Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1687 Az Országgyűlés 24. ülése, a tanácstagokat és a képviselőket is, mondván, hogy nem állnak ki eléggé választóik javaslatai mellett. A kritikai megjegyzésnek számtalan oka le­het. Előfordulhat, mint ahogyan elő is fordul a vezetői mulasztás, a javaslatok felületes keze­lése, az ígéretek be nem váltása. Az esetek többségében azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy a középtávú tervek behatárolják a tanácsok fejlesztési és költségvetési lehetősé­geit, így mind nehezebb a tervidőszakban fel­merülő új igények kielégítése. Különösen áll ez a mostani helyzetre, hiszen a beruházási szint megkötöttsége miatt a tervben nem szereplő fejlesztésre szinte alig van lehetőség. De a mai­nál lényegesen jobb gazdasági körülmények kö­zött sem számíthatunk arra, hogy az igények és a lehetőségek teljesen összhangba kerüljenek. A helyenként tapasztalható elégedetlenség, türel­metlenség azonban szerintem csökkenthető, ha a tanácsi tervezésbe, már a középtávú tervek elkészítésébe jobban bevonjuk a lakosságot, ha erősítjük a tervezés demokratizmusát. A lakos­ság javaslatait így kapcsolni lehet a tervekhez. Ez természetesen csak akkor valósítható meg, ha a tervezésre több idő áll rendelkezésre, az előkészületek alaposabbak lesznek. Ezért csak üdvözölni lehet, hogy a kormány már most dol­gozik a VI. ötéves terv elgondolásain. Abból ki­indulva tehát, hogy a tanácsi tervezés és vég­rehajtás igen érzékenyen érinti az adott lakos­ság életét, gondoskodni kell a megalapozott ter­vezésen túl a megvalósítás közben felmerülő problémák elhárításáról. Nagyon fontosnak tar­tom például, hogy a tervidőszakban bekövet­kezett áremelések következményeit pénzügyi­leg kellő időben rendezzék. Megfontolásra aján­lom, mert politikailag is nagyon fontosnak tar­tom annak megvizsgálását, hogy nem volna-e mód a mainál nagyobb tartalékok képzésére. Ezeket az összegeket ugyanis az ötéves tervben nem szereplő, rendszerint kevés költségbe kerü­lő, de az adott közösség számára halaszthatatlan feladatok megvalósítására lehetne fordítani. Kü­lönösen a kisebb települések, társközségek szá­mára lenne ez igen lényeges. Ezek a tartalékok jól kamatoznának, mert alapul szolgálhatnának a lakossági hozzájárulásnak, a társadalmi munka fokozottabb igénybevételének, célszerűbb fel­használ ásának. Hogy a társadalmi aktivitás ne csökkenjen, ellenkezőleg, növekedjék, a jövőben nagyon fon­tosnak tartom azt is, hogy a lakosságnak adott tájékoztatók jobban hangsúlyozzák a tervek betartásának szükségességét, azt, hogy a terv­időszakban mindenekelőtt a tervben szereplő feladatok végrehajtására kell az erőket összpon­tosítani, mindenkor szem előtt tartva, hogy az újabb igényeket csak ezután lehet kielégíteni. Ez nem gátolja meg a lakosságot demokratikus jogainak gyakorlásában, viszont elejét veszi a megalapozatlan, nem a legfontosabb tennivalók megoldására irányuló törekvéseknek. Tisztelt Országgyűlés ! Választókerületem, Kaposvár, több városunkhoz hasonlóan gyor­san fejlődő lakossága számára egyre jobb élet­körülményeket biztosító város. Lakosainak szá­ma évente körülbelül egy közepes nagyságú du­2978. július 7-én, pénteken 1688 nántúli falu lélekszámával gyarapodik. Ez az örvendetes fejlődés azonban természetesen nem mentes a gondoktól. Közülük csupán egyre le­gyen szabad utalnom. Mint a legtöbb városnak, Kaposvárnak is feszítő gondja a lakáshiány. Ebből kiindulva a város vezető szervei kiemelt feladatként kezelik a lakásépítést. Bizonyára ezzel is magyarázható, hogy az előző ötéves tervnél lényegesen nagyobb lakásépítési prog­ram végrehajtása minden eddiginél ütemeseb­ben halad és megvan a kapacitás a terv hiány­talan teljesítéséhez. A lakások kétharmada la­kótelepeken épül. Ennek kedvezőtlen velejáró­ja viszont, hogy a közmüvesítési, területrende­zési kiadások, de különösen a fűtőművek több­letköltségei jóval meghaladják a tervezett és rendelkezésre álló összegeket. Részben ebből fa­kad és nagy gondot okoz az is, hogy a VI. öt­éves tervi lakásépítés előkészítése, amely új la­kótelep kialakítását is igényli, pénzügyileg csak részben van megoldva. Anyagiak hiányában pe­dig a következő tervidőszakra való zökkenő­mentes átmenet nem biztosítható. Befejezésül szeretnék még egy javaslatot tenni. Az autók számának növekedésével mind nagyobb igényként merül fel a városokban a tanácsi kezelésű úthálózat korszerűsítése. Az e téren levő elmaradásunk közismert. Például Kaposváron a 170 kilométer hosszú úthálózat­ból 100 kilométer a kiépítetlen földút. Kérem Lázár elvtársat, vizsgáltassa meg, hogy a VI. ötéves tervben és az azt követő években hogyan lehetne a mainál ütemesebben korszerűsíteni a tanácsi úthálózatot. Természetesen nem műutak építésére gondolok, hanem a kisebb igénynek megfelelő, olcsóbb technológiájú és gyorsabb kivitelezést biztosító rendszerek alkalmazására. Tapasztalatom szerint az érdekelt lakosság szíve­sen adja ehhez a maga forintjait és társadalmi munkáját is. A kormány beszámolójával egyetértek és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Boza József képviselőtársunk. BOZA JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! 1975-ben a kormányprogram vitájában is részt vettem. Akkor hozzászólásomban többek között a mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehan­goltabb fejlesztésének szükségességét sürgettem és javasoltam, hogy Bács megye ebben a fej­lesztésben súlyának megfelelő helyet kapjon. Hozzászólásom elején mindjárt szeretném nyugtázni, hogy az elmúlt időszakban azt ta­pasztaltam, a kormány nagyon céltudatos erő­feszítéseket tett az e területen jelentkező fe­szültségek enyhítésére. Ami számomra még ennél is megnyugta­tóbb és amit egyébként a napirend kapcsán el­hangzott expozé is bizonyít, a kormány nagyon jól látja, hogy mi ezen a területen a teendő, és az ország erejének megfelelő programja van a feladat megoldására. Mindezt nagyon lényeges­nek tartom, még akkor is, ha tudom, hogy a megvalósulás nem problémamentes. Jóleső érzéssel látom és hallom, hogy épül a bajai, a szekszárdi, a kaposvári húskombinát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom