vasút szerepe nem csökkent. A végrehajtott racionalizálás, a forgalomátterelés, a jármű- és pályakorszerűsítéseik hatására az előre becsült szállítási teljesítményt is lényegesen túllépte. A miniszter elvtárs is részletesen szólt arról, hogy a gazdaságos áruszállításnál nem elegendő csak a szállítást végző ágazatok összehangolt együttműködése. A szállítási lánc az árutermelő gazdasági egységeknél kezdődik. Az áruk csomagolása, a rakodásgépesítés mértéke lényegesen befolyásolja a szállítóeszközök kihasználását, a szállítási időt, az áruk minőségvédelmét, végső soron a szállítás hatékonyságát. Az egységrakomány-képzésnek, a rakodásgépesítésnek különösen a kombinált fuvarozásban van óriási jelentősége. A közúti szállításnál lényegesen kisebb fajlagos teljesítményű vasúti és vízi szállítás szükséges feltétele, hogy az árut a vasútállomásra, a kikötőbe, illetve onnan a rendeltetési helyre közúti járművek szállítsák. Ezáltal többször kell az árut átrakni, és az átrakás munka- és időigényessége rontja a vasúti és vízi szállítás gazdaságosságát. Megoldást jelentene a konténeres «s rakodólapos fuvarozás arányának lényeges növelése, az önrakodó és speciális járművek szélesebb körű alkalmazása. A konténeres szállítás a kombinát-fuvarozás leggyorsabb, legjobban gépesíthető módja. Mégis, az elmúlt évtizedben csak igen lassú volt ezen a területen az előrelépés. A közlekedési vállalatoknak csak mintegy 1500—2000 darab közepes és nagy konténere van, s ezekkel az összforgalomnak körülbelül egy százalékát fuvarozzák. A konténernek mozgatása csak nagy teherbírású rakodógépekkel lehetséges. Ezért a szállítási láncban részt vevő gazdasági egységeknek fel kell készülniük a konténerek fogadására. A MAV eddig 20 állomását jelölte ki konténerforgalomra, ebből 9 állomás 20 tonnás na

gy konténerek fogadására is alkalmas. A konténerforgalom fokozatos kibővítéséhez az alapok adottak, de a fuvaroztatók nem eléggé erdekeltek ezen korszerű szállítási mód alkalmazásában. Szükséges volna a rakodásgépesítés magasabb színvonalát, a korszerűbb egységrakomány-képzést az eddiginél jobban ösztönző tarifarendszer kidolgozása. A korszerűbb szállítási módot preferálni kellene. Ekkor lehetővé válna a szállítás folyamatában foglalkoztatott mintegy 150 ezer rakodómunkás egy részének a népgazdaság más termelő ágazataiba történő átcsoportosítása. Tisztelt Országgyűlés! A közlekedéspolitika céljainak valóraváltása nem nélkülözheti a háttérben meghúzódó szolgáltató ipar, a járműjavítás színvonalának emelését sem. A javítás szükségességét vetette fel Kaszai képviselőtársam is. A járművek üzemkészségét, menetbiztonságát, kulturáltságát tartósan csak a fejlett 74 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ karbantartó- és javítóipar garantálhatja. Az elmúlt tíz év fokozott járműbeszerzési programja előrevetíti a jövőben várhatóan megnövekvő javítási igényeket is. E két fontos tényező, a mennyiség és minőség összehangolt emelése, igen nagy feladat elé állítja a járműjavítóipart, amely már jelenleg is munkaerőellátási gondokkal küzd. Szükségesnek tartom megvizsgálni a közlekedési ágazat részéről, hogy biztosítottak-e a megnővekedett igények teljesítésének feltételei. A megfelelő szintű javítás feltételei közül elsősorban azokra a műszaki és gazdasági tényezőkre gondolok, amelyeknek a mennyiségi és minőségi követelmények összhangját kell megteremteni, valamint az előbbiek végrehajtását biztosító személyi feltételekre. Az alkatrészellátás problémáiról miniszter elvtárs már szólt. A járműjavító munka általában nehéz, piszkos, esetenként egészségre ártalmas, és speciális ismereteket igényel. A munkakörülmények javítása, a korszerű üzem- és munkaszervezés mellett feltétlenül szükséges ezen munka fokozott társadalmi megbecsülése, hatékonyabb anyagi ösztönzés alkalmazása is. A nemzeti vagyon tekintélyes részét kitevő járműállomány színvonalas karbantartása bizonyára meghozza gyümölcsét, mert az üzembiztonság fokozása mellett a járműpark hatékonyabb kihasználását is lehetővé teszi. Tisztelt Országgyűlés! A közlekedés igen fontos területe a személyszállítás. A tömegközlekedésben kiemelkedően fontos szerepe van a városi és elővárosi forgalomnak, különösen Budapesten és környékén nagy az ingázók száma. Megyénknek, Pest megyének közlekedési szempontból különleges szerep jutott, minthogy körülöleli a fővárost. Földrajzi elhelyezkedése és az ipartelepítési politika következtében kialakuló agglomeráció a dolgozók tömegeinek bejárását teszi szükségessé. Jelenleg naponta körülbelül 300 000 ember utazik Pest megye és a főváros között, ezenkívül a többi megye fővárosba irányuló forgalma is Pest megyén halad át. Az elővárosi forgalom lebonyolításában részt vesz a MÁV, a Volán és a BKV. A vasúti forgalom teszi ki az egész elővárosi forgalomnak mintegy kétharmadát. Sokat javított a vasúti közlekedésben a villamosítás, de ennek ellenére csekély a vonatok átlagsebessége, nagy a zsúfoltság. Különösen vonatkozik ez a nagykátai, a ceglédi és a váci vonalakra. Kifogásolható még az utazási kultúra, gyakran piszkosak a vonatok, korszerűtlenek az állomások. A nagy forgalmú állomások jelentős részén nincs fedett peron. A BKV által üzemeltetett HÉV is igen jelentős elővárosi forgalmat bonyolít le. Az új beszerzésű HÉV-szerelvények sokat javítottak az utazás kulturáltságán, de még további fejlesztésre volna szükség. A pályakorszerűsítés, a korszerű biztosítóberendezések alkalmazásának üteme sem kielégítő, különösen a megyei vonalszakaszokon. Itt is nagy a zsúfoltság, főleg a gödöllői és a ráckevei vonalon. Indokolt lenne a csepeli vonal meghosszabbítása Szigetszentmiklósig, különös tekintettel arra, hogy ez a