Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-24
1705 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1706 ezek a vállalatok, termelőszövetkezeteik, állami gazdaságok jellemzik a mi átlagos színvonalunkat, de azt igen, hogy példamutató következetességgel és bátorsággal törekszenek arra, hogy jobbat és újat hozzanak létre, és ezzel járuljanak hozzá alapvető népgazdasági feladataink megoldásához. A termelési szerkezet korszerűsítéséről szólva azt is szeretném mondani, hogy felfogásom szerint ez nem olyan feladat, amit egyetlen forradalmi lendülettel megoldhatunk. De igenis olyan feladat, amit csak bátor, mondhatni forradalmi szemléletű megközelítéssel tudunk megoldani. A kapkodó sietség nem vezet célhoz. Az elodázó lassúság pedig megbocsáthatatlan. Az előrehaladáshoz megalapozott, tudományos igényű, jól átgondolt, napról napra ellenőrizhető műszaki, gazdasági koncepciókra, az eddiginél bátrabb szelekcióra van szükség. Arra van szükség, hogy tényleg kihasználjuk a nemzetközi munkamegosztás, a szocialista integráció lehetőségeit, és ez úton is elősegítsük, úgy anyagi és szellemi erőinket azokra a területekre összpontosítsuk, ahol a leggyosabban, a legnagyobb eredményt tudjuk elérni a népgazdaság általános hatékonysága és a termelés korszerűsítése érdekében. Ebben mindenekelőtt a vezetésnek van kiemelkedő szerepe, ezért nagyon egyetértek azokkal a fölszólaló elvtársakkal, akik rámutattak a vezetés felelősségére és ennek fontosságára. Valóban arra van szükség, hogy bátrabban adjunk teret a tehetségek kibontakozásának. A vezetőkről szólva még egy megjegyzést szeretnék tenni, kapcsolódva ugyancsak ahhoz, ami a vitában, azt hiszem Tollár elvtárs részéről hangzott el. Én magam is teljesen indokoltnak tartom, hogy nagyobb rangot kell adni azoknak a vezetőknek, akik humánusak az emberi ügyekben, de kemények, amikor a munkáról, a rendről, a követelményekről van szó. Ezért még egyszer mondom: magam is teljesen indokoltnak tartom a vezetők felelősségének hangsúlyos kiemelését. Külön örülök, hogy a vitában hangot kapott az emberi tényezők, az emberi értékek, a műveltség, a szaktudás gyarapításának fontossága, Gyakran hivatkozunk rá, hogy a természet bennünket nem kényeztetett el, nincs túl sok természeti kincsünk — bár szerencsére azért abból is van valamennyi —, viszont sokat pótolhatunk a tudással, a hozzáértéssel, és azt hiszem, nem szerénytelenség, ha azt mondjuk: van tehetséges munkásosztályunk, tehetséges parasztságunk, tehetséges értelmiségünk. Olyan erő ez, amivel nagyon sokat pótolhatunk abból, ami a természet mostohasága miatt hiányzik. Ezért elemi érdekünk, hogy pártunk politikájának szellemében további teret adjunk az alkotóerők kibontakozásának, hogy még több tudással vértezzük fel az életbe induló fiatalokat és természetesen az idősebb generációt is; fejlesszük a szocialista tudatot, a szocialista demokráciát, erősítsük társadalmunkban azt a felfogást, ami mind általánosabb, hogy nálunk az egyén boldogulásának egyetlen alapja csak a közösen végzett jó munka lehet. Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés mostani ülésszaka és majd a képviselő elvtársak ezt követő személyes munkája hathatós segítséget fog adni ahhoz, hogy mindezeket a feladatokat közös erővel, sikeresen meg is oldhassuk. Végezetül még egyszer kérem, nézzék el az elvtársak, hogy külön-külön nem válaszoltam az egyes felszólalásokra, viszont megígérhetem, hogy a vitában elhangzott javaslatokat gondosan tanulmányozni fogjuk, és úgy, ahogyan ez gyakorlatunkban szokásos, minden képviselő elvtárs által tett javaslatra vissza fogunk térni. A kormány nevében még egyszer megköszönöm az ismételten megnyilvánuló bizalmat, a kilátásba helyezett támogatást, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót és a vitára adott választ fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Senki.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. FALUVÉGI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács beszámolója alapján a képviselő elvtársak részletesen megismerték és megvitatták az elmúlt két és fél év társadalmi, gazdasági fejlődését, népgazdaságunk állapotát, életkörülményeink alakulását, mindezekkel kapcsolatos eredményeinket és gondjainlkat. A benyújtott törvényjavaslat is erről ad számot egy szűkebb keretben, az államháztartás 1977-es esztendejéről szólva. Igyekszik eleget tenni a pénzügyi szakszerűség és a tételes elszámolás sokszor nagyon nehéz követelményeinek. A közreadott indokoláshoz most csak néhány kiegészítő megjegyzést fűzök olyan felfogásban, ahogyan Lázár elvtárs a lefolytatott vitát és soros feladatainkat az imént minősítette. Először a népgazdasági jövedelemelosztásról szólok, a költségvetés helyzetével összefüggésben. A népgazdaságban keletkezett összes pénzjövedelem 1977-ben a termelés és a forgalom felgyorsult növekedésével összhangban több mint 9 százalékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számunkra kedvezőtlenek voltak. Ezzel