Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1871 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1872 vonal is a közeljövőben bekapcsolódik a metróhálózatba. A közúti tömegközlekedést nagyobb részben a Volán, egyes települések viszonylatában a BKV bonyolítja le. Az elmúlt tíz évben az autóbusz-közlekedésben volt a legnagyobb fejlődés. Elsősorban a közúthálózat korszerűsítése, és a járműpark lecserélése gyakorolt hatást az autóbusz-közlekedésre. Az egyre növekvő forgalommal azonban nem tart lépést a járműállomány növekedése. Ennek következtében, az időnként szükségessé váló járatbővítést nem mindig tudják teljesíteni. A növekvő autóbuszforgalom lebonyolításához a nagyobb csomópontokban korszerűbb pályaudvar is szükséges. így különösen Gödöllő, Cegléd és Vác igényét kell megemlítenem. Tisztelt Országgyűlés! Az egyéni közlekedés, de a többi gépjármű forgalmának zavartalan lebonyolításához is szükséges a közúthálózat fejlesztése. Az autópályák építése hoszszabb távon jelent majd megoldást. Fel kell azonban vetni az M2-es út építésének kérdését. A 2. számú, közismert nevén a váci út forgalma azonban már jelenleg is csaknem elviselhetetlenül nagy. Csúcsidőben Budapesttől Gödig tart a járműoszlop. A forgalmi torlódások gyakoriak és sok a baleset. Ez az út nagy településeken halad át, jelentős a keresztező irányú gépjármű- és gyalogos forgalom. Forgalomszámlálási adatok szerint az 1980ra becsült forgalom 19 200 egységjármű/nap, ami nagyobb, mint az Ml-es és az M5-ös épülő autópályák becsült forgalma. Kormányszintű megállapodás született a nagymarosi vízlépcső építése tárgyában, és a közeljövőben meginduló építkezés bizonyára tovább növeli az egyébként is túlterhelt út forgalmát. Sürgős megoldást kíván tehát a 2-es számú út növekvő forgalma. Szükséges volna megvizsgálni a jelenlegi út négysávosra való szélesítésének lehetőségét. Még egyszer visszatérek Pest megye úthálózatának gondjaira. A KPM kezelésében levő országos főútvonalak állapota, karbantartása általában jó. Több városban a főutak átkelőszakaszai nem megfelelőek, a városi utak állapota nem felel meg az igényeknek. A megye tanácsi úthálózatának kiépítettsége jóval az országos átlag alatt van. Míg az országos átlag 33,8 százalék volt 1976-ban, Pest megyében csak 19,8 százalék volt a tanácsi utak kiépítettsége. Még városainkban sem éri el az utalk minősége a kívánt szintet. Például Cegléden, Gödöllőn a tanácsi utak kiépítettsége a megyei átlag alatt van. Országos átlagban a tanácsi utak kiépítettségének növekedése egy tervidőszakban körülbelül 6—8 százalék, Pest megyében ez alig mérhető. A hatodik ötéves tervben, ha nem teszünk az eddiginél lényegesen többet, a lemaradás fokozódik. Tisztelt Országgyűlés! A felvázolt problémák természetesen nem csökkentik azokat az eredményeket, amelyeket a közlekedés fejlesztése terén az elmúlt tíz év alatt a közlekedési tárca elért. A fejlesztés további iránya, a közlekedéspolitikai koncepció kiegészítése bizonya- | ra elősegíti az előttünk álló feladatok megoldását, ezért a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Grácsin András képviselőtársunk. GRÁCSIN ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim! A beszámoló és a Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az Országgyűlés 1968*ban jó törvényt alkotott, amely nagymértékben hozzájárult a közlekedés fejlődéséhez. Szabolcs-Szatmár megye közlekedése országosan is jelentős, elsősorban azért, mert Záhony átrakó körzeten keresztül áramlik az a hatalmas termék- és árumennyiség, amelyet a testvéri Szovjetunióval bonyolítunk le, és egyre nagyobb a tranzitforgalom is. Az utóbbi években a megye közlekedése igen sokat fejJődött, amely jól szolgálta a megye társadalompolitikai, gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását, ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a megyében végbement dinamikus fejlődés a közlekedésben feszültségeket is okozott. Vagyis a termelés növekedése nemcsak a szállítási, utazási szükségletek volumenét növelte meg, hanem új igényeket és követelményeket is teremtett. Az igényeket nem tudtuk kielégíteni teljesen. A személyszállítás teljesítményei jelentős mértékben növekedtek. 1967—78 között a vasúti személyszállítás mintegy 15 százalékkal, a közúti személyszállítás 207 százalékkal növekedett. Az egyéni közlekedés teljesítménye is több mint 7,5-szeresére növekedett. Az áruszállítási teljesítmények az országoshoz hasonlóan emelkedtek. A vasúti teherszállítási teljesítmények 20 százalékkal növekedtek úgy, hogy ezen idő alatt a záhonyi átrakó körzet teljesítménye mintegy 40 százalékkal emelkedett. A termelő üzemek és a szállítási szervezetek munkakapcsolata különösen az utóbbi években sokat fejlődött, de ebben sok a tartalék. A rakodás gépesítése, a konténeres szállítás és a rakodólapos szállításra vonatkozóan példaként említeném, hogy 1971—77 között 282 millió forint értékű olyan fejlesztés valósult meg, amelyet rakodásfejlesztési alappal támogattak. Az így megtakarított létszám több mint 800 fő. Tisztelt Országgyűlés! A vasúti hálózat korszerűsítése területén a megye jelentős eredményeket ért el. Három vasútvonal felszámolására került sor, s a 70 érintett állomásból 58 állomás körzetesítése történt meg. Ez a munka eddig nagy figyelmet és körültekintést igényelt és úgy ítéljük meg, hogy igényel a jövőben is. Ezzel kapcsolatban a jelentésben foglaltakkal egyetértünk, azt gondoljuk, hogy ezt úgy kell megvalósítani, hogy tovább javuljanak a személy- és a teherszállítás feltételei, hogy korszerűsödjön a közlekedés. A vasút esetében 1967—77 között elsősorban a vontatás és a kocsipark korszerűsítése területén születtek jelentős eredmények. A megyében megszűnt a gőzvontatás, nagyarányú