Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1857 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1858 volt sikeres az elmúlt tíz év a Budapesti Közlekedési Vállalatnál, hadd ismertessek néhány adatot. A városfejlesztési koncepció részeként gyors ütemben épült lakótelepeket zökkenőmentesen kapcsoltuk be a közlekedési hálózatba. Közmegelégedésre üzemel két új metróvonal és a kis-földalattit is korszerűsítettük. A három földalatti vonal hossza a BKV teljes közlekedési hálózat hosszának két százalékát sem éri el, mégis, az összes utasszállítási teljesítmény húsz százalékát teszi ki, és a leginkább zsúfolt útvonalak gondjait enyhítette. A vállalat évi utasszállítási teljesítménye a tíz év alatt 30 százalékkal növekedett, miközben a létszám gyakorlatilag változatlan, 26 ezer fő maradt. Az egy járműre jutó teljesítmény 26 százalékkal nőtt, és a járművek átlagos keringési sebessége 16,8 kilométerről 17,4 kilométer/órára emelkedett. És ami az életszínvonal egyik összetevőjét illeti, az átlagkereset 2013 Ft/hóról 4026 Ft/hóra növekedett. A jogosan kifogásolt zsúfoltság jelentősen csökkent és a sokszor megalapozott utaspanaszok ellenére a budapesti utazóközönség döntő többsége megelégedéssel és elismeréssel nyugtázta az átlagot meghaladó fejlődést. A beszerzett járművek nemcsak korszerűbbek, hanem a járművezetők munkája egyszerűbb, könnyebb lett. Például: minden autóbusz automata sebességváltóval, a kormányzást és a fékezést könnyítő berendezéssel lett vásárolva, ami a személygépkocsikéhoz hasonlóvá tette az autóbuszvezetést. A városképhez és a forgalom gyorsításához hozzátartozik a villamospályák állapota. A modern járművek adta lehetőség kihasználására gépesített pályaépítési rendszereket fejlesztettünk ki, amelyeknek licencei iránt a leszűrhető kedvező tapasztalatok alapján sok ország érdeklődik. Üj kocsiszínek, modern garázsok, javítóműhelyek és végállomási létesítmények építése jellemzi az utóbbi éveket. Jólesően nyugtázható a szociális ellátottság terén elért fejlődés; akár üdültetésről, akár orvosi ellátásról, sportról vagy egyéb idetartozó témáról van szó. Bizonyítására egyetlen példát szeretnék megemlíteni. Nincs olyan óvodás korú gyermeke a BKV dolgozóinak, akit ne tudnánk saját vagy bérelt intézményekben elhelyezni. Az elmúlt tíz évre visszatekintve megállapítható, hogy forradalmi időszak zárult le a budapesti közlekedés fejlesztésében. Azonban a gyors ütemű fejlesztés ellenére az évtizedes technikai és szociális elmaradottságot felszámolni nem lehetett, ehhez hosszabb időre van szükség. De a további tervek és a kilátásba helyezett lehetőségek jelentik a biztosítékot arra, hogy a már beszerzett modern járműpark melletti elmaradott szintet a következő két ötéves tervben fel lehet számolni. Az értékelések szerint Budapest közlekedésfejlesztésében a menynyiségi igények lényegi kielégítése után elkezdődhetett a minőségi elvárások teljesítése. Ez az eddiginél is nagyobb körültekintést, gazdasági, politikai és szociálpolitikai, környezetvédelmi felkészültséget és felelősséget igényel. Kedves Elvtársak! A közlekedéstervezők előrelátásának időhorizontja a metróépítésnél minimum két emberöltő kell hogy legyen, hiszen a most megépített létesítményeknek még a XXI. században is üzemelni kell, de nem sokkal rövidebb ez az időszak a ma vásárolt városi és elővárosi villamosoknál sem, amelyeket 25—30 éves élettartamra tervezünk. Körültekintően kell tehát minden témában dönteni, mert elhatározásunk következményei évtizedekre kihatnak és költségvonzatuk sokszor csak milliárdokban mérhetők. A Fővárosi Tanács kétezerig terjedő összefoglaló tanulmányában a várható lakásépítési ütemeket, azok területi elosztását, valamint a népesség alakulását figyelembe vette. A BKVnak ehhez illeszkedően a várható utasszámok változásán túl gondolnia kell a járműpark és a kiszolgáló létesítményeik kialakításánál az akkori kor emberének várható igényeire, a levegőszennyezés és a zajártalom erőteljes csökkentésére, az energiaárakban már bekövetkezett és még várható változások közgazdasági hatásaira. A tovább növekvő személygépkocsi-állomány okozta zsúfoltság ellenére meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel az utast kényelmesen és gyorsabban lehet szállítani. Mindezekhez hozzá kell járuljanak a jelenleginél bátrabban alkalmazott szervezési intézkedések, amelyek a tömegközlekedés elsődlegességét biztosítják. Többek között a tömegközlekedési eszköz részére elkülönített útsávok, az elsődlegességet biztosító közúti jelzőlámparendszer. Várható, hogy a városok felszíni közlekedési struktúrájában nemcsak Budapesten, hanem egyes vidéki nagyvárosokban is az elektromos meghajtású járművek százalékos aránya növekszik. Ezt szükségessé és lehetővé teszi az olcsóbb energia, a környezetvédelem szempontjai, és a közúti villamos esetében "Hz elkülönített pálya által biztosított nagyobb eljutási sebesség. Gyakorlatilag az észak—déli metróvonal az 1980-ra tervezett ütemnek megfelelően tovább épül Kőbánya-Kispest vasútállomás, illetve az Élmunkás-hídig. Az elővárosi gyorsvasúti hálózat fejlesztésén belül a szentendrei HÉV-vonal nemcsak teljesen új járműparkot kap az ötödik ötéves tervben, hanem az épülő békásmegyeri lakótelep miatt a szállítási kapacitás 100 százalékkal növekszik. A felszíni villamosítási folyamat bevezetőjeként jelent meg a Nagykörúton a Metronagyságrendet csáknem elérő csatolt csuklós villamos. További, ennél fontosabb eredmény lesz, hogy az 1980-ig beérkező 172 darab gyors, jó fűthető és gumibetétes kerekeken futó csehszlovák járművek korszerű közlekedést biztosítanak a 61-es, az 59-es, a 12-es és 14-es villamosvonalakon. A Fővárosi Tanács által jóváhagyott trolibuszprogram szerint még ez évben elkészül és 1979 első negyedévében indul a 19-es autóbuszt felváltó trolibusz. Majd további 4 autóbuszvonal felváltása következik 1980-ig, többek között a Belvárosban közlekedő 15-ös autóbuszé is. Az elektromos meghajtású járművek szerepének növekedését jól jellemzi az, hogy a BKV segítségével 1979 első fél évében Szegeden is