Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-20

tés céljával nincs ellentétben — a munkájával kapcsolatos egyéb jogok megilletik. (4) A javító-nevelő munka legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év; halmazati és összbüntetés esetében három év. 50. §. (1) A javító-nevelő munkát, illetőleg ennek hátralevő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni, ha az elítélt kivonja magát a büntetés végrehajtása alól, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsérti. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. (2) A javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetén két napi javító-nevelő munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet. A pénzbüntetés 51. §. (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és — az elkövető jövedelmi és személyi viszonyaihoz mérten — az egy napi tételnek megfelelő összeget. (2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke tíz, legnagyobb mértéke száznyolcvan napi tétel; halmazati büntetés esetében kétszázhetven napi tétel. Egy napi tétel összegét legalább ötven, és legfeljebb ezer forintban kell meghatározni. 52. §. A pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet. A közügyektol eltiltás 53. §. Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. 54. §. (1) A közügyektől eltütott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, szövetkezetben, egyesületben, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. 55. §. (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít be az az iő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése és a 81. § értelmében szünetelnek, valamint az az idő sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtasa vagy a szigorított őrizet foganatosítása alól. Ha a feltételes szabadságot vagy az ideiglenes elbocsátást nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon vagy ideiglenes elbocsátáson töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani. A foglalkozástól eltiltás 50. §. Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. 57. §. (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltütás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést (55. §