Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-19

1335 Az Országgyűlés 19. ülése, 1977. december 15-én, csütörtökön 1336 lehet akkora termelési értéknövekedés —, az elvárt bérfejlesztést. Vagy ha ezt elvégzik megfelelő termelési értéknövekedés nélkül, a szankcionálás révén, a nyereségrészesedés jut veszélybe, annak ellenére, hogy a gazdaság a nyereségtervét teljesítette, sőt esetleg túlteljesítette. Ilyen helyzetet aztán nehéz megmagyarázni például brigádgyűléseken. Nyilvánvalóan itt finomításokra van szükség, ami elejét veheti a különféle preferenciakéréseknek és elsősorban a gazdálkodás javítására jobban ösztönöz. Tisztelt Országgyűlés! Az elkövetkezendő 1978. év népgazdaságunk minden ágában megfeszített és fegyelmezett munkát igényel. A terveinkben meghatározott feladatok teljesítése ugyanakkor a jövőt biztosító szilárdabb alapokat és kiegyensúlyozottabb fejlődésünket segíti elő. E célok megvalósításáért fogok dolgozni munkaterületemen, és képviselői ténykedésem során. A beterjesztett 1978. évi költségvetést elfogadom és elfogadását a tisztelt Országgyűlésnek javasolom (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Rétéi Lőrinc képviselőtársunk. RÉTEI LŐRINC: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Előttem többen már elmondották és több oldalról megvilágították, hogy a népgazdaság tervezett fejlődése akkor valósul meg, ha az ország valamennyi termelési és gazdálkodó egysége teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket. Ezért felszólalásomban én megyénk. Komárom megye gazdasági tevékenységével kívánok röviden foglalkozni. Szólok eredményeinkről és említést teszek gondjainkról is. Most, amikor már csak két hét választ el az év végétől, a tényadatok ismeretében már nyugodtan mondhatom, hogy az 1977. évi termelési célokat általában teljesítettük. Megyénk ipara a tervezett 6 százalék körüli mértékben fejlődik. Az építőipar saját építési-szerelési munkáinak teljes értéke közel 10—11 százalékkal haladja meg a bázist. Mezőgazdaságunk a tervezett termelési értéknövekedést mindkét szektorban túlteljesíti. Az állami gazdaságok 16 százalékkal, a termelőszövetkezetek várhatóan 8—9 százalékkal növelik termelésüket 1976-hoz viszonyítva. Ennek értékét fokozza, hogy Komárom megye mezőgazdasági termelése az országostól eltérően 1976-ban is meghaladta az előző évit. Sokat fejlődött nálunk a közlekedés és az áruszállítás is. Érezhetően emelkedett megyénk lakosságának életszínvonala. Summázva: megyénk gazdaságának erősödése, s ezen belül gazdálkodó egységeink 1977. évi fejlődési üteme meghaladja a bázis évit, ezzel biztosítja, hogy az ötödik ötéves terv első két évére tervezett termelésnövelés megvalósuljon. Nyilvánvaló azonban, hogy a mi gazdaságunk fejlődése sem volt egyértelműen jó és zavartalan. Bár elindult egy egészséges szelekció, de éppen elég tennivalónk maradt még a hatékonyság növelése, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása területén. Tisztelt Képviselőtársaim ! Felszólalásom további részében a bányászat konkrét kérdésével kívánok foglalkozni. A nehéziparon belül meghatározó jelentősége van megyénkben a szénbányászatnak. Az 1977. évi tervét a Dorogi és Oroszlányi Szénbánya Vállalat mennyiségileg és minőségileg is túl fogja teljesíteni, Tatabányán pedig az év közbeni lemaradások pótlása csak rendkívüli erőfeszítésekkel, sorozatos szabad napi termeléssel lesz megoldható. Megyénk bányászai nagyon keményen küzdenek azért, hogy a napi termelési feladatok megoldása mellett az ország szénellátásához nélkülözhetetlen szénvagyonpótló és az eocénprogrammal kapcsolatos beruházásokat is elvégezzék. Talán nem mindenki tudja, helyzetünk megértéséhez ezért szükségesnek tartom elmondani, hogy Tatabányán és Dorogon a korábban feltárt jóminőségű mélyművelésű szénvagyon kifogyóban van, illetve az elöntött bányákban víz alatt húzódik meg. így, sajnos, a művelés nagyon kedvezőtlen körülmények között és rendszerint alacsonyabb kalóriájú telepekben folyik. S ez átmenetileg zavarokat okoz az ország szénellátásában. De bányászaink, igaz, hogy nagy erőfeszítések árán, rövidesen ezeken a nehézségeken is felülkerekednek. Az viszont a jövő szempontjából nagyon aggasztó, hogy a vájár szakmunkás gárda átlagéletkora képviselői körzetemben. Dorogon különösen, de más területeken is újból emelkedik. Ez így van, annak ellenére is, hogy vállalataink mindent megtesznek a pályaválasztó fiatalok megnyerésére. Elgondolkoztató, hogy köztiszteletnek örvendő bányászcsaládok jelentős juttatások és a viszonylag szép keresetek ellenére is, más szakmákba irányítják gyermekeiket. Sajnos, a környező bányászfalvakból gyakorlatilag alig van utánpótlás. Károsan hatnak e téren egyes újra lábra kapott kósza hírek, melyek szerint az eocénprogram megvalósítása jelentősen késni fog. Elterjedőben vannak olyan aggályok is, különösen az én képviselői körzetemben, Dorogon, hogy a Lencsehegy II. bányaüzem nyitására egyáltalán nem is kerülhet sor. Pedig, elvtársak, a szakma becsületének újraéledésével egyenértékű eocénprogram keretében már nagyon is eredményesen folyik a márkushegyi bányanyitás. És hogy bányászaink mennyire várták az újrafejlesztést, bizonyítja, hogy a lejtősakna hajtásánál nagyon nagy lelkesedés közepette nagyon szép eredmények születtek. Megindultak a munkálatok a nagyegyházi bányanyitásnál is. Jelentősek emellett a bányászat szénvagyonpótló fejlesztései is. Tatabányán és Oroszlányban e munkálatok megfelelő ütemben haladnak. Dorogon a 19-es aknán mindennapos küzdelmünket vívjuk a víz által elzárt területek visszanyeréséért. Mindezek az erőfeszítések, sajnos, hiábavalóvá válnak Dorogon, ha a tervezett lencsehegyi bányanyitás időben nem történhet meg. Kérem ezért a tisztelt kormányt, hogy a dorogi bányászat számára a létet jelentő Lencsehegy II. bányaüzem beruházási munkálatainak kezdését az eredeti terv szerint tegye lehetővé. Kedves Elvtársak! Amilyen ellensége a bányászoknak munkahelyeiken a víz, olyan nélkülözhetetlen lakóhelyeiken az egészséges ivóvíz.