Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1025 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1026 lett és keretek között méltányosság gyakorlá­sára. A panaszosok sokszor olyan egyéni sérel­meket is szóvá tesznek, amelyek orvoslása nem történhet hatósági úton. A tanácsóknál évente átlagosan 7000, a népi ellenőrzési bizottságok­nál pedis 2500 ilyen panasszal foglalkoznak. Többségük egyéni sérelem, lakásgondokkal, böl­csődei, óvodai elhelyezéssel, ingatlankezelő vál­lalatok munkájával, a lakosság részére végzett szolgáltatásokkal és szociális ügyékkel kapcso­latos. Mégis nagy figyelmet érdemelnek ezek az ügyek, mert a panaszokat többnyire egyes álla­mi, gazdasági szervek és intézmények bürokra­tikus munkája, illetve a lakosság nem kellő 'kö­rültekintéssel megszervezett ellátása is okoz­hatja. A jogos egyéni érdekek ilyen esetekben közérdeket fejeznek ki, tehát azokat orvosolni kell. Nemcsak a különböző hatóságok, hanem a munkahelyeken, a gazdasági vezetők is hatha­tósan segíthetik a dolgozók egyéni ügyeinek el­intézését. Jó példa erre az eddig már 1500 he­lyen mintegy 2,5 millió dolgozó részére meg­szervezett szakszervezeti jogsegély szolgálat. A jogsegély szolgálatot 1976-Jban már 30 ezer dol­gozó vette igénybe. A bejelentések és javaslatok gondosabb el­intézése, a panaszok számának csökkenése an­nak is tulajdonítható, hogy különösen az utóbbi időben a Minisztertanács határozatai alapján a központi és a helyi szervek javították, egysze­rűsítették az ügyintézést, lépéseket tettek a bü­rokratizmus visszaszorítására. A nagyobb tele­pülések tanácsai például ügyfélszolgálati irodá­kat szerveztek az egyszerűbb ügyek azonnali el­intézésére, az ügyfelek tájékoztatására, tanács­adásra. Ezek működésének tapasztalatai igen kedve­zőek. Annak érdekében, hogy a lakosság a leg­fontosabb, őt érintő (rendelkezésekről tájékoz­tatást kapjon, eddig már mintegy 90 féle köz­érthető, népszerű ügyféltájékoztató jelent meg. Nagyon sokat fejlődött és folyamatossá vált a tömegtájékoztatási eszközök propagandatevé­kenysége. A tanácsoknál úgy alakítottuk ki az ügy­félfogadás rendjét, hogy a hivatalos ügyéket munkaidőn kívül is el lehessen intézni. Ez az intézkedés azonban még nem érte el a kívánt hatást. A dolgozók többsége változatlanul mun­kaideje alatt keresi fel a tanácsokat, ez arra mutat, hogy a munkahely vezetői még nem mindenütt használják ki az ügyfélfogadási idő meghosszabbítását, a munkafegyelem erősíté­sére a munkaidő-veszteségek csökkentésére. Kedves Képviselő Elvtársak! Egv törvény akkor éri "1 célját, ha jól hajtják végre, ha a benne megfogalmazott elvek a gyakorlatban ér­vónvosülnek. Különösen vonatkozik ez azokra a törvényekm amelyek az állampolgárok nagy többcél kÖ7vetlenüí is érintik és érvényesülé­sük nemrsnk a jogalkalmazókon múlik, hanem a lakossár*, a dolgozók cselekvő közreműködé­sén te A törvénviavaslat amellett, hogv korsze­rűsíti a közérdekű beielentéseket és oanaszok elmfézésének szabályait, kiterjeszti a rendelke­zések hatálvát az állami szerveken kívül a vál­lalatokra, üzemekre és szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi demokrácia egyre erőteljesebb kibontakozásának eredmé­nyeképpen, mind több közérdekű bejelentés és javaslat hangzik el a munkahelyi fórumokon is. Ezt azért tartom szükségesnek, hogy az álla­mi, gazdasági, s társadalmi szervek ügyintéző dolgozói, vezetői jól ismerjék meg ennek a tör­vénynek előírásait és megértve úgy alkalmaz­zák azokat, hogy megvalósuljanak a bennük foglalt társadalompolitikai célok. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy az állampolgárok is megismerjék ezt a törvényt és helyesen éljenek a jogaikkal. Az állampolgárok számára a jövőben még több lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a lakó- és munkahelyükön egyaránt elmondhas­sák a véleményüket. Ehhez elsősorban nem a meglevő fórumok számát kell növelni, bár he­lyenként erre is szükség lehet, hanem jobban hasznosítva az eddigi tapasztalatokat azok mű­ködését kell rendszeresebbé és főleg tartalma­sabbá tenni. Amint azt expozéjában Korom elvtárs is említette, csak akkor várható a lakosság továb­bi széles rétegeinek a közügyekbe való bekap­csolódása, és a társadalmi aktivitásuk további erősödése, ha az állampolgárok látják, hogy ja­vaslataik, bejelentéseik kellő figyelmet kapnak, azokat lelkiismeretesen megvizsgálják, haszno­sításukkal törődnek. Társadalompolitikai jelen­tőségű feladat, (hogy minden vezető munkaterü­letén felelősen biztosítsa a törvény célkitűzései­nek érvényesülését. Olyan szemléletet és gya­korlatot alakítsunk ki, hogy mindenki fogadja és vegye komolyan a közérdekű jelzéseket, még ha azok bírálatot is tartalmaznak, mert köz­ügyeket szolgálnak. A közszolgálatban álló dol­gozóknak hivatali kötelességük úgy intézni az ügyeket, hogy az állampolgárt ne érje sem igaz­ságtalanság, sem méltánytalanság. A tapaszta­latok szerint nem iminden közérdekű javaslat teljesíthető, nem minden bejelentés vagy pa­nasz megalapozott. De ilyenkor se mindegy, hogy ezt hogyan közlik az érdekelttel. Az udva­rias, megfelelő hangnemben, köntörfalazás nél­kül adott világos választ jobb érzéssel, több megértéssel fogadja az állampolgár, még akkor is, ha az elutasító. A törvény végrehajtásában fontos felada­taik lesznek a különböző állami, társadalmi szervékben működő választott testületeknek, bizottságoknak. A hivatali apparátus tevékeny­ségének rendszeres felügyelete, a testületi el­lenőrzése az egyik alapvető biztosítéka annak, hogy a dolgozók akár munka-, akár lakóhelyi közérdekű jelzései és jogos egyéni panaszai megfelelő figyelemben és érdemi elintézésben részesüljenek. A beiel^ntések és javawlatok megnyugtató intézése érdekében nélkülözhetetlen az állami és társadalmi szervek, vállalatok, intéz m én vek. szövetkezetek jó együttműködése. egységes szemlélete és gyakorlata. Különösen fontosnak tartom, hogv a tanácsok a már eddig is kiala­' kult hasznos kapcsolataikat tovább erősítsék a

Next

/
Oldalképek
Tartalom