Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-20

(2) bekezdés) foglalkozástól eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. (3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozáshoz szükséges jártas­ságot az eltiltás tartamának letelte után, meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá vált. A járművezetéstől eltiltás 58. §. (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűn­cselekményt, vagy bűncselekmények elköve­téséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől eltiltás meghatáro­zott fajtájú járműre is vonatkozhat. 59. §. (1) A járművezetéstől eltiltás végle­ges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jármű­vezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására (55. § (2) bekezdés), valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolá­sára és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést (57. § (3) bekezdés) a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően alkalmazni kell. A kitiltás 60. §. (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítél­nek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszé­lyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést (55. § (2) bekezdés) kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. A kiutasítás 6J. §. Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Népköztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és csak külön engedéllyel térhet vissza. A vagyonelkobzás 62. §. A törvényben meghatározott ese­tekben, vagy ha a bűncselekményt haszon­szerzés céljából követik el, feltéve mindkét esetben, hogy az elkövetőnek megfelelő vagyona van, a) vagyonelkobzást kell alkalmazni há­rom évi szabadságvesztésnél súlyosabb bün­tetés mellett, b) vagyonelkobzást lehet alkalmazni vég­rehajtandó szabadságvesztés mellett. 63. §. (1) A vagyonelkobzás az elkövető egész vagyonára vagy meghatározott va­gyontárgyaira rendelhető el. (2) A vagyonelkobzás elrendelhető arra a vagyontárgyra is, amelyet az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett átruhá­zott, feltéve hogy megszerzőjének az átruhá­zás céljáról tudomása volt; úgyszintén arra a vagyontárgyra, amelyet az elkövető a bűn­cselekmény elkövetése után ingyenesen ru­házott át. (3) Az elkobzott vagyon az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll. A pénzmellékbüntetés 64. §. (1) Akit határozott tartamú szabad­ságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából kö­veti el, b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. (2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege ötszáz forint, legmagasabb összege százezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom