Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1217 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977 . szeptember 29-én, csütörtökön 1218 A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével, a gazdálkodó szervek önállóságának növekedésével megnőtt a szerződéses kapcsolatok jelentősége a termelésben és az áruforgalomban egyaránt. Gazdasági életünkben előtérbe került a központi irányítás hatékonysága és a vállalati önállóság egyidejű, jobb összehangolásának követelménye. Ugyanez mondható el a társadalmunkban jelen levő különféle érdekek összhangba hozásáról, a magasabb érdekek elsődlegessége alapján. Lehetne még sorolni indokként azokat a nagy sikereket és szép eredményeket, amelyek a dolgozó milliók keze munkája által népünk, hazánk életében az elmúlt közel 'két évtized alatt végbementek. Nem szorul bővebb indoklásra, hogy a jognak, így a Polgári Törvénykönyvnek is vissza kell tükröznie e változásokat. Sőt, nemcsak egyszerűen ki kell ezeket fejeznie, hanem olyan szabályozást is kell adnia, amely a folyamatosság és az előremutatás igényével fogalmazza meg mindannyiunk magatartásának normáit, és ezzel egyben elősegíti a további fejlődést. Polgári Törvénykönyvünk terjedelmes jogszabály. Közel 700 §-ból áll. Az előterjesztés egységes szövegben tartalmazza a régi, bevált rendelkezéseket és a javasolt módosításokat. Ezzel mintegy összeötvözi a régit és az újat, kifejezve a jog állandóságának és folytonosságának dialektikus egységét, a jogrendszer organikus fejlődését. A módosítás elveivel, irányával, konkrét rendelkezéseivel egyetértettek a társadalmi és szakmai viták részvevői is. Több mint ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A javaslatok többsége természetesen nem ezernyi újabb indítvány volt, bár sokan még további részletező szabályokat kívántak. A különböző vitákon sok volt az azonos állásfoglalás és javaslat, ami jól mutatta, hogy állampolgáraink és a szakemberek országosan is egyöntetűen ítélték meg a tennivalókat. A tervezett új megoldások a viták során sokoldalú vizsgálat alá estek. így az állampolgárok és a szakemberek aktivitása nagy segítséget adott a törvényjavaslat végső elkészítéséhez. Ezért e helyről is szeretném kifejezni köszönetünket. Egyben azt is kérem, hogy az előkészítés során megmutatkozott felelősségérzet és tevékeny részvétel folytatódjék majd a törvény gyakorlati megvalósításának folyamatában is. Tisztelt Országgyűlés ! Az 1959-ben megalkotott Polgári Törvénykönyvünk főként az állampolgárok vagyoni és személyi jogviszonyait szabályozta. Ez természetes, hiszen megalkotásakor még nem voltak kiforrottak a gazdálkodó szervezetek belső és külső jogi kapcsolatai. A szocialista tulajdoni viszonyok sem voltak általánosan uralkodóak. A most javasolt szabályozás — egységesítésre törekedve —, már beépíti a törvénybe a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó — eddig külön szabályozott — lényeges és időt álló polgári jogi rendelkezéseket. Ennek az egységesítésnek természetesen megvannak a maga határai. Nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenben egyenlőségi jelet tenni az ember — jogi kifejezéssel élve — mint természetes személy és egy vállalat, intézmény, vagy szövetkezet, mint jogi személy közé. Ez a megkülönböztetés kifejezésre jut ott, ahol arra szükség van. Ugyanakkor a polgári jognak számos olyan rendelkezése van, amely az állampolgárokra és a gazdálkodó szervezetekre egyaránt irányadó. A társadalmi tulajdonnak az állami és szövetkezeti gazdálkodásban, a személyi tulajdonnak pedig az elosztás, a szükségletek kielégítése terén betöltött, egybekapcsolódó szerepe lehetővé, sok vonatkozásban pedig szükségessé is teszi az egységes szabályozást, a követelmények azonos meghatározását. A törvényjavaslat azt tartja szem előtt, hogy a polgári jog körébe tartozó minden jogintézmény alapvető szabályait lehetőleg a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Az az alapvető kódex legyen, amelyhez szervesen kapcsolódnak a polgári jogi tartalmú külön jogszabályok, amennyiben ilyen külön szabályozásra egyáltalán szükség van. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A törvényjavaslat előterjesztésekor szükségesnek tartom, hogy rámutassak azokra az új rendelkezésekre, amelyek az állampolgárok személyéhez fűződő jogok további fejlesztését és polgári jogi védelmét szolgálják. Állampolgári jogokon az egyéneket, a személyeket megillető emberi jogok összességét értjük, amelyeket az alkotmány és az egész jogrendszer biztosít. Ennek megfelelően beszélhetünk gazdasági, szociális és kulturális jogokról, az állampolgárok egyenjogúságáról és az állampolgári szabadságjogokról. Törvényeink nemcsak kinyilatkoztatják e jogokat, hanem tényleges érvényesülésük biztosítékait is tartalmazzák. Az alkotmány erre vonatkozó rendelkezéseinek teljes kibontása és részletes továbbfejlesztése szocialista jogrendszerünk egészének, így a polgári jognak is fontos feladata. Ezért a szabályozási körében részletesen rendelkezik a személyhez fűződő jogokról, illetve azok hathatós védelméről. Ennek megfelelően ismétli meg a javaslat alaptörvényünk rendelkezését kimondva, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyeknek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A javaslat a személyhez fűződő jogok megt sértésének minősíti a kép- és hangfelvételek jogellenes nyilvánosságra hozatalát, biztosítja a jó hírnév oltalmazását, és törvénybe foglalja a sajtó helyreigazítás alapvető szabályait. A név védelmi körét kiterjeszti a tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytatók által felvett névre. Megerősíti a levéltitok, a magán- és üzleti titok, a magánlakás, valamint a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek jogi védelmét. A számítógépek szélesebb körű alkalmazásával összefüggésben indokolt a személyhez fűződő jogok védelmének külön szabályozása is azért, hogy egyes adatok ne jussanak illetéktelenek tudomására.