Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1677 Az Országgyűlés 24. ülése, (Szünet: 11.32—11.52-ig. — Elnök: RAFF

AI SAROLTA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter elvtársat illeti a szó. DR. ABRAHAM KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Lázár elvtárs beszámolójában, a hozzászólók pedig több esetben érintették az építést. Az építés fogalma nagyon sokféleképpen értelmezhető. A magyar nyelvben is egy nagyon érdekes kapcsolat található a szocializmus építése és az építési szó összefüggése között. Azt hiszem, ez nem véletlen, mert az építés az ember születésétől haláláig összefüggésben van. Gondoljunk a szülészeti szobákra, bölcsődékre, óvodákra, iskolákra, egyetemekre, lakásokra, munkahelyekre, mozikra, színházakra, sportlétesítményekre, a körülöttünk kialakított térhatásokra és akkor azt érzi az ember, hogy ez nem egy nyelvi összefüggés, hanem egy mély társadalmi törvényszerűség. Ebbő,l adódik talán az — amire felhívnám a figyelmet —, hogy egy rendkívüli építési korszakban élünk, és ennek alátámasztásaként csak egyetlen, már említett adatot szeretnék érzékeltetni. A 15 éves lakásépítési tervben egymillión túl készült el olyan lakás, amely az emberek számára korszerű feltételt biztosít, és ez a lakásszám azt jelenti, mintha Pécs lakásállományának a hússzorosát megépítettük volna, vagy Budapest lakásállományának a másfélszeresét. Lehetne talán érzékeltetni azt is — és ezt alá szeretném húzni —, hogy az építésügy a népgazdaság számára egy hasznos terület, a nemzeti jövedelem 11—12 százalékát termeli évente, hét és fél százalékos létszám és másfél százalékos eszközállomány igénybevétellel. Ügy gondolom, hogy ha az ötödik ötéves tervi eredményeket nézzük, azok is jelzik a nagyságrendet: Az első két évben a 260 milliárdos építés-szerelési munka és a 20 befejezett nagy beruházás. De mondhatom az 1978. évi feladatot is: 150 milliárdos nagyságrendű, 41 nagy beruházáson dolgozunk. Itt szeretném megragadni az alkalmat és kifejteni: sajnos olyan helyzetben vagyunk, hogy az igényeket sorolnunk kell, és ez politikai, társadalmi kérdés is, amelyhez segítséget kérünk. A sorolás — nyilvánvalóan — a népgazdaság érdekeivel összefüggésben, elsősorban a termékszerkezet változásával összefüggő beruházásokra kell, hogy vonatkozzon. Kell, hogy vonatkozzon az infrastruktúra fejlesztésére, a lakás, a kommunális, a kulturális, oktatási létesítményekre és egyetértve Szépvölgyi elvtárssal: kiemelten a budapesti fejlesztésekre is. Tisztelt Országgyűlés! A Lázár elvtárs által megjelölt feladatok közül bennünket érintően öt pontban szeretném érzékeltetni, hogy milyen intézkedésekre gondolunk, és ezekhez kérjem az Országgyűlés, és az Országgyűlésen keresztül a társadalom támogatását. Az egyik ilyen kérdés, hogy túlzottan beruházáscentrikus a gondolkodásmódunk. Mondhatnám azt is, hogy a beruházási igények megfogalmazásában szinte professzorok vagyunk. Ez érvényes ránk is, s ez nem is baj. De az a 978. július 7-én, pénteken 1678 helyes, hogy ha ezt a képességünket, ezt a tudásunkat azonos szintre emeljük, hogy az igények feltételeit is ismerjük és tudjuk, hogy fennállnak. Ha az igények feltételei megvannak és elfogadták, akkor a megvalósítást is hatékonyan ilyen színvonalon kísérjük figyelemmel, és a megvalósítás után az üzembe helyezést, az igénybevételt is így fogadjuk. Azt hiszem, hogy ez a kérdés azzal oldható fel, hogy nekünk azt az irányzatot kell képviselni, ami több hozzászólásban elhangzott. Nemcsak építeni kell! Öriási állóeszköz-állománya van az országnak. Az állóeszköz-állomány 70 százaléka épület és építmény. Ezt az épületet és építményt az átadás pillanatától védeni kell, ez egyébként építési kapacitásfelszabadítást is jelent, takarítani kell, felújítani kell, nagyon helyes a meglevőt szerkezetileg vagy technikailag korszerűsíteni, vagyis nagyon fontos kérdés és oda kell figyelnünk, hogy ma már úgy építsük a dolgainkat, hogy később a fenntartás, a korszerűsítés, és a felújítás feltételei egyszerűbbek legyenek, mert ennek a munkának a végzése nehezebb fajsúlyú. Meg kell teremtenünk már most a szervezeti feltételeket ehhez, de szeretném hozzátenni, hogy ez nem szervezetek ügye csak, hanem minden embernek az ügye, aki ezeket a létesítményeket használja, aki ebben él és dolgozik. A másik ilyen kérdés, amit kiemelnék, és úgy gondolom, hogy ebben nagy együttműködésre van szükség. Az építésügynek a függősége más ágazatoktól. Technikailag egy korszakváltásról van szó. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy a Lázár elvtárs által említett 6 százalékos létszámnövekedés nélküli fejlesztést, úgy 2 százalékos nagyságrendben géppel, technikával kell előidézni, 2 százalékos nagyságrendben építési rendszerben való munkálkodás- és gondolkozásmódban, és 2 százalékot e kettő függvényében a fegyelem, a szervezettebb, a folyamatos munka feltételével. Azt gondolom, hogy elég itt is egy számadatot jeleznem. 70—80 ezer anyagtermék és berendezésféleség az, amivel az építőipar dolgozik. Szabad legyen elmondanom egy ilyen történelmi emléket az építésügy területéről. Űgy mondják, hogy negyed évszázaddal ezelőtt egy miniszter a Minisztertanács ülésére egy nagy táskával ment. Napirenden volt az építésügy, és számított arra, mint mindig, hogy ő aztán bőyen kap azért, hogy késésben vannak és minőségi problémák vannak. És mikor ez bekövetkezett, akkor kinyitotta a táskát és elővette azokat az anyagokat, szerelvényeket, feltételeket, amelyekkel neki dolgozni kellett és kérte a támogatást, hogy ez változzon meg, és ami hiányzik a táskából, azt meg teremtsék meg a kapcsolódó szervek. Én azt hiszem, hogy ma egy vasúti szerelvénnyel vagy akár egy hajóval is lehetne ideérkezni egy komplikáltabb ipari üzem esetében. Azt akartam ezzel kihangsúlyozni, hogy nagy köszönettel vesszük és nagyon fontos kérdésnek tartjuk azt, hogy a modern magyar ipar az anyagiparon kívül a gépipar, a könnyűipar, az alumíniumipar, a vegyipar, a kohászat úgy áll hozzá ehhez a kérdéshez, amilyen színvonalon ezt a kielégítettséget, ezt a folyamatot szolgálni kell. Alá szeretném húzni a szállítás és egyéb szolgáltatások súlyosságát