Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1055 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1056 mokratiikus ügyintézésért, a fellépés az igaz ügyek védelmében. De nagyon egyetértek azzal is, hogy azt is várjuk a sajtótól: lépjenek fel akkor is, amikor nemcsak igaz ügy képviseletéről van szó — bár végeredményben, közvetett módon igaz ügy képviseletét szolgálják —, amikor azt is ki kell mondani, 'hogy adott esetiben Xnek vagy Y-nak nincs igaza. Erről egyébként nagyon helyénvaló módon beszélt, megítélésem szerint, Szávó elvtárs és Juhász Ti/bor elvtárs is. Sok észrevétel hangzott el az ügyintézők felelősségéről. Nagyon egyetértek ezekkel az elhangzott véleményekkel, és én is szeretném aláhúzni, hogy az ügyintézők az embert nézzék az akták, a papírok mögött, és ne a formalizmus, a kampányszerűség vezessen bennünket. Darvasi István elvtárs többek között ezt úgy fejezte ki, hogy ne a hatalom, az erő pozíciójából foglalkozzanak ügyintézőink a napirenden levő kérdésekkel. Befejezésül a következőket szeretném mondani. A magam részéről is egyetértek a jogi, igazgatási és igazságügyi ibizottság módosító javaslatával és én is ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek ennek elfogadását. Vannak olyan kérdések — és elég szép számban elhangzottak a mai vitában —, amelyek a végrehajtási rendelet tervezetét érintik. Ilyen észrevételek és javaslatok egyébként elhangzottak a jogi bizottság ülésén is. A kormány ezeket az elhangzott javaslatokat, észrevételeket megvizsgálja, és a kiadásra kerülő végrehajtási rendeletben megfelelő módon hasznosítja. Ugyanez vonatkozik különiben azokra a javaslatokra vagy észrevételekre is, amelyek nem a törvény végrehajtási rendelkezésével kapcsolatosan, hanem egyébként itt a mai ülésen elhangzottak. Gázslty Milutinné elvtársnő mondta felszólalásában: „nyugodt lelkiismerettel szavazom meg a törvényjavaslatot". Tisztelt Képviselő Elvtársak! Én azt kérem most önöktől, minden jelenlevő képviselőtől, csatlakozzanak hozzá és a beterjesztett törvényjavaslatot emeljék törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A jogi, igazgatási és igazságügyi 'bizottság kinyomatott és képviselőtársaim között szétosztott jelentésében módosító javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslatihoz. Kérdem az országgyűlést: elfogadja-e a bizottság módosító javaslatát? Aki igen, kérem, kézfölemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Nem. Határozatilag kimondom: az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát a jelentésben foglaltak szerint elfogadta. Most kérdem az országgyűlést, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással részleteiben elfogadja-e. Aki igen, kérem, 'kézfölemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Nem. Kimondom a határozatot: az országgyűlés a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosítással részleteiben egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk következő napirendünk tárgyalására. Az alkotmány 32. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az Elnöki Tanács köteles működéséről az országgyűlésnek beszámolni. E kötelezettségének eleget téve Cseterki Lajos elvtárs, az Elnöki Tanács titkára beszámol a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása óta végzett munkájáról. Cseterki Lajos elvtársat illeti a szó. CSETERKI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács feladatait a Magyar Népköztársaság Alkotmánya és egyes törvényei határozzák meg. Az Alkotmány előírása szerint az országgyűlés minden ülésén bemutatjuk a két parlamenti ülésszak között kiadott törvényerejű rendeleteket. Ez megtörtént ezen az ülésen is. Az alkotmány arra kötelezi az PJlnöki Tanácsot, hogy időről időre az országgyűlésnek szóban is számot adjon tevékenységéről. Ezen az ülésen az Elnöki Tanács újjáválasztása óta eltelt másfél esztendős munkáról számolunk be a tisztelt Országgyűlésnek. Az Elnöki Tanács beszámolóját a mindennapos tevékenységéről, a jogalkotói munkával kezdem. Szabad legyen megjegyeznem, hogy az Elnöki Tanács egész munkájában arra törekszik, hogy minden, a hatáskörébe tartozó feladat teljesítésével országópítő célkitűzéseiket, a fejlett szocialista társadalom felépítését és népünk bizalmát szolgálja. Tisztelt Országgyűlés ! Tekintettel arra, hogy az Elnöki Tanács rendszeresen bemutatta az országgyűlésnek az ülésszakok között alkotott törvényerejű rendeleteket, és ezeket a rendeleteket az országgyűlés tudomásul vette, kérem a tisztelt Képviselő'ket, tekintsenek el e jogszabályok részletes felsorolásától, illetve azok ismertetésétől. A beszámolóval átfogott másfél esztendő alatt az Elnöki Tanács 30 olyan törvényerejű rendeletet alkotott, amely a hazánk és más országok között létrejött nemzetközi szerződéseket hirdette ki. Ebben az időszakban 29 olyan törvényerejű rendelet született, amely belpolitikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink előrevitelét, gazdasági munkánk javítását, kulturális életünk fejlődését szolgálja. A jogalkotói munkánk évről évre fejlődik. Ahogy társadalmunk építése előrehalad, a jogszabályok hatósugara mind szélesebb és tartalma mind mélyebb. A jogalkotói tevékenysége lényeges társadalmi sajátosságát fontosnak tartjuk kiemelni. Elmondhatjuk, hogy több rendelet megszületését előzte meg szélesebb körű társadalmi előkészítés, amelyben részt vettek az országgyűlés bizottságai is. E széles bázisra tá-