Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1715 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken Í71tí lembe. A hitelkérés szorosan összefügg a mezőgazdaság és élelmiszeripar exportképességével is. A bővítéshez szükséges anyagi eszközök odaítélésénél a kormány vegye figyelembe, hogy ez a tevékenység a népgazdaság teljes export— import arányának javítását szolgálja. Az építési és közlekedési bizottság pozitívan értékelte mindkét minisztériumnál azt, hogy az 1977. évi tervet teljesítették, illetve egyes területeken túlteljesítették. Fokozódott a szakosodás mind az építőiparban, mind a szállításnál. Kismértékben korszerűsödött a szállítópark, úgy a személy-, mint a teherszállításnál. További feladatként határozta meg a bizottság a közlekedési tárcánál a koncentráció további növelésének szükségességét, az elmaradás behozatalát a vidéki városoknál, a zsúfoltság csökkentését a közlekedési eszközöknél, valamint az utaskiszolgálás színvonalának növelését. Az építési tárcánál rendkívül fontos a lakáskarbantartások központi helyen történő kiemelése, és az ehhez kapcsolódó járulékos beruházások gyors megoldása. Az építőipar eredményeinek elismerése mellett is utalni kell arra, hogy a befejezetlen beruházások állománya tovább növekszik, a határidők gyakran eltolódnak és a költségek is emelkednek. A bizottság egyetért azzal, hogy a lakásépítést és a tömegközlekedést — szociális és politikai fontosságát tekintve — továbbra is kiemelt kérdésként kezeli a kormány. A kulturális bizottság ülésén többek között megállapítást nyert, hogy az 1977. évben biztosított költségvetési keretek elegendőnek bizonyultak az intézmények zavartalan működéséhez. Ismételten leszögezték, hogy az oktatás és a közművelődés területén dolgozók bérrendezésének pozitív hatása volt. Már most tapasztalható a létszám stabilizálódása, a bérfeszültségek csökkenése. Lényeges kérdés, hogy 1977-ben ebben a szférában is javult a tanácsok és intézmények gazdálkodásának színvonala. Az ésszerű, takarékos gazdálkodás egyre jobban érvényesül a tanácsok munkájában. Komoly problémaként rögzítette a kulturális bizottság a kulturális és oktatási beruházásokkal kapcsolatos helyzetet. A jövőben elsősorban az alsó- és a középfokú oktatást, a továbbképzést szolgáló beruházásokat kell előtérbe helyezni. A bizottságok ülésein elhangzott fontosabb kérdéseket tártuk a tisztelt Országgyűlés elé. hangsúlyozva, hogy minden bizottsága a maga területén törekedett a helyzet reális megítélésére, s csak a legfontosabb problémák megoldására hívta fel a figyelmet. Ezek után a terv- és költségvetési bizottság ülésén elhangzott lényegesebb kérdéseket szeretném összefoglalni. Erőteljes utalás történt arra, hogy a gazdaság egyik alapkérdése, hogy hogyan használja ki meglevő eszközállományát. Ez többször is felmerült a vitában. Történtek erőfeszítések, kialakultak bizonyos mértékű súlypontok, de a műszakszám megszervezésében még nem haladtunk előre. Ennek viszont komoly következményei vannak. Az egyik: a gépek így csak hoszszabb idő után amortizálódnak, és ezért állandóan korszerűségi elmaradásban vagyunk. A másik beruházási megtakarítással függ össze. Mi sok esetben két gyárat építünk egy helyett, de a meglevők kapacitását sem tudjuK kellően kihasználni a műszakszám stagnálása miatt. A tervezésnél 2—2,5 műszak lehetőségét veszszük figyelembe, de mire a beruházás elkészül, csak másfél vagy egy műszakban dolgozunk. Ezért a beruházás által elérendő eredmény mennyisége csökken. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az infrastruktúra egyik speciális területe, a közlekedés. Nem mindegy, hogy egy vagy két műszakból kell az embereket szállítani. Ha így marad a helyzet, az országnak több közlekedési eszközt }tell üzemben tartania, de ugyanakkor ezek időbeni kihasználtsága mérsékelt. Félő, hogy ha a meglevő eszközök kihasználásában központi intézkedések révén nem tudunk előbbre lépni, akkor a korszerűség tekintetében is nehezen jutunk előre. Régi probléma, de ismételten megemlítjük, hogy a vállalatokat még mindig arra ösztökéljük, hogy minél több anyagot használjanak fel. Az anyag után számítják a maguk bérhányadát és a nyereséghányadot. Tehát minél több az anyagfelhasználás, annál nagyobb lesz a nyereség. Indokoltnak tartjuk, hogy olyan elszámolási rendszerre térjünk át, amely a hozzáadott értéket méri. Számtalan esetben tapasztaljuk és a bizottság egyik tagja ebben a vonatkozásban konkrét példából indult ki, hogy a jelentős gazdasági eredményeket elérő vagy gyengébben működő üzemeket rendbehozó vezetők jövedelme egyenlő vagy éppen alacsonyabb azokénál, akik a rájuk bízott feladatokkal nem tudnak megbirkózni. Feszültségek alakulnak ki ilyen vonatkozásban az üzemeken belül is, hiszen azoknak a kvalifikáció nélküli dolgozóknak — akik az úgynevezett hiányszakmákban dolgoznak — fizetését viszonylag magasan kell megállapítani és így azok könnyen megközelítik vagy meghaladják a nagy felelősséggel dolgozó vezetők fizetését. A beruházásokra visszatérve és e témát befejezve a terv- és költségvetési bizottság támogatja Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtársat, aki az V. ötéves terv beruházásainak felülvizsgálatát javasolja. Ma már látható ugyanis, hogy a beruházások egy részét az V. ötéves tervben nem tudjuk megvalósítani. Ha figyelembe vesszük, hogy a beruházások ügyével az utolsó öt-nyolc esztendőben sem tudtunk megbirkózni, akkor komolyan kell venni azt, hogy a jövőben szigorúbb és szigorító intézkedések nélkül nem lesz rend. összefoglalva, az 1977. évi költségvetés végrehajtásával és a jövő feladataival foglalkozó elismerő és bíráló megjegyzéseket, lényegesnek tartjuk, hogy a következő években is az exportorientált gazdasági fejlesztést kell fenntartani. Ennek érdekében olyan lépéseket kell tenni, hogy a jövőben a belföldi felhasználás növekedési üteme mérsékeltebb legyen. Külön intézkedések szükségesek az importtakarékosság érdekében is. A jelenlegi belső és külső hely-