Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1673 Az Országgyűlés 24. ülése, tönző a közgazdasági szabályozás. Évek óta napirenden szerepel például, hogy fejleszteni kell az érdekeltségi rendszert, de úgy látom, és úgy érzem, hogy a kellő lépés még nem történt meg. Azt azonban el szeretném mondani, hogy figyelemre méltónak tartom, hogy felgyorsult az ezzel kapcsolatos tennivalók és elképzelések konkrét kimunkálása. A hitellel és támogatással megvalósított beruházások eredményességét nagyban segítené, ha határozottabb lenne e kérdésben is a számonkérés. Ezt kívánja meg egyébként a népgazdasági érdek és a központi akarat érvényesítése is. A beruházási rendszer és a szabályozás továbbfejlesztésében nagy figyelmet kell szentelni arra, hogy tökéletesedjék a fejlesztési források képzési és támogatási rendszere is. A nagyberuházásokon túlmenően szükséges, hogy a vállalatok meghatározott ágazati koncepiókra támaszkodva olyan beruházások megvalósítását helyezzék előtérbe, amelyek a termékszerkezet korszerűsítését legjobban szolgálják. Kedves Elvtársak! Meggyőződésem, hogy a kormányzat jól ismeri, érzékeli a megoldásra váró feladatokat és segíti a megoldásukat. A Minisztertanács elnökének beszámolójával, a kiadott irányelvekkel egyetértek, ezeket elfogadom és a magam területén ezért minden erőmmel dolgozom. (Taps.) ELNÖK: Szabó Imre képviselőtársunk felszólalása következik. SZABÓ IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Felszólalásomban kapcsolódni kívánok a népgazdaság 1977. évi és 1978. első félévi fejlődéséről kiadott tájékoztatónak a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó részéhez. Heves megye mezőgazdasága az V. ötéves terv első két évében szerény mértékben, évi 3—4 százalékkal növekedett. Megyénkre is jellemző, hogy kisebb területen, kevesebb élőmunka-felhasználással növeltük a termelést. A megye sajátosságainak megfelelően az átlagnál nagyobb területet képviselő szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrák átlagtermésében értünk el kimagasló eredményeket. A szőlő átlagtermése a jelentős és többszöri jégverés ellenére meghaladta hektáronként a 80 mázsát, a nagyüzemekben a 100 mázsát. Jelentősen növeltük a zöldségkultúrák, mint a paradicsom, a paprika, a dinnye vetésterületét és termésátlagát. Megyénkben is jól segítette a tejtermelést a tejprémium bevezetése, nem fejlődött viszont kielégítően a kenyér- és a takarmánygabona termelése. Ez összefügg a gyenge termőhelyi adottságokkal, a nagyarányú belvizes területekkel, de közrejátszanak a vezetésben mutatkozó fogyatékosságok is. Az 1977. évben a mezőgazdasági termelést az országos átlagnál szerényebben, hat százalékkal tudtuk növelni. Ehhez az elmondottakon kívül az is hozzájárult, hogy az elemi károk mértéke, a jégverés, a belvíz meghaladta a fél milliárd forintot. A megye élelmiszeripara a legnagyobb hagyományokra visszatekintő, dinamikusan fejlődő ágazat. Az elmúlt két évben csaknem 20 1978. július 7-én, pénteken 1674 százalékkal növekedett a termelése. Az élelmiszeripari üzemek egy része a nyersanyagbázis — zöldség, konzerv, bor, cukor, dohány — másrésze a fogyasztói igények alapján jött létre, többek között a hús-, kenyér- és tejüzemek. A nagyüzemi szőlőfeldolgozás és a borászati technológia fejlődésével jelentős minőségi javulás következett be a két történelmi borvidék boraiban, ez növelte az export árualapot. A cukor-, a hús-, a konzervipari kapacitás, a gabonatárolás fejlődése ellenére azonban még ma sincs összhangban a mezőgazdasági termelés növekedésével. Heves megye dolgozó parasztsága és ipari munkássága egyaránt igen kedvezően fogadta a Központi Bizottság ez évi márciusi határozatát, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésének feladataival foglalkozott. Egyetért. a határozatban megjelölt feladatokkal, és tettekkel kívánja megvalósulásukat elősegíteni. Különösen kedvezőek számunkra a megye sajátosságainak megfelelő szőlő- és gyümölcstelepítések továbbfejlesztésére, valamint a talaj termőképességének fokozására, a talajerőgazdálkodás, az öntözés, a belvízrendezés növelésére és az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó határozatok. A határozat minden téren új lehetőségeket, perspektívákat ad a vezetőknek és a kétkezi munkásoknak egyaránt. A végrehajtás új szemléletet, tudatosabb és határozottabb munkát kíván mindannyiunk részéről, akik a mezőgazdaságban, a forgalmazásban és a feldolgozásban dolgozunk. Évekkel ezelőtt ezen a helyen már szóltam Heves megye szőlőtermesztésének helyzetéről, fejlesztési gondjairól. A megyében hétezer hektár olyan nagyüzemi szőlőültetvény van, amely alkalmas a korszerű technológia, technika befogadására. Az elmúlt évben annak ellenére, hogy jelentős jégkár érte a megye szőlőterületét, mégis igen figyelemre méltó, 80 mázsát meghaladó termésátlagot takarítottak be szőlőtermesztő üzemeink. A tapasztalatok azt igazolják, hogy azok a szőlőültetvények, amelyeket az elmúlt 15 évben telepítettünk — és valamennyi üzemi szőlő ilyen — alkalmasak arra, hogy száz mázsa feletti termést adjon megfelelő termelési feltételek mellett. Ez az eredmény hosszú, kitartó, előrelátó, tudatos munka eredménye, amelyben tükröződik a mezőgazdasági üzemek, a boripar, az irányítószervek összefogása, közös munkája. Terméseredményeink a következő évek fejlesztésére vonatkozóan is biztatóak. A jó eredmények kedvezőbb saját alapokat biztosítanak ahhoz, hogy a jelentős állami támogatással együtt meg tudjuk valósítani kétezer hektár szőlőtelepítési célkitűzéseinket. Terveink megvalósításának az egyik legfőbb biztosítéka az egységes álláspont a fejlesztés irányára vonatkozóan, az erő koncentrálása és az évek óta kialakult korrekt partneri viszony, ami a mezőgazdasági üzemek és a boripar között fönnáll. Ez ahhoz az eredményhez vezetett, hogy ma már a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a boripar kölcsönös érdekeltség alapján közös fejlesztéseket végez. Ez