Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

1441 Az Országgyűlés 21. ülése, 1978. március 23-án, csütörtökön 1442 Tudjuk, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazott ellátási felelősségből adódó feladatok nem könnyűek. Azt is tudjuk: ha a fogyasztók vásárlási szándékára azt válaszolja a kereskedelmi dolgozó, hogy „Sajnálom, de ez nincs!", akármilyen udvariasan is mondja ezt, a fogyasztó igénye ezáltal nem lesz kielégítve. A törvényjavaslatnak törvényerőre emelésével ezek a gondok — tudjuk — nem szűnnek meg automatikusan. A törvény végrehajtását csak folyamatában lehet biztosítani! Szükséges, hogy a termelő és a kereskedelmi ágazatok egymásra mutogatása helyett összefogás és egységes cselekvés nyilvánuljon meg a törvény végrehajtása során. Abból kiindulva, hogy mindenhol fogyasztók dolgoznak, így mindenkit közvetlenül érint ennek a törvénynek a végrehajtása. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági vitában több olyan javaslat és észrevétel is elhangzott, amelyek nem kerültek beépítésre a törvényjavaslat módosítása során. Javasoljuk azonban ezeknek figyelembevételét a végrehajtási rendelet kidolgozásánál és a törvény végrehajtása során. Szükségesnek tartjuk, hogy a törvény, a végrehajtási rendelet és a belkereskedelemre érvényes többi jogszabály egységes szerkezetben jelenjen meg. Ez ad lehetőséget arra, hogy a kereskedelemben dolgozókat megfelelő módon felkészítsék — azok megismerésén keresztül — a törvény végrehajtására. Bizottságaink kérik a Hazafias Népfrontot: ahogyan segítette és szervezte a törvénytervezet vitáját, ugyanúgy segítse elő a társadalom felkészítését a törvény megismerésére és annak végrehajtására. Hisszük, hogy a szükséges feltételek folyamatos biztosításával, a társadalom összefogásával megvalósítható a törvényjavaslat célja és akkor elégedett emberek lesznek a pult mindkét oldalán! Tisztelt Országgyűlés! Abban a meggyőződésben, hogy a törvény maradandó lesz, javasolja az Országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a benyújtott törvényjavaslat megvitatását, a módosító javaslatok figyelembevételével annak elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.14—12.33. — Elnök: PÉTER JÁNOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Bejelentem az Országgyűlésnek, hogy a belkereskedelemről szóló törvényjavaslathoz 15 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Most Novics János képviselőtársunk felszólalása következik. NOVICS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Ügy gondolom, helyénvaló szólni a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének tervszerű törvényalkotó munkájáról. E gyakorlat a Magyar Népköztársaság belső rendjének szilárdságát, nemzetközi tekintélyének növekedését, politikai stabilitását bizonyítja és a lakosság jó közérzetére utal. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával a lakosság minden rétegét és tagját érintő törvény születik. A törvényjavaslat előkészítése ennek megfelelően nagyon körültekintő volt, széles körű társadalmi vitával, a Hazafias Népfront szervezésében, és az ott felmerült hasznos, érdembeli javaslatokat a törvényjavaslat és az indokolás összeállítói figyelembe vették. Módomban volt áttekinteni a vitára bocsátott előzetes anyagot, valamint az országos és a megyei vita öszszefoglaló adatait, és ezek is a lakosság nagyarányú érdeklődését tükrözik. Látnivaló, hogy a törvényt előkészítők a társadalmi vitában elhangzott javaslatokat lelkiismeretesen figyelembe vették. Ilyen alapos előkészítő munka és a megalapozott miniszteri expozé után nem könynyű érdembeli javaslatokat megfogalmazni. A magam részéről úgy látom — és azt hiszem, mások is egyetértenek velem —, hogy a belkereskedelmi tevékenység jó irányban változik, nagy fejlődés tapasztalható ebben a közérdekű szektorban. Az elárusítóhelyek számának növelése, a korszerű kiszolgálási formák elterjesztése, a szakemberképzés, a technikai fejlődés, az áruellátás és választékbővítés a népgazdaságnak ugyan sok pénzébe került, de ennek megvan az eredménye. Itt megjegyezném, hogy esetenként a rendelkezésre álló anyagi eszközök szétosztásában talán nagyobb tervszerűségnek lenne helye, bár meglehet, hogy ez csak a megyéből látszik így, és másképpen látják ugyanezt a Belkereskedelmi Minisztériumból. Másrészről csak helyeselni tudom az áruválaszték bővítésére irányuló törekvéseket, akár import útján is, mert ezzel a fogyasztók igényeit egyre sokrétűbben tudják kielégíteni, és egyben a hazai ipart is különb fogyasztási cikkek gyártására, ésszerűbb gyártmánystruktúra kialakítására ösztönözhetjük. Az előrehaladásban, a kétségtelen fejlődésben, ami a lakosság szolid ellátására irányul, az élet olykor rendkívüli erőfeszítéseket is követel. Amint ismeretes, a turizmus és az idegenforgalom például rendkívül gyorsan, gyorsabban, mint gondoltuk, növekedett, és az így megnövekedett feladatokat a kereskedelem és a vendéglátóipar nem tudta megfelelő színvonalon kielégíteni. Ez közismert, és nem ártana többször megszívlelni azt a régi mondást: annyi vendéget hívj, amennyinek vacsorát tudsz adni. A miniszter elvtárs szólt a gyermekétkeztetésről is, és szavaival teljesen egyetértek. Valóban többet kellene törődni ezzel, és nagyobb figyelmet kellene fordítani a gyermek- és diákétkeztetésre, mivel nagyon sok helyen nem kielégítő annak a színvonala és a kulturáltság foka sem. Nagyon dicséretes, hogy a fővárosban, de vidéken is minden igényt kielégítő áruházak, szaküzletek, vendéglátó egységek, szállodák nyílnak, ami nagy öröm. és amit a külföldi látogatóknak is szívesen mutogatunk, a mennyiségi igények kielégítésével azonban itt is vannak problémák.