Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-25
1741 Az Országgyűlés 25. ülése, 1 zálódásnak, az adott terület alapvető feladatainak ellátására irányuló figyelemnek. Ezen igénnyel együtt egy másik követelmény előtérbe állítása is nélkülözhetetlen: az azonos cél érdekében a különböző ágazatok összehangolt munkájának szükségessége. Az ifjúság oktatása, nevelése, a szocialista emberre jellemző személjúségjegyek megalapozása és fejlesztése is összehangolt munkát igényel. Ezért nem hagyhatók figyelmen kívül e napirend tárgyalásánál a korábban említettek. A kulturális bizottság megválasztása óta áttekintette az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatait, két részterületen a közművelődési törvény végrehajtásának főbb vonásait. Tapasztalataink kedvezőek. Csak utalni szeretnék a közoktatási és közművelődési intézmények egyre gazdagabb tartalmú kapcsolataira. De említést érdemel az Állami Ifjúsági Bizottság számos törekvése, ami az ifjúság tanulását, továbbtanulását, művelődését segíti eredményesebbé tenni. Az egyre összehangoltabb munka számos eredményével találkozunk. Az előterjesztés ezt több példával illusztrálja. így csak megemlíteni szeretném azt az örvendetes tényt, hogy a szakmunkások szakközépiskoláját nagy népszerűség övezi. Két összehasonlító adat nélkülözhetetlennek tűnik: míg 1965-ben 342 dolgozó tanult ebben az iskolatípusban, 1977-ben 117 ezer. Ügy gondolom, ezek a számok önmagukért szólnak. A különböző üzemekben egyre nagyobb számú érettségizett szakmunkás dolgozik. Mind több azon munkahelyek száma, ahol két vagy több szakma elsajátítására ösztönzik a dolgozókat. Zárójelben szeretném megjegyezni, kár, hogy intézményesen a statisztikai adatszolgáltatás mindezt nem tartja számon. Kedves Elvtársak! Köztudott, hogy a tudás, a műveltség nemcsak végzettség, oklevél, bizonyítvány kérdése. Sokkal több annál. Az egyre gyarapodó tudás, az iskolázottság számszerű adatain túl, a magatartásban, szemléletben egyaránt tükröződik. A napjainkban jó érzéssel értékelhető kedvező tendenciát a közoktatás nagymértékben elősegítette. Számos probléma megoldást nyert, de közben új ellentmondások keletkeztek. A ma, de a holnap még inkább azt követeli, hogy az iskola és a társadalom különböző területei az együttműködés irányában munkálkodjanak közös céljaink eléréséért. A még tovább erősítendő együttműködésnek eddig is számos pozitív példájával találkoztunk. E helyről is szeretnék köszönetet mondani az országban dolgozó számos szocialista brigádnak, a különböző munkahelyeknek, azok vezetőinek azért a sokirányú segítségéért, amit az oktatásügy érdekében tettek. Ezt a segítséget a jövőben sem nélkülözhetjük. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ez a kapcsolat tartalmát illetően sokat gazdagodott az elmúlt évek során. Egyre inkább mély, pedagógiailag megalapozott, a műveltséget tápláló mozgalommá vált, s még inkább azzá fejlődik. Mind több területen e tudatosság vezérli a kapcsolatok szélesítését és fejlesztését. A pedagógusok részvétele a munkástovábbképzésekben, segítségük a munkahelyi művelődési bizottsá8. október 26-án, csütörtökön 1742 gok munkájában gazdagíthatja és kell hogy gazdagítsa e kapcsolatot. A szocialista brigádok, amelyek hordozói olyan emberi értékeknek, mint a szakmaszeretet, áldozatvállalás, az új iránti fogékonyság, gazdag élettapasztalatuk birtokában segíthetik és kérjük is, hogy segítsék fiataljaink szocialista szellemű nevelését, történelmi szemléletmódjuk kialakítását, fejlesztését, az igaz hazafiság mély érzésének és tudatának erősítését. Miniszter elvtárs szólt expozéjában a szülők, a családok felelősségéről. Az elmondottakkal egyetértek, néhány szóban megerősíteni kívánom. Az elmúlt évtizedekben hazánkban nagy változások tanúi és részesei lehettünk gazdasági, társadalmi téren egyaránt. E változás jellemzi az egész társadalmat, az alapot és felépítményt egyaránt. Ma a szülők általános műveltsége, tájékozottsága, a köz ügyei iránt érzett felelőssége nem azonos a három évtizeddel ezelőttivel. Ez akkor is így van, ha ma országos gonddá fokozzuk, hogy az új matematikai tanterv által támasztott követelmények előtt kétségek között élnek a szülők. Ma a családok többségének műveltségére támaszkodva kell gyermekeik iránti felelősségüket fokozni. Azt gondolom, hogy az iskola és a szülői ház kapcsolatában nem a funkciók felcserélésére való törekvést kell erősítenünk. Nem azt kell elvárni a szülőtől, a családtól, hogy az előbbi példánál maradjak: tudják megtanítani az új matematikai tanterv alapján gyermeküket arra, ami az iskola feladata. Azt a szemléletet kell erősíteni, hogy a család legyen őszinte, nyílt, segítőkész közösség, amely biztosítja a gyermeknek a megfelelő környezetet a tanuláshoz, művelődéshez, a közösségi magatartás kibontakozásához, olyan közösség legyen, ahol elvárják a pontosan végzett, lelkiismeretes munkát, s meg is becsülik azt, hogy ma mindez felszólító módban hangzik el, nem véletlen. A számos pozitív tapasztalat mellett ugyanis sok gonddal, szemléletbeli problémával is találkozunk. A családok nem mindegyike érzi felelősségét gyermekei aevelése érdekében. E magatartásnak nem, s elsősorban nem anyagi okai vannak. A fentiek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a közoktatás, a tanulás, a továbbtanulás, a személyes képességek, a tehetség kibontakoztatásának egyenlőbb esélyeit nem tudta maradéktalanul biztosítani. A következő évek várható nehézségei, a növekvő gyermeklétszám szükségessé teszi, hogy e feladatok megoldására fokozottabb társadalmi összefogás és még tudatosabb iskolai munka irányuljon. Tisztelt Országgyűlés! Nem lennék őszinte, ha nem szólnék a vita azon részéről, amely a tárgyi feltételekkel kapcsolatban alakult ki. A kulturális bizottság tagjai őszinte elismeréssel nyilatkoztak az óvodai hálózat fejlesztése érdekében végzett munkáról, a számos korszerű, a ma és a holnap igényeit is kielégítő iskolai és nevelési intézményekről. Az elért eredmények elérése mellett aggodalmuknak adtak hangot több vonatkozásban is; erről részlete-