Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1029 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1030 jon ehhez a törvényjavaslat nyújt-e megfelelő garanciát? Ugyanis éppen a közérdekű javas­latok képezik azt az állampolgári jogosítványt, amelynek útján a lakosság tömegesen bekap­csolható az állaimügyek intézésébe. Éppen a közérdekű javaslatok megvalósításának eszkö­zeivel érezheti azt, hogy ő valóban beleszól az ügyek intézésébe. A másik oldalról viszont az a tapasztala­tom, az állami szervek egy része hajlamos arra, hogy a javaslatokat csupán a megvalósíthatóság költségigényének vetületében fogja fel, és a rendelkezésre álló — mindig korlátozott — anyagi lehetőségek függvényében néha az ösz­szetevők kellő mórlegelése nélkül adjon ezekre válasz*. Ez főként olyan esetekben káros, ami­kor a társadalmi áldozatvállalás mellett tesznek közérdekű javaslatot. A uni megyénkben is — ugyanúgy, mint másutt — ma már az állampolgárok egyre na­gyobb száma nemcsak igényeket és javaslatokat terjeszt elő, hanem egyben azt is jelzi, mennyi­ben és miként vállal közhasznú munkát a tele­pülések gondjainak megoldásában. Hatványozottan káros tehát, ha meggon­dolatlanság, felelőtlenség folytán akadnak el e lakossági kezdeményezések. A törvénytervezet a lényeget jól megfogal­mazza : ,.Az elintézésre hivatott szervek kötele­sek gondoskodni arról, hogy a hasznos közér­dekű javaslatok megvalósuljanak. Ennek érde­kében 'kötelesek hatáskörükben intézkedni, il­letve az arra illetékes szerveknél intézkedést kezdeményezni... ha a közérdekű javaslat hasznos, de a népgazdasági vagy a helyi fejlesz­tési lehetőségek, vagy más alapos okok miatt egyelőre nem valósítható meg. arról a javaslat­tevőt tájékoztatni kell..." Illik ehhez a végrohaitási rendelettervezet­hez a 12. § J ban megfogalmazott igény. A mi­niszterek, az országos hatáskörű szervek veze­tői, a tanácsok végrehajtó bizottságai, a fel­ügyeleti és irányítási ellenőrzés keretében köte­lesek a hozzájuk, illetőleg a felügyeletük alá tartozó szervekhez érkezett közérdekű bejelen­téseket, javaslatokat és panaszokat rendszere­sen, intézésük rendjét és tartalmát pedig leg­alább kétévenként ellenőrizni, a tapasztalatokat elemezni és értékelni. Nem lenne azonban haszontalan annak ki­emelése, s a végrehajtás nyomán ennek érvé­nyesítése, hogy a felügyeleti, irányító szervek kellő eréllyel lépjenek fel akkor, ha a közérde­kű javaslatok megvalósításától indokolatlan el­zárkózást tapasztalnak. Ez a határozottan megfogalmazott követel­mény jól kifejezi a törvény lényegét, nevezete­sen azt, hogy jogi szabályokkal intézményesített módon is teret adunk az állampolgároknak a folyamatosan demokratizálódó társadalmi rend­szerünkbe való 'bekapcsolódásra. A mindennapok gyakorlatából látjuk, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok nagyobb aránya nem az államigazgatási szer-vek tevé­kenységével kapcsolatban, hanem az államigaz­gatási szervek által irányított, felügyelt, a la­kossági szolgáltatást végző vállalatok, intézmé­nyek, szövetkezetek hatáskörébe tartozó kérdé­sekben merül fel. Az új törvény csak úgy vál­hatik általános hatásúvá, ha az említett vállala­tok, intézmények magukénak érzik és megértik társadalompolitikai jelentőségét. Ügy gondo­lom, ennek úgy is ki kell fejeződnie, hogy a vállalatok és intézmények felülvizsgálják belső szabályzataikat, ügyrendjeiket, s a törvény kö­vetélményei szerint korrigálják, kiegészítik e normáikat. Változatlanul azt tartom, hogy a törvény társadalompolitikai fontossága indokolja, hogy a tanácsok, tehát a képviselőtestületek szintén áttekintsék rendszeresen a közérdekű bejlenté­sek, javaslatok és panaszok intézésének tapasz­talatait, s egyre növekvő politikai erejükkel is elősegítsék a törvény céljainak valóraváltását. A törvénytervezet tehát jó kerete, eszköze lehet az állampolgári aktivitás további kibonta­kozásának, a társadalmi érdek érvényesítésé­nek és a jogos egyéni érdekek figyelembevéte­lének. Eszköze lehet a 'mi munkánknak is, gaz­dagíthatja népképviseleti tevékenységünket. Nyugodt lelkiismerettel szavazom meg a terve­zetet és javaslom a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Mátay Pál képviselőtársunk fel­szólalása következik. DR. MATAY PÁ L: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Éppen nyolc éve, hogy pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott az államélet, a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztéséről. A határozat szellemét azóta két kongresszus is megerősítette, ezen munkál­kodni tehát állandó feladat. A kormány nyolc év óta következetesen dolgozik is a végrehajtá­sán, és hár ez a határozat kifejezetten nem szólt a közérdekű bejelentések és az állampol­gárok panaszai intézésének továbbfejlesztéséről, elvi irányításába ez a törvényjavaslat is jól be­leillik. A szocialista demokrácia, a közélet és az ál­bmélet fejlesztésének célja mindig az volt és az ma is. hogy erősítse a munkáshatalmat, erősít­se tömegkapcsolatainlkat, tegye hatékonyabbá az állami feladatok megoldását, nyújtson na­gyobb garanciát a dolgozók ügyeinek érdemi intézésére, és úgy kell továbbfejleszteni, hogy nem csökkentheti, hanem csak növelheti az ál­lampolgári fegyelmet, az állami szervek fele­lősségét. Ahhoz, hogy a törvényjavaslat hasznossá­gáról kialakuljon meggyőződésünk, érdemes ezekkel a követelményekkel összevetni, a felvá­zolt igényekkel összehasonlítani a törvényjavas­latot. Engedjék meg nekem, hogy ezt az össze­vetést röviden elvégezzem. Nagyon tiszteletre méltó, rendkívül becsü­lendő az az erőfeszítés, amelyet az ország veze­tése 20 év óta tesz a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak lelkiismeretes elintézésére. Ezt nemcsak szavakban ismerik el, hanem így is érzik a dolgozók. Ezért áramlik olyan sok pa­nasz, bejelentés az országos vezető szervekhez és személy szerint vezetőinkhez is. Tiszta lelki­ismerettel kijelenthetem, mint akinek hivatása is ezt figyelemmel kísérni, hogy középső szín-

Next

/
Oldalképek
Tartalom