Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-18
1227 Az Országgyűlés 18 ülése, 1977. egyes rendelkezéseit az élet megkérdőjelezi és nagy számban merülnek fel olyan jogesetek, amelyek kielégítő megoldása érdekében új jogszabályra lesz szükség. A legkörültekintőbb törvényelőkészítő munka mellett sem láthatjuk előre, hogy évek múlva a társadalmi viszonyok fejlődésével milyen új kérdések merülnek fel, és milyen új jogos állampolgári igények sürgetnek törvényi szabályozást. A bizottság a fenti körülményekre tekintettel úgy találta, hogy társadalmunk jelenlegi fejlődési fokán szükséges és időszerű az életviszonyok széles körét érintő Polgári Törvénykönyv módosítása. Helyeselte a bizottság azt is, hogy alkotmányunk szellemében az állampolgárok alapvető jogait széles körben érintő, illetve a gazdaságot általánosságban szabályozó kérdéseket törvényben kell szabályozni. Ezért a Polgári Törvénykönyv módosítására is csak azonos szintű jogszabállyal, törvénnyel kerülhet sor. Az igazságügy-miniszteri előadói beszéd is utalt arra, hogy a jelenlegi Polgári Törvénykönyv főként az állampolgárok jogviszonyait szabályozta. A gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolatai alacsonyabb szintű jogszabállyal kerültek szabályozásra. A javaslat változtat ezen a rendszeren, és egységes szerkezetben, kódexben szabályozza mind az állampolgárok, mind a gazdálkodó szervek polgári viszonyait. Ez a — mondhatjuk — kettős modellű szabályozás jól szolgálhatja a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában a termelés, a forgalom viszonyainak fejlődését. A javaslat annak a követelménynek is igyekszik eleget tenni, hogy más jogágakkal megfelelő kapcsolatot teremtsen. Kiküszöböli az egyes jogágak között mutatkozó indokolatlan eltérő szabályozást. Jó példája ennek a cselekvőképességi korhatár felemelése 14 évre. Ezzel a javaslat összhangot teremt a Munka Törvénykönyve, a szövetkezeti jogszabály és a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseivel. Helyeselni lehet a javaslatnak azokat a törekvéseit is, hogy az új jogszabályok több részben kifejezzék a jogok és kötelezettségek egységét. Jól értékelhető ez a tulajdoni és a birtokviszonyok mellett a szerződéses kapcsolatoknál is. A jogalkalmazás munkájának megkönnyítése érdekében helyesnek tartja a bizottság a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén is életbe léptetésére csak később kerül sor, így a jogalkalmazóknak és az állampolgároknak is módjuk és lehetőségük lesz a törvényjavaslatban foglalt módosítások részletes megismerésére. A bizottság kibővített ülésen értékelést kapott a törvényjavaslat társadalmi vitája is, ami nemcsak hasznos észrevételeket eredményezett, hanem jól szolgálta törvényalkotásunk társadalmi nyilvánosságát, szocialista demokratizmusunkat is. Az Országgyűlés tisztelt tagjai, képviselőtársaim, megkapták írásban a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító és kiegészítő javaslatait. A jelentésben szereplő módosítások çs kiegészítések egy része önmagáért beszél. szeptember 29-én, csütörtökön 1228 nem szorul további indokolásra. Éppen ezért csak az alábbi javaslatokkal kívánok külön is foglalkozni. Magáévá tette a bizottság egyik képviselőtársunknak azt a javaslatát, hogy a személyhez fűződő jogok megsértésénél a képmás védelme ne illesse meg az eltűnt személy mellett a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyt se. Ez a kiegészítés a súlyos bűncselekmények elkövetésének felderítését kívánja megkönnyíteni. Egyetértett a bizottság a szellemi alkotások kiterjesztésére vonatkozó törvénymódosítással, mely újabb jogi eszközt ad a műszaki fejlesztés segítéséhez. Sok olyan alkotás van, gyártási eljárás, számítógépprogram, ami eddig védelem nélkül maradt. Nem tartotta azonban a bizottság helyesnek, hogy ez a védelem időhatár nélkül legyen. Ezért javasoltuk a 86. § (4) bekezdésének kiegészítését azzal, hogy a jogszabály a védelmi idő kezdetét és tartamát határozza meg. A bizottság a fogyasztók érdekeinek fokozottabb érvényesítése végett azt javasolta, hogy a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy két-három év múlva derül ki egy rejtett hiba. Például az építkezéseknél, és a jogosultat a hibás teljesítés folytán kár éri. A törvényjavaslatnak ezen a területén feltétlenül határozottan kellett előrelépnie. Nem lehet elzárni a jogosultat attól, hogy a tényleges és jogos kárigényét bizonyos határidőn túl is érvényesíthesse. Így, ha a hibásan kivitelezett lakóépület például szavatossági idő után ázik be. Nincs elfogadható indoka annak, hogy hibás teljesítés esetén a kötelezett kártérítési felelőssége enyhébb legyen, mint akkor, ha valaki szerződésen kívül okoz kárt. Ha a kötelezett magatartására vezethető vissza a jogosultat ért hátrány, úgy ezért törvényi szavatosság mellett legalább úgy feleljen, mint a más károkozó. A törvényjavaslat 309. §-ának (2) bekezdésébe javasoltuk felvenni azt a rendelkezést, hogy ha a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidőn belül a hibás árut kicserélik, ilyen esetben ne lehessen a dolog addigi használatáért díjat kérni. A törvényjavaslatnak ezen rendelkezése nagyon indokolt. Az utóbbi időben olyan gyakorlat alakult ki ugyanis, mely a fogyasztók érdekeit súlyosan sérti. Olyan esetekben, amikor a jótállási időn belül például kijavíthatatlan tartós fogyasztási cikk vagy használati tárgy kicserélésére kötelezték az eladót, a vevőt terhelték meg azzal a költséggel, hogy néhány hónapi használat után jutott végre rendes, új termékhez. Ez a gyakorlat mindenképpen elhibázott és téves. Ha a kötelezett hibásan teljesített, úgy ennek következményét viselnie kell és nem hárítható át a szerződésszegés következménye arra a jogosultra, akit a hiba miatt elég sok bosszúság, utánjárás és időveszteség is ért. Egyetértett a bizottság az özvegyi haszonélvezeti jog korszerűsítésével is. Sajátosan azonban itt nem a szöveg, hanem az indokolás módosítását javasoljuk. Nevezetesen annak ér-