Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-15
1029 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1030 jon ehhez a törvényjavaslat nyújt-e megfelelő garanciát? Ugyanis éppen a közérdekű javaslatok képezik azt az állampolgári jogosítványt, amelynek útján a lakosság tömegesen bekapcsolható az állaimügyek intézésébe. Éppen a közérdekű javaslatok megvalósításának eszközeivel érezheti azt, hogy ő valóban beleszól az ügyek intézésébe. A másik oldalról viszont az a tapasztalatom, az állami szervek egy része hajlamos arra, hogy a javaslatokat csupán a megvalósíthatóság költségigényének vetületében fogja fel, és a rendelkezésre álló — mindig korlátozott — anyagi lehetőségek függvényében néha az öszszetevők kellő mórlegelése nélkül adjon ezekre válasz*. Ez főként olyan esetekben káros, amikor a társadalmi áldozatvállalás mellett tesznek közérdekű javaslatot. A uni megyénkben is — ugyanúgy, mint másutt — ma már az állampolgárok egyre nagyobb száma nemcsak igényeket és javaslatokat terjeszt elő, hanem egyben azt is jelzi, mennyiben és miként vállal közhasznú munkát a települések gondjainak megoldásában. Hatványozottan káros tehát, ha meggondolatlanság, felelőtlenség folytán akadnak el e lakossági kezdeményezések. A törvénytervezet a lényeget jól megfogalmazza : ,.Az elintézésre hivatott szervek kötelesek gondoskodni arról, hogy a hasznos közérdekű javaslatok megvalósuljanak. Ennek érdekében 'kötelesek hatáskörükben intézkedni, illetve az arra illetékes szerveknél intézkedést kezdeményezni... ha a közérdekű javaslat hasznos, de a népgazdasági vagy a helyi fejlesztési lehetőségek, vagy más alapos okok miatt egyelőre nem valósítható meg. arról a javaslattevőt tájékoztatni kell..." Illik ehhez a végrohaitási rendelettervezethez a 12. § J ban megfogalmazott igény. A miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a tanácsok végrehajtó bizottságai, a felügyeleti és irányítási ellenőrzés keretében kötelesek a hozzájuk, illetőleg a felügyeletük alá tartozó szervekhez érkezett közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat rendszeresen, intézésük rendjét és tartalmát pedig legalább kétévenként ellenőrizni, a tapasztalatokat elemezni és értékelni. Nem lenne azonban haszontalan annak kiemelése, s a végrehajtás nyomán ennek érvényesítése, hogy a felügyeleti, irányító szervek kellő eréllyel lépjenek fel akkor, ha a közérdekű javaslatok megvalósításától indokolatlan elzárkózást tapasztalnak. Ez a határozottan megfogalmazott követelmény jól kifejezi a törvény lényegét, nevezetesen azt, hogy jogi szabályokkal intézményesített módon is teret adunk az állampolgároknak a folyamatosan demokratizálódó társadalmi rendszerünkbe való 'bekapcsolódásra. A mindennapok gyakorlatából látjuk, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok nagyobb aránya nem az államigazgatási szer-vek tevékenységével kapcsolatban, hanem az államigazgatási szervek által irányított, felügyelt, a lakossági szolgáltatást végző vállalatok, intézmények, szövetkezetek hatáskörébe tartozó kérdésekben merül fel. Az új törvény csak úgy válhatik általános hatásúvá, ha az említett vállalatok, intézmények magukénak érzik és megértik társadalompolitikai jelentőségét. Ügy gondolom, ennek úgy is ki kell fejeződnie, hogy a vállalatok és intézmények felülvizsgálják belső szabályzataikat, ügyrendjeiket, s a törvény követélményei szerint korrigálják, kiegészítik e normáikat. Változatlanul azt tartom, hogy a törvény társadalompolitikai fontossága indokolja, hogy a tanácsok, tehát a képviselőtestületek szintén áttekintsék rendszeresen a közérdekű bejlentések, javaslatok és panaszok intézésének tapasztalatait, s egyre növekvő politikai erejükkel is elősegítsék a törvény céljainak valóraváltását. A törvénytervezet tehát jó kerete, eszköze lehet az állampolgári aktivitás további kibontakozásának, a társadalmi érdek érvényesítésének és a jogos egyéni érdekek figyelembevételének. Eszköze lehet a 'mi munkánknak is, gazdagíthatja népképviseleti tevékenységünket. Nyugodt lelkiismerettel szavazom meg a tervezetet és javaslom a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Mátay Pál képviselőtársunk felszólalása következik. DR. MATAY PÁ L: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Éppen nyolc éve, hogy pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről. A határozat szellemét azóta két kongresszus is megerősítette, ezen munkálkodni tehát állandó feladat. A kormány nyolc év óta következetesen dolgozik is a végrehajtásán, és hár ez a határozat kifejezetten nem szólt a közérdekű bejelentések és az állampolgárok panaszai intézésének továbbfejlesztéséről, elvi irányításába ez a törvényjavaslat is jól beleillik. A szocialista demokrácia, a közélet és az álbmélet fejlesztésének célja mindig az volt és az ma is. hogy erősítse a munkáshatalmat, erősítse tömegkapcsolatainlkat, tegye hatékonyabbá az állami feladatok megoldását, nyújtson nagyobb garanciát a dolgozók ügyeinek érdemi intézésére, és úgy kell továbbfejleszteni, hogy nem csökkentheti, hanem csak növelheti az állampolgári fegyelmet, az állami szervek felelősségét. Ahhoz, hogy a törvényjavaslat hasznosságáról kialakuljon meggyőződésünk, érdemes ezekkel a követelményekkel összevetni, a felvázolt igényekkel összehasonlítani a törvényjavaslatot. Engedjék meg nekem, hogy ezt az összevetést röviden elvégezzem. Nagyon tiszteletre méltó, rendkívül becsülendő az az erőfeszítés, amelyet az ország vezetése 20 év óta tesz a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak lelkiismeretes elintézésére. Ezt nemcsak szavakban ismerik el, hanem így is érzik a dolgozók. Ezért áramlik olyan sok panasz, bejelentés az országos vezető szervekhez és személy szerint vezetőinkhez is. Tiszta lelkiismerettel kijelenthetem, mint akinek hivatása is ezt figyelemmel kísérni, hogy középső szín-