Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1665 Az Országgyűlés 24. ülése, jelenlegi szakaszában különösen nagy jelentősége van a kormány irányító, szervező, koordináló és ellenőrző tevékenységének. Egyetértek a beszámolóval, amely minden főbb területre kiterjedően reális és átgondolt elemzést adott az elért eredményekről, nem tagadva el a gondokat, fogyatékosságokat sem és rámutatott a tennivalókra is. A budapesti tapasztalatok igazolják, hogy a kormány figyelmét mindenkor a legfontosabb kérdésekre irányítva rugalmas, kezdeményező tevékenységével és határozataival hatékonyan szolgálta a XI. kongresszus határozatainak és az ötödik ötéves terv feladatainak megvalósítását. Politikája és döntései természetesen a fővárosra is vonatkoznak. De a kormány a fővárosnak az ország életében betöltött szerepét szem előtt tartva rendszeresen, segítőkészen foglalkozott olyan témákkal is, amelyek közvetlenül csak a fővárost érintették. Tisztelt Országgyűlés! Lázár elvtárs szólt arról, hogy a népgazdaság fejlődésének egyik kulcskérdése a termelés hatékonyságának növelése, a termelési és termékszerkezet korszerűsítése. Ez a követelmény az ország ipari termelésének egyharmadát, a gépipari exportnak 55 százalékát előállító és 300 ezer főt Budapesten kívüli gyáregységekben foglalkoztató budapesti iparra márcsak a nagyságrendek miatt is fokozottan érvényes. A népgazdaság alapvető érdeke, hogy a Budapesten koncentrálódott hatalmas erő, a számottevő anyagi és szellemi erőforrások a jövőben még tervszerűbben és hatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Az elmúlt években a budapesti ipar termelése évenként átlagosan 3 százalékkal emelkedett, miközben az iparban foglalkoztatottak létszáma 3—4 százalékkal csökkent. A termelékenység növekedése tehát évente 6—7 százalék volt. Ezek az eredmények az egyre csökkenő munkáslétszám és a technikai fejlesztésre rendelkezésre álló eszközök szűkösségének körülményei között születtek. Vitathatatlan, hogy a budapesti üzemek jelentős része az elmúlt tíztizenöt esztendőben fejlesztési eszközeik nagyobb részét vidéki telephelvek létesítésére és fejlesztésére fordították. Ezért a szükségesnél kevesebb jutott a budapesti üzemek korszerűsítésére, ami viszonvlagos technikai elmaradottságra vezetett. Ez önmagában is kellően indokolia a budapesti ipar rekonstrukciója sürgősségét. A kormány az elmúlt két esztendőben fontos határozatokat hozott a budapesti ipar helyzetének, jövőjének rendezésére. Az országban először a fővárosra és agglomerációs övezetére hosszú távú iparfejlesztési koncepció készült, amelvnek végrehaitása már elkezdődött. Kormánvzati döntések tették lehetővé, hogv olvnn nagv vállalatok, mint oéldául a GanzMÂVAO. « Ma^var Haió- és Darugvár, a volt Vörös Csillag Traktorgyár, valamint a Haitómfí- és Felvonógvár úi termelési nrofilia. korszerű termékszerkezete kialakulhatott. hoss7ű idősíkra biztosítva ezzel a nagv vállalatok 7PvrWqlan működését. A fővárosi ipari üzemek felkészültségét és aktivitását lói érzékelteti, hogy a 45 milliárd forint exportfejlesztési hi1978. július 7-én, pénteken 1666 télből 31 milliárdot budapesti székhelyű vállatok vették igénybe, ebből 17 milliárd forintot budapesti felhasználásra. Az elmúlt két esztendőben ebből megvalósult beruházások többségükben megfelelnek a céloknak. A budapesti iparban az alapvetően eredményes tevékenység mellett jelentősek a megoldásra váró feladatok is. Az egyik legfontosabb, hogy a budapesti ipar szerkezeti átalakítása a termelés és termékstruktúra korszerűsítése és a gazdasági hatékonyság növekedésének nem kielégítő üteme meggyorsuljon. Az iparfejlesztési koncepció alapján készült vállalati tervek jó része nem megfelelően alkalmazkodik a körülményekhez és az igényekhez, a reálisnál és lehetségesnél kisebb hatékonyság és termelékenységnövekedési ütemet irányoznak elő, nagy a tartalékolási törekvés. Élőmunka-megtakarítást alig terveznek, viszont a népgazdaság lehetőségeit meghaladó állami támogatást igényelnek. Ez a körülmény a vállalati tervek felülvizsgálatát, a lehetőségekhez és a szükségletekhez való igazítását, a vezetők szemléletének megváltoztatását, az irányítószervek részéről pedig a fejlesztési koncepciók megvalósításának fokozott segítését, figyelemmel kísérését igényli. Tisztelt Országgyűlés! A kormány és bizottságai a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1974. évi fővárosra vonatkozó határozata figyelembevételével rendszeresen összesen 17 alkalommal foglalkoztak Budapest helyzetével, fontos fejlesztési tennivalóival. A kormány a népgazdaság megnehezült gazdasági körülményei ellenére is biztosította a pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy a főváros negyedik ötéves tervidőszakban elkezdődött dinamikus fejlődése az ötödik ötéves terv időszakában tovább folytatódjék. Ennek köszönhető, hogy ebben az ötödik ötéves tervidőszakban ielentős nehézségekkel ugyan, de várhatóan több mint 90 ezer úi otthon épülhet Budapesten, hogy egyszerre három, a város élete szempontjából jelentős kiemelt egyedi nagyberuházás, a Metró észak—déli vonalának, a Szemétégető Műnek, valamint a budapesti nagy Sportcsarnoknak a megvalósításán dolgozhatunk és előkészíthetiük az Árpád-híd korszerűsítését. Hosszú idő után elkezdődhetett a naoiainkban is oly sok feszültséget okozó lemaradások oótlása, a lakóházak felúiításának gyorsítása, a közmű- és közlekedési hálózat korszerűsítése. az egészségügyi ellátás és az oktatás tárgvi foltételeinek iavítása. valamint a kerületek ellátási színvonala közötti ielentős különbségek csökkenése. Az elmúlt két és fél év alatt Budapest az ország egészéhez hasonlóan a korábbinál dinamikusabban feilődött. a város tovább szépült, sok úi létesítménnyel gazdagodott. A lakosság ellátása, a ma még kétségkívül meglevő s/ámos gonddal és feszültséggel egv"t* is valamennvi területen javult. Az összlak^sénítós ti'jUeliesíilt. és ennek eredményeként 110 ezer ptti^w költözhet úi lakásba, de kapacitásbiánv teWiloteTőkészítési hiánvosságok és a vállalati munka «vongeségei miatt a eélcsooortos lakásénítés * tervezettnél kevesebb. A kapcsolódó létesítmények építése — és e*ről Lázár elvtárs