Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-15
1027 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1028 népfrontbizottságokkal, a népi ellenőrzés szerveivel és a szakszervezetekkel. A Hazafias Népfronttal elsősorban a lakosság tájékoztatásában, javaslatainak összegyűjtésében és az ehhez szükséges fórumok megszervezésében, a népi ellenőrzési bizottságokkal pedig különösen a közérdekű jelzések tanulságainak elemzésében és hasznosításában, a gyakran előforduló panaszok okainak vizsgálatában, a bejelentők, javaslattevők hathatós védelmében szükséges a fokozott együttműködés. A szakszervezetekkel tartott kapcsolatok fontos célja a -tanácsok és üzemek együttműködésének elősegítése, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítása és kezdeményezéseik megvalósítása, a jogsegélyszolgálat erediménves működésének segítése. Sok még a tennivaló az ügyintézés színvonalának emelése, a bürokrácia további csökkentése érdekében. Az állampolgárokat érintő igazgatási munkát — ahogy rossz kifejezéssel mondani szokták — ügyfélközpontúvá kell tenni, ami magyarul annvit jelent, hogv az igazgatási munkának az ügyfelet, az állampolgárt kell szolgálnia, mert természetesen mindenki fontosnak tartja saját ügvét, és joga van arra, hogy azt szakszerűen, érdemlegesen és törvényesen intézzék el. Az egyes egvéni ügyek, oan^szok önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, de az érdekeltek számára mindenkor jelentősek, és ha nagy számban fordulnak elő, társadalmi jelentőségűvé válhatnak. A tapasztalatok azt is világosan bizonyítiák, milyen nagy szükség van a lakosság megfelelő, rendszeres tájékoztatására mind a döntésekről, mind az őt érintő tervezett intézkedésekről. Ezzel megelőzhetünk későbbi bejelentéseket, panaszokat, másrészt a kellő időben adott információ a közügyekben való részvételre, véleménynyilvántartásrra és javaslattételre ösztönöz. Tisztelt Országgyűlés' A tapasztalaltokat és a törvén vi a vasi a 1 előkészítése köziben elhangzott .sok-sok véleményt is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a közéleti aktivitása. az állami, társadalmi szervek és a lakosság, az üzemek, intézmények, szövetkezetek és dokrozóük kapcsolatának erősítésére. Olvain nemes eélokat szolgál — ami indoklását is adia —, mint a .szocialista törvényesség biztosítása, a munkafegyelem erősítése, a közélet tisztaságának megóvása, jogos egyéni érdekek érvényre juttatása és az államigazgatási munka javítása. A törvény végrehajtása a szocialista társadalom fejlesztését, közéletünk demokratizmusát, dolgozó népünk érdekeit szolgálja. Mindezekre tekintettel a törvénytervezetet a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Gázsity Milutinné képviselőtársunk. GÁZSITY MILUTINNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Közel egy éve értesültünk arról, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról törvénytervezet készül. Nem az első olyan törvény előkészítésének lehetünk tanúi, amely széles körű társadalmi vita, többszörös korrekció után került az Országgyűlés elé. A vitában a szakemberek mellett a társadalom különböző rétegei is részt vettek. Áttekintettem a viták anyagait, és egyébként is tájékozódtam a most napirenden levő kérdés megítéléséről. Egybehangzó véleményt összegezhettem arról, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézése a közérdeklődés középpontjában áll. Fontosnak ítélik, hogy az állami szervéknél és ennél szélesebb körben is, tehát a gazdasági és a kulturális élet területén is erősödjék a felelősség az állampolgárok jelzéseinek, kezdeményezéseinek felkarolásáért. Igazán rangot ad e témának az a tény, hogy az Országgyűlés külön törvényben szabályozta a közérdekű bejelentések és javaslatok, valamint az állampolgári panaszok intézésének általános követelményeit, és ezzel 'mintegy beépíti e fontos intézményt a maga teljesebb kifejtésével az állami élet és társadalmi rendünk demokratizálódási folyamatába. A mi megyénkben is mintegy 8000 közérdekű beielentés és javaslat érkezik a különböző megvei, járási és városi szervekhez. Meggyőződésem, hogv a tervezet az állami irtpnyek helves felismerésén alánul, és szabályozási elveivel, rendelkezéseivel világosabb helyzetet teremt nemcsak az állampolgárok, hanem azon szervek előtt is, akiknek tenniük kell az állampolgárok jelzéseire. A jelenlegi szabályozás is tartalmaz ugyan utalásokat arra, hogy a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat nemcsak az államigazgatási, hanem más szerveknek is megkülönböztetett módon kell intézniük, ez azonban a gazdaiságirányítás fejlődésére is tekintettel kevésnek bizonyult az egységes gyakorlat kialakításához. Ma eléggé differenciált a kép abban, hogy a különböző irányító, felügyeleti szervek milyen mélységgel, milyen igényességgel foglalkoznak a közérdekű bejelentésekkel, a javaslatokkal és panaszokkal. Messze egyetértek tehát a tervezet széles körű. egységes szabályozási szándékával, s a különböző jogosítványokkal rendelkező felettes szervek felelősségének egvértelmű körvonalazásával. Olyan fontos kérdésről van ugyanis szó e téma kapcsán, amelvért a felsőbb szervek felelősségét is világosan kell megjelölni. A törvényjavaslat a közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal kapcsolatos eljárást szabályozza. Ezt önmagában is fontosnak ítélem. Emellett azonban a javaslat több helyütt a lakossági jelzések, közérdekű kezdeményezések intézésével kapcsolatos követelményeket is meghatározza. Előírja, hogy miként kell a szerveknek a lakossági észrevételeket hasznosítani. Ezek közül magam a közérdekű javaslatokhoz fűznék megjegyzést. Felvetődött bennem a következő kérdés. Vajon világosan kivehető-e a törvény szövegéből, hogy az állami szervek kötelesek a lakossági javaslatok megvalósítására törekedni, és va-