Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1713 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1714 (Szünet: 16.12—16.35-ig. APRÓ ANTAL) Elnök : ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Pethő Ferenc képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. Dr. PETHÖ FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája és törvényerőre történő emelése időben egybeesik a Minisztertanács elnökének országgyűlési beszámolójával, ami részben egyszerűsítette, részben nehezítette az Országgyűlés állandó bizottságainak munkáját. Az én helyzetem is nehezebb, mert képviselőtársaim a tegnapi és mai vitában sok olyan kérdést említettek, amelyek az állandó bizottságok ülésein is felvetődtek. A miniszterelnöki beszámoló egyszerűsítette a bizottságok munkáját, mert a miniszterelnöki expozé éppen azokra a kérdésekre koncentrált, amelyek az 1977-es költségvetési beszámoló kapcsán is a vita középpontjában állnak. Nehezebb, mert az állásfoglalás egy parlamenti bizottság lényegesen egyszerűbb eszközeivel és lehetőségeivel történik. Az értékelő munka az 1977. évi népgazdasági terv főbb célkitűzéseire épült, amely szerint az 1977. évi népgazdasági terv a gazdasági munka fő feladatát a társadalmi termelés hatékonyságának javításában határozta meg. Erre alapozva a termelésnek, a nemzeti jövedelemnek és a külkereskedelmi forgalomnak az 1976. évinél gyorsabb növekedését irányozta elő. Fontos cél volt, hogy a nagyobb és hatékonyabb termelés tegye lehetővé a lakosság életszínvonalának és a felhalmozásnak a megelőző évinél nagyobb mértékű emelkedését, és eközben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a javítását. A terv céljainak megfelelően 1977. évben a gazdasági növekedés üteme felgyorsult. A termelés és a felhasználás a tervezettnél több lett. összességében a kivitel mennyisége is elérte a tervezettet. A külkereskedelmi cserearányok újabb romlása és a tervezettnél nagyobb felhasználás miatt azonban a népgazdaság egyensúlyi helyzete nem javult, az 1976. évihez képest romlott. A jelentés, a kiadott tájékoztatók, a szóbeli kiegészítések alapján megállapítható, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének kedvezőtlen alakulása mellett a gazdasági fejlődés az 1976. évi lassú növekedést követően 1977-ben felgyorsult. A gazdasági munka hatékonysága javult. Gyarapodtak a népgazdaság termelőalapjai, erőteljesen bővült a külkereskedelmi forgalom. A terv céljainak megfelelően a belföldi felhasználás növekedési üteme kisebb volt a nemzeti jövedelemnél. A jövedelmek képződése és azok központosítható hányada, valamint a népgazdaság fejlődését szolgáló, a központi alapot terhelő döntések pénzigénye azonban nem volt összhangban. A bizottságok a tények és törekvések ismeretében, a Pénzügyminisztérium, a kormány képviselőinek meghallgatása után a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását és jóváhagyását javasolják. A bizottsági viták során azonban sok javaslat hangzott el, amelyekről a terv- és költségvetési bizottság megbízása alapján adok számot. Elemezve az ágazatok tevékenységét, el kell ismerni az ipar, beleértve az építőipar, a mezőgazdasági és élelmiszeripar 1977. évi tevékenységét. A beható és sokszor szenvedélyes vita után az ipari bizottság hangsúlyozta, hogy a vállalatok tevékenységük során a fejlesztési és részesedési alap kialakításánál vegyék figyelembe a népgazdaság előtt álló főbb feladatok végrehajtásával összefüggő célkitűzéseket, ne képezzenek az indokoltnál nagyobb bértartalékokat, s a fejlesztési alapot hatékonyan használják fel. A műszaki fejlesztési alap vállalati és tárcaszintű felhasználásának arányait, mértékét a feladatok jobb teljesítése érdekéhez kell a jövőben igazítani. A budapesti munkaerőhelyzet további alakulását kiemelten kell figyelni, és a feszültségek enyhítésére elsősorban a szolgáltatás, a közlekedés, az egészségügy területén a lehetőségeken belül minden segítséget meg kell adni. Gondosan figyelni és irányítani kell az exporttevékenység ösztönzésének rendjét, a veszteséges export, s általában a veszteséges termelés minimálisra történő csökkentését. A vállalati szférával a szerződéses fegyelmet tovább kell erősíteni, az alapanyag-ellátás és készletezés, valamint a szállítási tevékenység gazdaságosságát, szervezettségét erősen javítani kell. A mezőgazdasági bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az 1977. évben előállított termékek volumene jelentős mértékben növekedett. A nemzeti jövedelem termeléséből — növekvő volumene mellett — évente eltérő mértékben, 16— 19 százalékban részesedik. Ma már közismert, hogy az egy főre jutó hústermelésben, tojástermelésben, a búza- és a kukoricatermelésben, az almatermelésben a KGST és az Egyesült Gazdasági Közösség országaival összehasonlítva kedvező a helyzetünk. Ezekben az ágazatokban a termelés hatékonysága is eléri az élenjáró nemzetközi színvonalat. Az eredmények mellett jelentős lemaradás tapasztalható tömegtakarmány-termelésben, a rét- és legelőgazdálkodásban, a gyümölcs- és zöldségtermelés szerkezetében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja 15 év alatt több mint ötszörösére emelkedett. 1977-ben csaknem egymilliárd dollár volt az ágazati export értéke. Sajnos, a mezőgazdasági termelés importigénye is növekedett. A dollárkitermelés hatékonysága továbbra is kedvezőnek mondható. A mezőgazdasági bizottság indokoltnak tartja, hogy azokat a népgazdasági érdekeket szolgáló termelési folyamatokat, amelyek nemcsak az adott időszak igényeit és problémáit oldják meg, hanem a későbbi folyamatos termelés vitelét is szolgálják, a hitelkérelmek kielégítésénél az illetékes szervek vegyék figye-