Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-16
1119 Az Országgyűlés Í6. ülése melőalapok hatékonyságának a kérdése sem. Ezért bár bonyolult feladat az élő- és a tárgyiasult munka hatékonyságának együttes, komplex értékelése, mégis talán nem volna lehetetlen a termelőüzemek teljesítményének mérésére fokozatosan általánossá tenni. Köztudomású, hogy a leggyorsabban mobilizálható erőforrásunk a munkaerő. Ugyanakkor az is ismeretes, mint szó volt róla, hogy a kapun kívüli munkavállaló már nem található. Ezért talán célszerű volna meggyorsítani a munkaerőmozgást a fejlődő termelő és szolgáltató ágazatok felé. Érdemes volna fokozottabban késztetni a vállalatokat arra, hogy felszabadítható munkavállalóikat engedjék át más vállalatoknak úgy, hogy a kilépők bérét a viszszamaradó dolgozók díjazására használhassák fel, a létszámcsökkenés arányában megnövelt teljesítmény-követelmények ellenében. A távozó dolgozók pedig az új munkahelyen produkált teljesítményükkel egyrészt további árutömegeket állítanának elő, másrészt a vállalati jövedelmek gyarapításával megteremtenék a nagyobb bérkiáramlás fedezetét. Erőforrásaink eredményesebb felhasználása végett indokolt a tudományos-technikai haladás szélesebb körű kibontakozását is fokozni. A legfejlettebb országokhoz hasonlóan nemzeti jövedelmünk mintegy 3 százalékát fordítjuk kutatásokra és a műszaki fejlesztés megalapozására. Ezzel együtt óriási tömegű ismeretanyag áramlik az országba, de mintha az új vívmányok alkalmazásba vétele sok helyen lassúbb, nehézkesebb volna a lehetségesnél. Az egyes területeken az eddigieknél differenciáltabb szabályozással és ösztönzéssel volna célszerű a folyamatot meggyorsítani, mert az a teendőnk, hogy szedjük elő, rendszerezzük és vegyük alkalmazásba a tudományos ismeretek kelléktárában szétszórtan heverő mérhetetlen tudásanyagot. Kedves Elvtársak! Most, amikor végeredményben megelégedéssel nyugtázzuk a zárszámadás eredményeit, nagyon fontos, hogy a tanulságait is minden tekintetben hasznosítsuk. Feladataink világosak, a lehetőségek ismertek és kezünkben van kisebb-nagyobb gondjaink megoldásának a kulcsa is. Múlt évi gazdálkodásunk a nehéz feltételek ellenére javította az életkörülményeket, gyarapította tudományos és kulturális értékeinket, jól szolgálta a társadalom érdekeit. Ezért a törvényjavaslatot elfogadom és megszavazom. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Osztrosits József képviselőtársunk. OSZTROSITS JÓZSEF: Tisztelt Országgvűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Mint eddig mindig, úgy most is nagy figyelemmel tanulmányoztam e napirendi pont tárgyalását megalapozó írásos anyagot, hallgattam végig a pénzügyminiszter elvtárs expozéját. Elöljáróban hangsúlyozom, hogy az említett dokumentumban és a szóbeli kiegészítésben megfogalmazottak teljes mértékben egyeznek szerény tapasztalataimmal. Ügy is, mint képviselővel, Vas megyei mun1977. június 29-én, szerdán 1120 kaséval, úgy is, mint feleségem révén háztáji termelővel, úgy is, mint nemzetiségi lakoséval, újságolvasóéval. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen ezek egyértelműen azt igazolják, hogy az Országgyűlés által e témában alkotott törvény szellemében jártak el a végrehajtásért felelős szervek. A kétségtelen, bár nem zökkenőmentes fejlődés, melynek 1976 során részesei lehettünk, ismét igazolta szocialista gazdaságunk lényeges, történelmi fölényét. Igaz — sajnos igaz —, hogy 1976 során — mint az előterjesztés is megállapítja — nőtt a termelés eszközigényessége, szűkült as anyagi termelés munkaerőforrása, egyidejűleg azonban a korábbinál lényegesen több munkát végeztünk, nagyobb befektetést eszközöltünk, de az eredmények — elsősorban a mezőgazdaságot sújtó aszály hatására — elmaradtak a tervezettől. Ez súlyos gond. Ügy vélem azonban, hogy ezzel a gazdaságban, különösen a mezőgazdaságban még jó ideig számolnunk kell, még akkor is, ha az úgynevezett belső tartalékainkat maximálisan feltárni igyekszünk. Meggyőződésem, hogy 1976 a magyar mezőgazág nagy győzelme volt. Plasztikusan bizonyította a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság fölényét a legkülönbözőbb nyugati modellekkel szemben. Hozzánk a nyugati fekvésből adódóan talán több hír jut el a kapitalista országokból. Ezek egyértelműen igazolják, milyen nagy pusztítást végzett a miénkhez hasonló aszály Nyugat mezőgazdaságilag fejlett országaiban is. Nálunk. Vas megyében pedig minimálisan ugyan, de 2 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése. Megjegyzem még, és ez a tsz-parasztságnak, az állami gazdaságok munkásainak, vezetőinek helytállására utal, hogy biztosították a növekvő létszámú és termelésű állatállomány takarmányát, az őszi munkákat kedvező időben és jó minőségben elvégezték. Tisztelt Képviselőtársaim! Megyénk gazdaságának 1976. évi eredményei, problémái más léptékben ugyan, de lényegében azonosak a jelentésekben vázoltakkal. A mutatkozó eltérések inkább megyénk speciális helyzetéből adódnak. A Központi Statisztikai Hivatal Vas megyei igazgatóságának adatai szerint országosan Vas megyében a legmagasabb a mezőgazdasági értékesítésből az állatok és állati eredetű termékek értékesítése. Legmagasabb a száz hektár mezőgazdasági területre jutó vágómarha- és tehéntej-értékesítés. Másodikak vagyunk a vágóbaromfi értékesítésében. A vázolt és bennünket büszkeséggel eltöltő eredmények sok gondot is okoznak. Néhányat említek : A nagyüzemi mezőgazdaságokban az épületek, építmények csaknem fele a szarvasmarhatenyésztés céljait szolgálja. Ez szükséges is, hiszen a szarvasmarha-sűrűség 78 százalékkal, a tehénsűrűség 94 százalékkal nagyobb az országosnál. A szántóföldi növénytermelés nagy hánvada is ezen ágazatnak alárendelt. Sajnos, itt alapvető problémák is jelentkeznek. Magas termelési színvonalon is alacsony a szarvasmarhatenyésztés gazdaságossága. A legutóbbi reprezentatív felmérés szerint 3—4 százalék között