Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1053 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1054 bejelentéseknek a közvetlen illetékes szervhez való továbbítási kötelezettsége. Ha a törvényben szereplő határidőket e szer­vek pontosan betartják, intézkedéseiknél a kö­zösségi érdekek érvényesítésére törekszenek, ak­kor bizonyára csökken a hibák száma és munká­juk társadalmi megítélése még kedvezőbbé vá­lik. A törvény hatályba lépésével elsősorban a tanácsoknál váriható az ügyfél- és ügyiratforga­lom megnövekedése. Hiszen a lakosság többsége ügyes-bajos dolgaival első ízben a tanácsokat keresi meg. Tapasztalataim alapján úgy ítélem meg, hogy a többletmunkát a tanácsi apparátu­sok nem tehernek tekintik, hanem munkájuk segítésének. Véleményem szerint a tanácsi szer­vezet mind alkalmasabbá válik arra, hogy a la­kosság közreműködésével eredményesen szer­vezze a közösségi feladatokat, a szocialista tör­vényesség erősítését. A társadalmi tulajdon vé­delmét, a közélet tisztaságát szolgáló bejelenté­sek intézését. Részt vegyen a panaszok törvé­nyes rendezésében és a jogos egyéni érdekek ér­vényre juttatásában. E munkához szükséges a sajtó és a hírközlő szervek támogatása is. Elsősoriban nem az ügyek intézésének átvállalásával, hanem a lezárt ügyek tapasztalatainak ismertetésén keresztül az ál­lampolgárok felvilágosításával. Esetenként in­dokolt, hogy olyan ügyekről is tájékoztatást ad­janak, amikor a bejelentés rosszindulatú és megalapozatlan volt. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista demok­ratizmus, az állampolgári felelősség tapasztala­taim szerint nálunk, Somogy megyében is sokat fejlődött. De a megindult folyamatot tovább kell erősíteni. Üj törvényünk alapján még hang­súlyozottabban jelentkezik az a követelmény, hogy állami, társadalmi szerveink kötelezettsé­geinek eleget téve teremtsék meg az állampol­gárok közügyekben való részvételének feltéte­leit, gyors, pontos és emberséges intézkedéseik­kel. Ezáltal mindkét oldalon erősödjön a köz­ügyekért érzett felelősség. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szólásra több jelentkező nincs, ezért a vitát lezárom. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter elvtárs kí­ván szólni. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Ország­gyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A jogi bi­zottság képviselője mellett 12 elvtárs mondta el véleményét a törvényjavaslatról. A napirenden levő témához illő stílusban úgy is kifejezhet­ném magam, hogy mint előterjesztőnek nincs okom a panaszra. (Derültség.) Ezt mondhatom több okból is. Először: minden képviselő elvtárs kifejezés­re juttatta egyetértését a törvényjavaslattal, mindannyian aláhúzták, hogy a törvényjavaslat a valós társadalmi igények és követelmények felismerésén alapul, jól illeszkedik jogrendsze­rünkbe az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztésébe és végső soron hozzájárul mun­káshatalmunk erősítéséhez. Erről beszéltek töb­bek között Antalffy György, Gázsity Milutinné. Mátay Pál, Gáspár Istvánné, Simon Ernőné, Ko­vács Istvánné elvtársnők, és mások. Másodszor: sokan foglalkoztak a törvény demokratikus előkészítésiével, azzal, hogy a jog­alkotási tevékenység egyre inkább kilép a szak­emiberek körének kereteiből és mindinkább tár­sadalmi üggyé válik az. Erről szólt többek kö­zött Klaukó Mátyás elvtárs is. Teljesen igaza van és nekünk ezt a gyakorlatot a továbbiakban még erősítenünk kell. Mert igaz, hogy egy-egy törvényjavaslatot a képviselő elvtársak szavaz­nak meg és emelnek törvényerőre, de ha a tár­sadalmi vitákat mint a szocialista demokratiz­musunk fiatal hajtását még tovább erősítjük, együttesen szolgáljuk és gondoskodunk arról, hogy ezek még inkább kiterebélyesedjenek, ak­kor tulajdoniképpen ezrek, tízezrek és százezrek válnak törvényalkotókká. Ez úton és e magas fórumról is szeretném megköszönni a társadalmi vitákon részt vett ez­rek és ezrek aktivitását és segítő javaslatait. Ez­zel egyidejűleg arra is szeretném bátorítani ál­lampolgárainkat, hogy a jövőben is hasonlókép­pen járjanak el, mert láthatják, hogy érdemes és segítsük együtt — még egyszer hangsúlyo­zom — tovább erősíteni a törvényalkotásunk demokratizmusát. Harmadszor: elhangzottak a vitában sike­reink, de gondjaink is teljesen helyénvaló mó­don a témához kapcsolódóan. Ezzel összefüggés­ben a következőkre szeretnék rámutatni, illetve a következőkre szeretnék visszatérni. Nagyon egyetértek azokkal a felszólalásokkal is, ame­lyek azt hangsúlyozták, hogy nem elég csak ja­vaslatokat tenni, igényeket bejelenteni és tá­masztani, hanem az is szükséges, hogy ki-ki a maga tehetségéhez és lehetőségéhez képest ve­gye is ki részét a javaslatok és az igények meg­oldásából, megvalósításából. Jó példát mondott erre egyébként a kisvárdai elvtársnő. De erről beszélt Koczmann Ferencné elvtársnő is. Szeretném aláhúzni azt is, hogy ezt a mos­tani törvényjavaslatot és remélhetőleg néhány perc múlva már törvényt, ne értse senki úgy, hogy ezentúl valamiféle olyan törekvés vezetne bennünket, hogy csak írásban lehet bejelentése­ket tenni, mert erre igenis fel kell használni és az eddiginél még jobban fel kell használni a meglevő különböző társadalmi és állami fóru­mokat is. Értse meg mindenki, hogy az ott elhangzott közérdekű bejelentésekre vagy javaslatokra is éppen olyan alapos választ kapnak, azok­kal is éppen olyan alaposan foglalkoznak az érintettek és az illetékesek, mintha leírva levél­ben jutna el az az illetékes szervekhez. Ne csak levelező kapcsolat legyen tehát az állampolgárok és a társadalmi vagy az állami szervek között. Erről egyébként Papp Lajos elvtárs vélemé­nyem szerint is nagyon helyesen szólott. Elhangzottak észrevételek és javaslatok a sajtó, rádió, televízió munkájával összefüggés­ben is. Szeretném ezúttal is aláhúzni, hogy a most tárgyalt témakörben eddig is nagyon so­kat segített nekünk a sajtó, a rádió és a tele­vízió. Ezt a segítségüket a jövőben is várjuk. Ezek; a jogpropaganda, a társadalmi ellenőrzés erősítése, fellépés az ügyintézésért, az igazi, de-

Next

/
Oldalképek
Tartalom