Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1139 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1140 ellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióval növekszik: 1980ban megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. A víztermelő kapacitást napi egymillió köbméterrel növeljük, ami megfelel a fővárosunk nyári egynapi csúcsfogyasztásának. Külön is foglalkozunk a nagy, munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kistelepülések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. A csatornázás a lakosságnak 43 százalékát szolgálja majd. Folytatjuk a szennyvíztisztító kapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok és Szeged —, valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízminőség-védelmi problémáinak mielőbbi megoldása. A vízigények és a csökkenő vízkészletek egyensúlyának biztosítása két irányban kíván fejlesztést. Egyrészt a felhasználásra alkalmas vízkincset szükséges növelni, másrészt a vízigények befolyásolásával kell egyenletesebb vízfelhasználást biztosítanunk. Fokozott figyelmet fordítunk ezért a vízigények számbavételére, indokoltságuk elbírálására, a vízhasznosítás rendjének, hatékonyságának az ellenőrzésére is. Mindezek érdekében fokozzuk a vízügyi felügyeleti ellenőrzés hatékonyságát. Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a több hasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a negyedik ötéves tervidőszakhoz képest tízszeres — csaknem 300 millió köbméter'' tározótér építését irányoztuk elő. Ez a módja annak, hogy a káros ár- és belvizek egy részét nyári vízbázissá szelídítsük. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kiskörei vízlépcső II. ütemét, és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megépítését. A Körösök csatornázására már üzembehelyezés előtt áll a körösladányi vízlépcső. Fokozott figyelmet és áldozatot kíván a regionális víztermelő és szolgáltató létesítményrendszerek fejlesztése, mert jó minőségű víznyerőhelyek egyre távolabb találhatók a településeinktől. Kaposvár a Balatonból, Debrecen a Keleti-főcsatornából, Nyíregyháza a Tiszából, Pécs a Dunából és várhatóan Miskolc is a Tiszából kap elegendő ivóvizet. A tervek szerint 280 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltést erősítünk az ötödik ötéves tervben. Emellett az árvízmentesítésnek olyan új komplex módszereit is alkalmazzuk, mint a veszély esetén igénybe vehető tározók, vagy az árapasztó csatornák létesítése. Így korszerű területi ármentesítő rendszeréket hozunk létre. Fokozzuk a védőszervezet eszközellátottságát, ütőképességét is, és az előrejelzések biztonságát is úgy, hogy egyidejűleg váljanak alkalmassá élő vizeink egyre gyakoribb veszélyes szenynyezettségének az elhárítására. A korszerű mezőgazdasági vízgazdálkodás keretében fő feladatunk mindent megtenni azért, hogy a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megoldását minél jobban segíthessük. Tervünkben további százezer hektár új öntözött terület vízellátása szerepel, és tovább csökkentjük a belvízelvezetéshez szükséges időt. Az öntözésfejlesztés súlypontja továbbra is a Nagy-Alföld, ezen belül is a Kiskörei Vízlépcső hatásterülete. A vízrendezés súlypontjait elsősorban Békés, Csongrád és Borsod megye, valamint Szabolcs-Szatmár egy részének belvizes területei alkotják. Ez a munka azonban csak akkor lehet eredményes és hatékony, ha az üzemi belvízelvezető művek fejlesztése — ahol pedig már megvan, kiépültek, azok karbantartása — összhangban lesz az állami erőfeszítésekkel. Az utóbbi hónapok belvizes eseményei mutatják, hogy ezen a téren még sok a tennivalónk. A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvédelmi törvény értelmében célul tűztük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szennyeződését, majd javítsuk azok tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért e helyről is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezéseknek, óvjuk pótolhatatlan vízvagyonunk tisztaságát. Az ötödik ötéves terv során vízgazdálkodás-fejlesztésre 44 milliárd forintot fordítunk. Ennek kereken kétharmadát településeink vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztításnak a fejlesztésére, a többit vízkárelhárítási létesítményekre és a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányoztuk elő. A fejlesztés keretében megvalósuló létesítményeinkhez természetszerűen számos ipari termékre van szükség: vízgépészeti szerelvényekre, szivattyúkra, csövekre, vízépítőipari gépj parkra, automatikákra és különféle építőanyagipari termékekre. Eltökélt szándékunk, hogy j ágazatunkban is jobban lehet és kell hasznosítani a KGST-ben rejlő lehetőségeket, de egyidejűleg célszerűnek tartjuk fejleszteni házai i háttér-iparunk bázisait is, köztük mindenekelőtt azokat, amelyekben becsülendő hagyomáj nyaink vannak, és azokat is, amelyek újszerűek, mert ha idejében' lépünk, előnyt szerezi hetünk benne itthon és a nagyvilágban, mint például a környezetvédelem berendezéseinek új területei. Élve az alkalommal, kérem az ebben közreműködő ágazatokat és vállalatokat, legyenek segítségünkre azzal, hogy elegendő és jó minőségű gyártmányaikkal hozzájáruljanak , a vízgazdálkodás tervezett fejlesztéséhez. A párt- és kormányhatározatok egyértelműen megszabják terveink valóra váltásának útját-módját. Ezek értelmében intézkedéseket tettünk a vízügyi ágazat szervezettségének növelésére, a beruházási tevékenység, az állami irányítás és ellenőrzés érdemi megjavítására. A rendelkezésre álló fejlesztési eszközök gondos felhasználása mellett fokozzuk 100 milliárdos eszközállományunk kihasználását és a munka termelékenységét. A gazdálkodás minden területén érvényesítjük az élő- és holtmunka felhasználásában a takarékosságot, valamint