Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1225 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. zottabb szabályozást, valamint a jogi rendelkezések önkéntes követését, a jogszabályok megtartását. Társadalmunkban mind nagyobb teret hódít az egészséges közerkölcs, amely a szocializmust építő munkásosztály és a többi dolgozó milliók felfogását tükrözi és fejezi ki. Társadalmi és gazdasági rendünk szilárdítása és védelme, az egyéni és a társadalmi érdek mindinkább összehangolt érvényesülése, a becsületes munka megfelelő értékelése, a szocialista együttélés gyakorlata, a törvények tisztelete egyre erősödik. Ezért is tűnnek szemünkbe élesebben manapság a szocialista jogi rendelkezésekkel és erkölcsi elveinkkel ellentétes jelenségek és cselekedetek. Nincs az életviszonyoknak még egy olyan területe, ahol a jog és az erkölcs kölcsönhatása olyan széles körben jelentkeznék, mint a polgári jog területén. Elég utalni a jogok rendeltetésszerű gyakorlására, a tisztességtelen gazdasági tevékenység elmarasztalására, az általános elvárhatóság követelményére, a szomszédjogok szabályaira, a szerződéses megállapodások reális és becsületes teljesítésének elvére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének arányosságára, a hibátlan szolgáltatások követelményére, az eltartási kötelezettség humánus teljesítésére stb. Mindezek egyben emberi kapcsolatok is, amelyeknek egyik részét a jog előírásai is szabályozzák, másik részük azonban az erkölcs, a becsület és tisztesség területére tartozik. Következés>képpen nemcsak azért kell szocialista emberhez méltóan élnünk, viselkednünk, dolgoznunk, vagy gazdálkodnunk, mert a jogszabályok azt előírják. Minden tettünk beszabályozása nem volna lehetséges, de nem is szükséges. Ezért mondhatjuk, hogy a jog az erkölccsel kölcsönhatásban töltheti be igazán a szerepét. Természetesnek tűnik, hogy a törvényjavaslat ezeket az emberi követelményeket az állampolgárok kapcsolataiban általában magasabb szintre emeli. Arra azonban külön is fel kell hívni a figyelmet, hogy a jogi és erkölcsi követelmények a vállalati magatartásra, - a gazdasági döntésekre is azonos értelemben vonatkoznak, sőt a kollektívák nagyobb szervezettsége és felelőssége miatt talán még nagyobb súllyal bírnak. Sokat kell még tennünk azért, hogy a jogaival mindenki helyesen éljen, hogy egymás jogait megfelelően tiszteletben tartsuk. 1976-ban közel 175 ezer polgári peres ügy érkezett a bíróságokra. Igaz, ez a szám 1966-ban tízezerrel magasabb volt, de a csökkenés lehetne gyorsabb is. Tavaly 42 ezer, a gazdálkodó szervezetek közötti jogvita volt a bíróságok előtt. Ez a szám évek óta nagyjából azonos. A törvényjavaslat a szocialista erkölcsi elvek jogi kifejezésével, erősítésével és megfelelő alkalmazásával sokoldalúan szolgálja a közgondolkodás fejlesztését. Ezért az e törvényben szabályozott életviszonyok területén az új jogi szabályozás végrehajtása során sokrétű, nevelő, tudatformáló munkával is elő kell segíteni e helyes folyamat erősítését és terebélyesedését. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az elfogadásával nem lép azonnal hatályba, hanem arról a terveink szerint külön törvényerejű rendelet gondoskoszeptember 29-én, csütörtökön 1226 dik majd. A hatályba léptetés időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasolni. Erre a viszonylag hosszú időre szükség van, hiszen a törvény sok rendelkezése változik, és alkalmazására jól fel kell készülni a bíróságoknak, és más hatóságoknak, de az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek is. A törvény rendelkezéseivel összhangban módosítani kell több olyan jogszabályt, amely a további részleteket tartalmazza. Ezek elkészítéséhez és az alkalmazásukra való felkészüléshez is idő kell. Az előterjesztett javaslat a ma és a holnap igényeinek, követelményeinek megfelelően adja a jogi szabályozottságot és erősíti a rendet társadalmi életünk számos területén. Ez a rend és szabályozottság nélkülözhetetlen feltétele fejlett szocialista társadalmunk sikeres építésének. _ • Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Dr. Juhász Tibor képviselőtársunkat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. JUHÁSZ TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az Országgyűlés állandó bizottsága képviselőinek bevonásával szeptember 23-án tartott ülésén megvitatta az 1959. évi IV. törvény — a Polgári Törvénykönyv — módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. A vita során Pályi Sándorné, dr. Szabó Kálmán, Szűcs Gábor, dr. Nezvál Ferenc, dr. Szokola Károlyné, dr. Mátay Pál, Kelen Béla és Petrovics Emil képviselőtársunk szólalt fel, illetve nyilvánított véleményt. A képviselők nemcsak saját álláspontjukat ismertették és mondták el, hanem tolmácsolták a megyei képviselőcsoportok véleményét is, és utaltak azokra a kérdésekre is, amelyek a törvényjavaslat széles körű társadalmi vitája során merültek fel. Amikor a bizottság megbízásából a vitáról és a bizottság javaslatairól jelentést teszek, ' elöljáróban szeretném a bizottság néhány általános megállapítását kiemelni. A bizottság álláspontja szerint Polgári Törvénykönyvünk — megalkotásakor — szocialista jogfejlődésünk jelentős állomása volt. A korábbi évszázadok szokásjogán alapuló íratlan jogot egységes szerkezetbe foglalt tételes jog váltotta fel, amely szocialista tartalommal szabályozta az állami, társadalmi szervezetek vagyoni és személyi viszonyait. A fejlődő szocialista társadalomban a hatályos jog azonban csak akkor töltheti be hivatását, ha lépést tart a társadalom felgyorsult fejlődésével, figyelembe veszi a gazdasági és technikai előrehaladást, egyszóval ha kapcsolatot tart azzal a rohamos fejlődéssel, amely a fejlett szocialista társadalom építése területén mutatkozik. A társadalmi viszonyok fejlődése és a jogszabály módosítása között éppen olyan törvényszerű összefüggés van, mint a jogtétel és a jogeset között. Minden törvény alkotásánál tudjuk, hogy eljön az idő, amikor a hatályos jog