Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1675 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1676 segítheti egy szakosított szőlőbor agráripari egyesülés feltételeinek fokozott megteremtését. Eddig a közös és háztáji gazdaságokban közel ezer hektáron történt meg a telepítés, örvendetesen föllendült a közös mellett a korszerű háztáji telepítés is. Az eredmények mellett azonban vannak gondjaink is, amelyek a további fejlesztés gátjává válhatnak. Az V. ötéves terv időszakában figyelembe véve az exportnövelésre tett központi intézkedéseket, kétezer hektáros szőlőtelepítésen belül mintegy ezer hektáron szeretnénk megvalósítani a bikavér-programot. Ez annyit jelent, hogy ezer hektáron vörösbort adó szőlőfajtákat tervezünk telepíteni. Ehhez megfelelő szaporítóanyagra van szükség. Ezt ma teljes egészében nem látjuk biztosítottnak, mert eddig is az oltványhiány mintegy 30 százalékkal késleltette a telepítéseket. Tudom, hogy az oltványtermelés üzemi feladat, ezért tájékoztatom az elvtársakat, hogy a gyöngyösi járás két oltványtermelő szövetkezete, az abasári és a nagyrédei igen nagy erőfeszítéseket tesz az oltványtermelés fokozására, a minőség javítására. Emellett a korábban oltványtermesztéssel foglalkozó szövetkezetek is ismételten megindították az oltványtermelést. Mégis arra kérem a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtársat, hogy a minisztérium ösztönözze, segítse az üzemeket, hogy a szaporítóanyag-termesztés összhangba kerüljön a telepítési célkitűzésekkel. A tagság kiöregedése miatt az oltványtermelés csökkenő tendenciájú, ezért gyorsabb ütemű gépesítés bevezetése indokolt. Az oltványtermelés bérproblémáit is helyes lenne a zöldségágazathoz hasonlóan rendezni, mivel az oltványeredés után történik a termelőszövetkezetekben a bérezés. A szőlőtermesztés fejlesztésével összefüggő gond még az is, hogy ugyan úgy, mint a mezőgazdaság egyéb területein, a kézi munkaerő csökken. A kézi munkaerő-csökkenés és a termelésbiztonság feltételeinek megteremtése indokolja, hogy az oltványtermelés mellett technológiai változásokkal összhangban a szőlőmetszés és a szüret gépesítésében is gyorsabb ütemben lépjünk előre. Jelenleg az üzemek arra vannak kényszerülve, hogy a rendelkezésre álló, elsősorban női munkaerővel egész télen át végezzék a metszést, sokszor mínusz 10 fokos vagy ennél is nagyobb hidegben. Ezek sok esetben tartós betegséget okoznak a termelőszövetkezet dolgozóinak. Ügy gondolom, hogy ennek megszüntetése nemcsak gazdasági, hanem nagyon fontos szociális feladat. Az örvendetesen javuló termésátlagok egyre nagyobb munkaerőigényt is jelentenek a szőlőbetakarításnál. Ehhez eddig is jelentős társadalmi segítséget kaptunk és meggyőződésem, hogy a jövőben is kapunk. Ennek ellenére indokoltnak tartjuk a szüret gépesítésének gyorsabb ütemű megvalósítását. Ezzel tovább növelhetnénk az optimális időben történő szüret feltételeit és a termés biztonságos betakarítását. Tisztelt Országgyűlés! A másik gond megyénkben, amely fékezőleg hat a Központi Bizottság határozatának megvalósításában, a Tisza menti térségben gazdálkodó gazdaságokban kialakult súlyos belvízhelyzet. A megyei pártbizottságunk, állami vezetésünk megvizsgálta a kialakult helyzetet, és a megyei erőforrásokat meghaladó kérdésekben az illetékes miniszter elvtárs segítségét kérte. Mivel a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elvtárs a felterjesztésre gyorsan reagált, amit külön is szeretnénk megköszönni Romany Pál miniszter elvtársnak, ezért eltekintek a probléma részletesebb ismertetésétől, csak a legfontosabbakról adnék tájékoztatást. Mivel a minisztérium segítőkészségét megismertem, röviden egy-két gondolatban tennék említést a szövetkezetek gazdasági helyzetéről, mely a térségben 1974-től kezdve kialakult. Ennek lényege, hogy a szövetkezetek gazdasági helyzete fokozatosan, az utóbbi években gyorsuló ütemben romlik. Az elmúlt két év rendkívül csapadékos időjárása, a tartós belvizek jelentős károkat okoztak az őszi vetésekben, akadályozzák a talajművelést. A 21 ezer hektár szántóterület 50 százalékát károsította a belvíz. A vetésszerkezetben a legnagyobb arányt képviselő búzát és kukoricát évente jelentős károk érik. Például 1977. évben a növénytermesztésből származó árbevétel 33 millió forinttal volt kevesebb az előző évinél. Jelentősen növekedtek a vízkárral öszszefüggő költségek. A növénytermesztésben bekövetkezett eredményromlás rontja az állattenyésztés jövedelmezőségét is. A pénzgazdálkodást súlyos gondok jellemzik. Egyre növekszik a bankhitelek igénybevétele és az ezzel együtt járó bankköltségek emelkedése. Az elmúlt évben mintegy 34 millió forint összegű pénzügyi hiány keletkezett, melyet szanálási eljárással kellett rendezni. A szanálással összefüggésben saját pénzügyi alapok is kimerültek. Megjegyezni kívánom, hogy az érintett gazdaságok a nem belvizes területeken a megyei átlagnak megfelelő eredményeket érik el, sőt esetenként ezeket meg is haladják, de a kiesett területek termését képtelenek pótolni. Az itt dolgozó emberek szorgalmasak, becsületesek, a gyengébb eredmények kialakulásában nem vétkesek. A szövetkezeti gazdaságok, a termelőszövetkezetben dolgozók, helyi erőfeszítések, intézkedések mellett segítséget kérnek gondjaik megoldásában. Ezért ezúton is kérem a kormányt, a mezőgazdasági és az élelmezésügyi miniszter elvtársat, hogy a probléma megoldásához a népgazdasági lehetőségeket figyelembe véve még az V. ötéves terv időszakában nyújtsanak segítséget. Befejezésül: jelentem az Országgyűlésnek, hogy az 1978. évi várható eredmények biztatóak Heves megyében, annak ellenére, hogy az időjárás ebben az évben sem kényeztetett el bennünket. Ennek ellenére megvan a reális alapja annak, hogy az ötödik ötéves terv> célkitűzései megyénkben megvalósuljanak. A mezőgazdasági üzemeink felkészültek a kedvezőnek ígérkező kalászosok betakarítására. A kormány beszámolótját elfogadom a Heves megyei csoport nevében, és tisztelettel az Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem.